Amerikai Magyar Szó, 1984. július-december (38. évfolyam, 27-48. szám)

1984-12-06 / 46. szám

8. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Dec. 6. 1984. Á televízió Dr. Bükkhegyi László: EGY DURVA SÉRTÉS Néhány nappal ezelőtt közvetítette CH.7 TV Fred Mustard Stewart hires novelláján alapuló "ELLIS ISLAND" c. műsor második epizódját, mely a hírnevet, gazdagságot, szabadságot kereső négy európai bevándor­ló pályafutását követi a ma már csak tör­ténelmi jelentőségű new yorki Ellis Island- tól kezdve (mely az 1900-as évek elejen még valóban az Amerikába özönlő, mint­egy 1,004.756 bevándorló, menekült "szürő- kozpontja" volt) fordulatos, színes, sokszor hihetetlen fantáziával, elszabadultsággal. Jake Rubin, egy politikai menekült orosz zsidó, zeneszerzői hírnévről álmodik; az egyszerű, képzetlen, azonban rendkívül ambiciózus olasz nócsábitó Sorrentóből: Marco Santorelli, egyetemi képzettségre tőr és magas politikai karriert tűz ki maga elé, szenátor akar lenni. A szinte "soap operának" minősíthető műsor során azonban a szerző alaposan elragadtatta magát, mikor a közben már befutott, remek zeneszerzőt: Jake Rubint a felesége száján keresztül: "IMMIGRANT PIG"-nek neveztette. Ezt a, még a mese keretében is megbocsáthatatlan elszólást, mi, akik ugyancsak "emigráns"-ok: beván­dorlók vagyunk, a leghatározottabban visz- szautasitjuk, emberi méltóságunk durva megsértésének tekintjük, mivel a fenti kijelentés nemcsak Rubin zeneszerzőre volt érthető, hanem általában a "bevándor­lókra"; egy ilyen sértő, durva kijelentés a legegyszerűbb esetben is "nyilvános bo­csánatkérést" kívánna. Ha a kérdéssel tárgyilagosan és bátran szembenézünk, akkor arra az elméleti következtetésre kell jutnunk legelőször is, hogy valójában, az ősi itteni indián benn­szülöttek kivételével, (nem említve a fe­kete rabszolgákat, akiket akaratuk ellené­re könyörtelenül hurcoltak ide a pénzéhes, rabszolgakereskedők Afrikából), mindnyá­jan BEVÁNDORLÓK, BEVÁNDOROLTAK, első, másod, harmadfokú stb. leszármazot­tai vagyunk, főként európai bevándorlók­nak. A szerzői arrogancia csimborasszóia "Immigrant Pig"-nek BEVÁNDORLÓ DISZNÓ­NAK neveztetni, szereplője révén, szabad­ságszerető, a demokratikus államformát szülőhazájuk államformája felé helyező, nivósabb emberi életre törekvő, keményen, sokszor emberfeletti erőfeszítéssel jobb jövőre törő bevándorlókat, még az Alkot­mányba fűzött u.n. Bill of Rights: Szabad­ságjogokban biztosított szólás, sajtósza­badság stb. ellenére is. Gondoljunk csak arra, hogy kik alakítot­ták ki a jelenlegi demokráciát Ameriká­ban, kik változtatták át jóformán semmi­ből a világ leghatalmasabb, leggazdagabb államává ezt a hatalmas földrészt alig pár száz év alatt s tették lehetővé az it­teni lakosság zöme részére a legfejlet­tebb életformát... az u.n. "bevándorló disz­nók", hogy a soap opera szerzőjének kife­jezésével éljek. Gondoljuk el röviden, hogy hány kiváló, Nobel-dijas tudós, orvos, mérnök, bányász, vasmunkás, kék- és fe­hérgalléros dolgozó, harcos katona adta, szentelte verejtékes munkáját, tehetségét, áldozta nagyon sokszor életét, hogy a mai demokratikus Amerikát felépítsék. Ezek a bevándorlók, akármelyik konti­nenséről is érkeztek ide a Földnek, ameny- nyiben szorgalmas, becsületes, dolgozói, építői, vagy akaratlanul szerencsétlen elesettjei társadalmunknak, Amerikának, joggal és felháborodással utasítják el az állampolgári jogaikat, becsületüket mélyen sértő "IMMIGRANT PIG" kiszólást, még akkor is, ha egy "soap operában" van csak utalás rájuk. Az öregedés és annak velejárói 6. Idősebb korban az idegrendszer is érzéke­nyebb lesz, ezért a megrázkódtatásokra érzé­kenyebben reagál. Az öreg ember előbb merül ki, mint a fiatal. Mindkét jelenséget a vérke­ringés rosszabbodásával magyarázzák. Ismeretes, hogy az idősebbek szellemi tevé­kenysége csökken, előbb fáradnak ki, roszul alszanak, néha megváltoznak jellemvonásaik is, kritikátlanokká válnak, érzékszerveik gyengéb­ben reagálnak, belső elválasztásit mirigyeik lassabban működnek, egyes szöveteik nem olyan érzékenyek a hormonális tevékenységre, mint régebben. A cukorbaj is rendszerint idő­sebb korban fordul elő. Ez talán nem is annyi­ra a hasnyálmirigy öregedésének a következ­ménye, mint inkább a sajátos hormonális rea­gálóképesség csökkenésének. Mivel csökken a belső elválasztásit mirigyeknek és azok har­móniainak a működése, a szervezet nem képes kellőképpen adaptálódni a külső hatásokhoz. Mint már említettük, idősebb korban több betegség is jelentkezhet egyidejűleg. Gyakori­ak a szívbajok és az érrendszeri betegségek, a cukorbaj, a magas vérnyomás, az érelmeszese­dés, a légzőszervi és húgyszervi megbetegedés. Ezek számbeli megoszlása nemenként is válto­zó: egyes betegségek gyakrabban fordulnak elő férfiaknál, mások viszont nőknél. A legfonto­sabb teendő e bajok minél előbbi felismerése, megfelelő kezelése. Ügyelnünk kell azonban ar­ra, hogy a betegek minél kevesebb gyógyszert szedjenek, mert idősebbeknél előbb jelentkez­nek a mérgezési tünetek. Ez azzal magyaráz­ható, hogy érzékenyebben reagálnak az orvos­ságokra. Az ellátásnak sokoldalúnak kell len­nie. Nemcsak kezelnünk kell a betegeket, ha­nem egyéb problémáikkal is foglalkoznunk kell. A megelőzés célja a kóros öregedési folya­mat lelassítása. Igaz, az élettani öregedés fo­lyamatát nem lehet megállítani, de a beteges öregedést le lehet lassítani, mert ismerjük azo­kat a tényezőket„ amelyek korai öregedéshez vezetnek. Megóvhatjuk magunkat az idő előtti érelmeszesedéstől és egyéb károsító hatástól. Ezt a rendszeres orvosi ellenőrző vizsgálatok lehetővé teszik. A megelőzésnek arra kell töre­kednie, hogy az emberek öregkorukat jó egész­ségben, minél jobb testi és lelki kondícióban érjék meg. Más szóval: a lehető legrövidebbre kell csökkentenünk azt az időt, amikor meg­romlik egészségi állapotúnk. Az élettartam meghosszabbításának értelme az, hogy ne be­tegen, hanem jó fizikai, lelki és szociális kö­rülmények között éljük le életünket. Arra kell törekednünk, hogy minél keve­sebb gyógyszert szedjünk, mert az orvosság némely esetekben többet árthat, mint használ. A rehabilitációnak, a felgyógyulásnak nem az a célja, hogy munkaképessé tegye a beteget, mint fiatalabb korban, hanem hogy — amenv- nyire csak lehet — önállósítsa, hogy ne kell­jen állandóan idegen segítségre szorulnia. Meg­felelő környezetbe kell helyezni, hogy érintkez­hessen a családjával, a szomszédjaival és bará­taival, mert ez igen nagy szerepet játszik egész­ségünk megőrzésében. A tudat, hogy törődnek velük, megnyugtatja őket. Egyébként is érzé­kenyebbek a fiatalabbaknál és igénylik a meg­értést. Gondoljunk erre akkor is, amikor in­tézményben helyezzük el őket. Ezáltal elvon­juk a figyelmüket betegségeikről és visszaad­juk az életkedvüket, amely ebben a korban úgy is meglehetősen lehmgolt. (Folytatjuk) ST. LOUIS, Mo. William J. Schroeder^ aki mesterséges szivet kapott, az operációt követően napról napra jobb állapotba kerül. Mar képes könnyű etelt fogyasztani. Néhány percre elhagyja ágyát egy kis s'etara e^y hordozható Heimes-féle villanykeszűlék segítségével, mely ugyanazt a szolgalatot végzi, mindaz ágya mellett levő 323 fon­tot nyomo készülék. Az orvosok nagy reményt fűznek ahhoz, hogy Schroeder még jó né­hány évig életben maradhat. Ui See wer utonállóknak (folytatás az 5. oldalról) (.hatvannégyezer) volt áramerősségü ütés­sel négy-öt percre teljesen ártalmatlanná teszi a támadót anélkül, hogy a szerveze­tében kárt tenne. A találmány Németor­szágban látott napvilágot Selbstverteidigung néven. Én hónapokkal ezelőtt Kansasból kaptam megvételére ajánlatot, darabon­ként 68 dollárért. Lehet, hogy azóta ol­csóbban is beszerezhető, vagy ha még nem, később bizonyára az lesz, mert valószínű­leg szériában fogják gyártani. Tehát min­denki megvásárolhatja és a gonosztevők ellen személyi védelmére használhatja. De álljunk meg egy percre annal a szónál, hogy: mindenki, mert akkor az alvilág is és a szabadon járó közveszélyes őrültek is megvehetik. És ha idáig gyanútlanul örültünk, hogy végre egy hatékony eszköz lesz a kezünkben azok ellen, akik vagyo­núnkra és életünkre törnek, akkor most rá kell döbbennünk, hogy milyen nagy vé­tek ezt az elektromos szörnyet szabadon az emberek rendelkezésére bocsátani. Mert a Stunderbolt használhatóságát az alvilág is hamar felismeri és felszereli magát vele, mint ahogy felszerelte magát revolverrel, sőt gépfegyverrel és kézigrá­náttal is. Ha árusítását be nem tiltják, kétségkívül sokan ártalmatlanná tehetik az utcán, vagy a házban rájuk támadókat, de sokkal többen esnek áldozatul rablók­nak, gyilkosoknak, mint idáig. Hogy miért? Először is azért, mert nem mindenki fogja a Stunderboltot megvásárolni, másodszor azért, mert a támadó egy villámgyors kéz­mozdulattal megelőzheti a Stunderbolt használatában kiszemelt áldozatát. A ma­gával tehetetlen személyt aztán kénye- kedve szerint kirabolhatja, vagy egy darab vassal agyonverheti, késsel halálra szurkál- hatja, megfojthatja, hiszen az áldozat nem védekezhet és nem kiálthat segítsé­gért. De a kéjgyilkosok és a szabadon járó elmebetegek is könnyű szerrel szedhetik áldozataikat, hiszen mi sem lesz egysze­rűbb, mint a járdaszélen megállni autóval egy éppen arra haladó fiatal nő mellett és az oldalába nyomni az elektromos ször­nyet, aztán bedobni az ülésre és elrobogni vele. És a gyerekeket sem kell ezután cukor­kával, csokoládéval, mozijeggyel vagy az autózás ígéretével magukhoz csalogat­ni az elmebeteg gyilkosoknak, hanem egy kézmozdulattal megpecsételhetik a sze­rencsétlen gyermek sorsát. A hatóságok bizonyára tisztában vannak azzal a tagadhatatlan ténnyel, hogy min­den védekező eszköz, vagy fegyver táma­dásra is felhasználható, tehát nem kelle­ne megengedniük ennek a találmánynak a közhasználatban való elterjedését, ha­nem egyedül a rendőrséget jogosítani fel annak igénybevételére. Szerintem az al­világ ellen nem elektromos védekező esz­közzel kell fellépi, hanem erélyes rendsza­bályokkal. Vagyis a gyilkosokat a törvény sújtsa teljes szigorral, egyéb bűntettekért pedig a vétkeseket zárja lakat alá.

Next

/
Oldalképek
Tartalom