Amerikai Magyar Szó, 1984. július-december (38. évfolyam, 27-48. szám)

1984-11-22 / 44. szám

day, Nov. 22. 1984. 7. ORVOS. GYÓGYÍTSD MEG MAGAD Minden tiz amerikai orvosból egy alkoho­lista: az 500 ezer orvosból pedig legalább négyezren rabjai valamilyen kábítószernek. A súlyos problémáról az utóbbi hónapok­ban került nyilvánosságra az Amerikai Orvosi Társaság VI. konferenciáján a fenti jelentés. A tanácskozáson a fó téma a rossz útra tért orvosok helyzete volt. A témával foglalkozó----------------------------------— specialisták megái-«,«- ivn-nxmoxir lapították, hogy Jaeralo<^^^n^^ főleg az utóbbi __________________ " egy évtizedben nőtt meg nagy számban az élvezeti cikkekkel átlagon felül éló orvosok száma az Egyesült Államokban. Sok államban foglalkoznak a problémával és keresik a megoldásokat. Az egyik legré­gebbi és legsikeresebb programot Georgiá­ban dolgozták ki. Vezetője Dr. Douglas Talbott professzor elismerőleg szól az eredményekről, de beismeri, hogy "nem szokatlan számunkra olyan orvosokat látni, akik öt-, hat- vagy hétféle kábítószerrel is élnek." A San Francisco-i Haight-Ash­bury Klinika igazgatója, David Smith profesz- szor a vizsgálatok vezetője megállapította, hogy az orvosoknak mintegy 22 százaléka vesz reszt országos viszonylatban kokairi- elvonó-kúrán. - Tiz éve még ritkaságszámba ment a kokainélvezet az orvosok körében - mondta. "Hiszem, hogy 1990-re az alkoholfogyasz­tók és a kabitószer-élvezők meghaladják a szívbetegségben szenvedők számát, és az első számú egészségügyi problémává lép elő" - mondta Talbott professzor. "A kábitószer-élvezök aránya az orvosi tár­sadalomban 30-100 - szorosan magasabb, összehasonlítva a társadalom más rétegeivel. A foglalkozásuk is megkönnyíti, hogy hozzá­jussanak drogokhoz, illetve többen közülük még nyugtátokat, altatót is szednek, és alkoholt is fogyasztanak" - vallotta Patrick Tokarz professzor. A floridai speciális korház igazgatója, Elton Hurst professzor arról igyekszik meggyőzni a közvéleményt, hogy a kábitószer-élvezö orvosok nem jelentenek veszélyt a betegek számára. Sokan keresik- az amerikai társadalom­ban a fenti probléma okait is. Legtöbben azzal indokolják, hogy az orvosok feszült­ségoldó szerekhez nyúlnak, mivel szakmájuk állandó stresszállapotot jelent. Tokarz szerint az orvosok tiz százaléka emocio­nális zavarokkal küszködik. Mintegy harminc százalékuk a munkába állásuk utáni első esztendőben súlyos depresszión esik át. Hasonlóan nagy probléma az, hogy mind szélesebb korben terjed az alkoholfogyasz­tás ( és a kábitószer-elvezet a medikusok köreben is. Az orvosi egyetemeken végzett felmérés szerint az érintettek csaknem 30 százaléka úgy nyiltakozott, ha lehetne maguk is valamiféle "segédeszközhöz" nyúlnának. \ PÜSKI- CORVIN | * HUNGARIAN BOOKS, RECORDS X 251 East 82 St. X New York,NY 10028 ? Tel: (212) 879-8893 X * Sokezer magyar könyv, újság, hanglemez X * hangszalag t X IKKA, COMTURIST, TUZEX ? befizet&bely X Látogassa meg boltunkat, New Yorkban ♦ X a magyar négyed középén. X Postán is szállítunk a világ minden tájára. ♦ AMERIKAI MAGYAR SZÓ Beregi Tivadar (Párizs): ^ A FORDÍTÁS művészete Gyergyai Albert most volna 91 éves. A magas. kissé hajlott hátú, kopaszfejü úr, a budapesti Eötvó's-kollégium volt ta­nára és később a bölcsészeti fakultáson a francia irodalmi tanszék vezetője, aki­nek finoman elemző kritikai tanulmányai: A mai francia regényről, Klasszikusok c. esszesorozata, két ragyogó biográfiája Flaubertról és Proustról es a jóval halála előtt megjelent: Imádság az Akropolon c. müve a jelenkori francia irodalomról, a gyerekkori emlékeit megörökitö kis köny­ve, Anyám és a falum, valamint remek fordításai Proust, Valéry, Gide, Flaubert, Claudel, Giraudoux, Ramuz és Cocteau müveiből a magyar forditóirodalom mester­alkotásai maradnak még nagyon sokáig. Gyergyai Albert professzor dunántúli akcentusával olyan szépén, könnyen, folya­matosan tudott franciául, hogy minden alkalommal elbűvölt párizsi találkozásaink alkalmából. Amikor Párizsba jött kutatásokat végez­ni a Bibliothéque Nationale-ban, hol el­mentünk egy közeli bisztróba jó illatú fe­ketekávét inni, vagy együtt ebédeltünk feleségem társaságában a Metro Villiers melletti Royal étteremben. Gyakran ki­jött a tavaszi napsütésben a Bois Colombes- ba e^y csokor virággal a "Madame"-nak, ajándékokkal elhalmozva minket. Bretoni származású feleségem meleg szeretettel fogadta ebédre. Büszkén viselte gomblyuká­ban a francia becsületrend kitüntetését, amit Voltaire, Flaubert, Proust fordításai­ért kapott. Beszélgetésünk folyamán elmondotta, hogy mennyire fájt neki, hogy soha egy zseniális magyar regényíró, vagy költő nem kapta meg az irodalmi Nobel-dijat. Pedig Ady, Babits, Móricz Zsigmond, vagy Kassák Lajos sokkal jobban megérdemelte volna, mint Sully-Prudhomme vagy Sienkie- wicz. S mert Gyergyai Albert a műfordítás mestere volt és megajándékozta a magyar olvasóközönséget Giraudoux Camus, Ramus regényeinek fordításával, megkérdeztem tőle, mi a titka forditómüvészetének?- Művészetnek és irodalmi hivatásnak tekinti-e a fordítást?- Nehéz lenne erről a kérdésről valami lényegeset mondani, Valéry Larbaud köny­ve "Szent Jeromos oltalma alatt" után. Elfogadom összes elveit és záró következ­tetéseit, szeretném ezt a könyvet, sőt összes könyveit a műfordítók kezébe adni. Olyan alkotó, mint Valery Larbaud, valóság­gal megnemesiti a mesterséget és ahogy ö Szent Jeromost, a Biblia fordítóját vá­lasztotta patronusának, úgy szeretném én öt magát útmutatómként követni, de ezt különben megpróbálom bővebben is kifejteni.- Azt hiszem, hogy a jó műfordítónak mindenekelőtt hűségesnek kell-lennie: hűsé­gesnek a műhöz, amelyet fordít, anyanyel­véhez, amelyre lefordítja és végül önmagá­hoz, irodalmi lelkiismeretéhez, művészi igényeihez, ízléséhez amelynek már a könyv kiválasztásában is több-kevesebb szerephez kell jutnia. Mivel a fordítónak igy három­féle hűség között ezer módon lehet egy idegen müvét elárulni és ugyanannyiféle­képpen szolgálni is, nagy gyakorlat, kiter­jedt műveltség es rendkívüli tapintat kell egy teljes értékű fordítás elkészítéséhez.- Ma túl sokat fordítanak és a mennyiség meglehetősen a minőség rovására megy. Magam, egy eléggé szerencsés véletlen folytán, eddig csak azt fordítottam, amit fordítani ( akartam és a kiadó ismérvén "rögeszméimet", mindig elég idót hagyott kedves szerzőimmel való "társalkodásaim- hoz."- A magyar nyelvű Szentimentális neve­lés (Eucation sentimentale), Flaubert örök- értékű regénymúve, majdnem két eszten­dőmbe került; tiz evvel később egy uj ki­adás számára teljesen átdolgoztam a szöve­get és szives - örömest kezdeném újból, harmadszor is.- Véleménye szerint melyek a legolva­sottabb, legnépszerűbb francia irók es könyvek Magyarországon?- Különbséget kell tennünk kétféle fran­cia irodalom között, amely Magyarországon számításba jöhet. A francia nyelvű iroda­lom azokhoz szól, akik folyékonyan olvas­nak franciául és szívesebben olvasnak ere­detiben; ezek talán nem túlságosan számo­sak, de mégis sok könyvet vesznek és köve­tik a Párizsból érkező divatokat, áramla­tokat. Van ezenkívül egy fordítás-irodalom is. Itt azután mindenki megtalálja szellemi táplálékát, irodalmi műveltségének foka, kíváncsisága, érdeklődése, lelki szükségle­tei szerint. A munkások Zolát, Anatole Franceot, Romain Rollandot, sót Aragont is olvassák, mind gondos fordításban. Az irodalmilag képzettek magyarul olvassák Gide, Malraux, Proust, Duhamel, Julien Green munkáit, s akik a költészetet sze­retik: Geraldyt, Valéryt, Eluardot, Super- viellet, Claudelt.- Az összes jó francia könyveket olvas­sák és élénken megvitatják Magyarorszá­gon, főképp Aragon verseit, Sartre regé­nyeit, Anouilh, Cocteau színdarabjait. Benedek Marcell, ez a nagy irodalomtudós, egymásután fordította le Racine tragédiáit; három elsőrangú költőnk együtt fordította le a "Les Fleurs du Mal"-t (A Romlás virá­gai): Babits Mihály^ Szabó Lőrinc, Tóth Árpád mesteri művészettel. Nagy költőnk, Illyés Gyula pedig a háború alatt (1942) kiadott egy nagyszerű francia irodalmi antológiát, amelyben a múlt remekművei kitűnő fordításban szerepelnek. A fordító munkája ma is formai és tar­talmi hűséget követel és nem az eredeti regény, vagy vers önkényes átalakítását vagy pontatlan rekonstrukcióját. Gyergyai mondta nekem, hogy a fordítás nem sebté­ben összecsapott tákolmány, hanem valósá­gos művészét, amelyhez csak művészi vallásossággal szabad hozzányúlni. Ez az esztétikai forditáselv ma is érvényes. Hozzám irt levelei a vegtelen emberi kedvesség, a lelki elegancia, a báj, a tu­dásgazdagság, a szellemi szabadság lendü­lete s az ó csodálatosan hamisítatlan barát­sága, a legközvetlenebb, a legmeghatöbb megnyilatkozása egy roppant érzékeny müvészléleknek s tükörképe marad a nagy­lelkűség, az etikai humanizmus eszméi­nek. Takács Lajos: Őszi csend Ködtakaró alatt szunnyad a táj, Csend borul a természet némaságára, Fakóbarna kukoricatarlók fölött Nem tépkedi az őszi hallgatást Koválygó, fekete varjak károgása. Szél nem hajt hullámot a vetésen, Nem tördel gallyat a fákról úvöltve Csak a patak hallat köves medréből Egy-egy sejtelmes csob bánást, A hulló levelek zajtalanul esnek a földre.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom