Amerikai Magyar Szó, 1984. július-december (38. évfolyam, 27-48. szám)

1984-11-15 / 43. szám

2. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Nov. 15. 1984. A HÉT IZRAEL KUITÚRHATALOM..! SANTIAGO. August! Pinochet, Chili elnöke szükseghely zetet rendelt el amely lehetővé tesz az ellenzéki vezetői letartóztatását é meghatározott id< nélküli fogvatartá sát. Ugyanakko száműzetésbe küldőt több száz demokratát munkásvezért, ellen zéki politikust a az ország északi csücskében lévő Pisagua falucskában. Ricardo Lagos, a Demokrata Egység vezetője mondja: "A jelek arra mutatnak, hogy Pinochet elnök nem látja, mi történik az országban és azt hiszi, hogy emberi jogokat sárba tipró lépésekkel megold minden problémát." Lagos kijelentette, hogy folytatják a kormány elleni tüntetéseket, mert nincs más kiüt. KIK HOGYAN SZAVAZTAK? A választási statisztika szerint Reagan- Bush ellen az alanti arányban szavaztak a polgárok: Szakszervezeti tagQk Zsidó vallásuak 69% Afro-amerikaiak (feketék) ^0% A Mondale-Ferraro-szavázátok aránya: Chicagóban 64% Milwaukeeban 68% Detroitban 71% Mondale-Ferraro-ra szavazott a lakos­ság többsége New Yorkban, Philadelphia­ban és Baltimoreban is. HOUSTON, ^ Tex. Dr. Joseph P. Allen, a Discovery űrhajó egyik űrhajósának sikerült "kilépni" az űrhajóból, ami^ az 224 mérföld magasságban 17,000 mérföld óránkénti sebességgel haladt. Amikor 35 lábnyi távol­ságra került a rossz pályán haladé Palapa B.-2 mesterséges holdtól, megközelítette, majd "vállára vette" az 1.200 font súlyú mesterséges holdat, visszament a Discovery űrhajéba, ahol Dale A. Gardner, kapitány segítségével elhelyeztek a műholdat a Discovery "raktárában." Az űrhajósok e teljesítménye hatalmas előrelépés az ür- beni tevékenység terén. AMERIKAI , MAGYAR SZÓ rOá ** * ft á é é É A A t"é ft É * USPS 023-980 ISSN 0194-7990 Published weekly, exc. last week in July and first two weeks in August by Hungarian Word, Inc. 130 East 16 St. N6w York,NY 10003. Ent. as 2nd Class Matter, Dec.31. 1952 »ander the .Act of March 31. 1879, at the P.O. of New York, NY. Edited by the Editorial Board Subscription in the USA: One year $ 18.-6 months $ 10.- In Canada and other countries: One year $ 20.- 6 months $ 12.- Postmasters Send address changes to: Hungarian Word, Inc. 130 E 16 St. New York,N.Y. 10003. Izraelt szokás, mint a "legkisebb katonai nagyhatal"-mat említeni, és ehhez hozzá­teszik: legierejének ütőképessége túlszár­nyalja Anglia és Franciaország együttes legierejét. Nem tudom, és néhány illetékes beava­tott kivételével valószínűleg senki sem tudja, igaz-e ez az állítás: valószínűtlen, hogy a tényleges adatokat bármilyen jól­informált újság vagy intézmény megszerez­hesse. így ebben a kérdésben állást foglal­ni nem tudok. Annyi tény, hogy a "CHEL AVIR" még eddig minden összecsapásból győztesen került ki és nem egyszer kipo­rolta, mégpedig alaposan szomszédai bun­dáját. Tény az is, hogy a közel-keleti kék égbolt ura jelenleg is, es előreláthatóan legalább az elkövetkező évtizedben az is marad. Azt azonban, hogy Izrael kulturális téren vezet a körzet államai között, nem vitat­hatja senki. Sót, bátran állíthatom, kultu­rális téren Izrael Európa integráns része. A könyv. _____ zik a zsidókat \Csomósfíobert\ a Bibliáról, VUYYtifi de nevezhet- » ÍJU nők másróll.. — ... .....■ is. Például arról, hogy az egy főre eső "könyv­fogyasztás" világrekorderei Izrael lakói. Igen, a majd harminc országból összeverő­dött nép fiai a felújított, vagy inkább újjá­született héber nyelven kiadott könyveket "falják." Mennyi lappangó erő, képesség ^ lehet ebben a népben, amely vérben, háborúk­ban, gazdasági "cőreszok" közt... olvas és ir, zenét hallgat, zenét szerez (Izrael az évenként megtartott "EUROVISION" műsorok verhetetlen favoritja). A kép árnyoldala; ...nemrégiben bezárták az izraeli operaházat, azután hosszas viták után újra megnyitotta kapuit. A bezárás oka: anyagi nehézségek, amelyekre nem volt fedezet. Azután lett, közadakozásból és intézmények felajánlásaiból. A bezárás mellett érvelők; ...nem lehet egy szűk réteg számára kulturális élvezeteket szub­vencionálni, mikor széles rétegek nélkülö­zik az alapvető emberi szükségleteket a megélhetéshez, kellő elementáris lakás- lehetőséget és anyagi ellátottságot. így a kontra... A pro: Izrael csak geográfiai­ig Ázsia, valójában Kozép-Európa, nem lehet meg operaház nélkül. Igaz is, sehol annyi koncert, filmharmónia pláne szabad­téri szinten (hiszen nyolc hónapon át soha sem esik eső) és a legmagasabb színvona­lon, a világ összes jelentős művészeinek felléptével. Kissé szófacsarás, de igaz, Jeruzsálem az összes művészetek Mekká­ja. Minden képkiállítás, virágkarnevál, filatéliai vagy numizmatikai találkozó sikere biztosítva van Jeruzsálemben. Külön­vonatok, autóbuszok hozzák az érdeklődők tömegeit... kilenctól-kilencvenig minden­kit minden érdekel. A jegyeket elővétel­ben elkapkodják... nincs fekete piac, a koncert napján belépőt már aranyert sem kapni, egyszerű munkásemberek, haziasz- szonyok költik egy heti megélhetésüket egy ilyen útra, egy ilyen koncertre. Ez a négy pezsgés kissé átgyűrűzik a speciálisan magyar kultúrkörökre is. Az utóbbi időkben neves magyarországi mű­vészek jönnek csoportosan. Minden előadá­suk telt ház, tomboló siker. Magyar nyelvű könyvtárak minden nagyobb lakott helyen vannak, bár egyre öregszik és egyre fogyat­kozik a közönség, azért megy nekik. A könyveladás, hanglemez es hangszalag kereskedelem sem pang, van magyar nyelvi! napilap és hetilap is, amely a világon minden­felé szétszóródott magyarságról (nem csak a zsidókról) és az anyaországról is ad tájé­koztatást. Minden kisvárosnak megvan a maga magyar kultúrköre, rendszeresen találkoznak, előadásokat, műsorokat hall­gatnak végig, csoportos kirándulásokon ismerkednek ős-ujhazájukkal. Azt talán mondanom sem kell: Petőfi, Ady, József Attila, Kiss József, Radnóti ujhéber fordításai merített papíron, disz- kiadásban többször is megjelentek már az izraeli könyvpiacon. Szétkapkodtak őket. Általában nincs olyan sikeres könyv a világon, amelynek itt ne lenne sikere. Igaz, a hatmillió halála a kultúrában is mély nyomot hagyott. Bizonyos fokú befeléfordulás, ö'nmagábazárkózottság jellemzi az elmúlt évtizedek írásait. A gyógyulás jelei azért már itt is mutatkoz­nak, az uj nemzedék kezdi felejteni a felejt­hetetlent, egyre több az általános emberi problémákkal foglalkozó irás, színdarab és film is. A filmgyártás az izraeli kultúra szűk keresztmetszete, de erre is van mentség, nem is egy. Minthogy az ország összlakos­sága még öt milliót sem tesz ki, olyan filmet kell "csinálni", amelyet mindenki megnéz, korra nemre, felekezetre való tekintet nélkül. Tehát: tingli-tanglit... limonádét, hiszen a lakosság mintegy felet az afrikai zsidók teszik ki, ók az arab zenét, a konnyfacsaró naiv drámát, a helyzetkomi­kumon alapuló szinfalhasogatást szeretik. A fiaik azonban már nem... és ez az uj haza, az uj nevelés érdeme. Az uj nemze­dék bőre színére, származására való tekin­tet nélkül európai...! Szóval "gyártják" a kis pénzen készült rossz filmeket, még pedig futószalagon. Pedig már volt rá példa, hogy kis pénzből is sikerült mélyen emberi, a múltra vissza­néző és a jövőbe mutató jó filmet, sikeres filmet csinálni. Csak éppen nem anyagilag is sikeres filmet. A kritika dicsérte... a közönség pedig nem ment be a moziba. A színháznál más a helyzet. Ha a darab nem megy, leveszik a műsorról és újat tanulnak be vagy rángatnak elő a repertoár­ból. De mit csináljanak a már elkészült filmszalaggal..? Mindezekkel a nehézségekkel együtt Izrael a nyugat szerves része. A müveit nyugaté. A sok baj és nehézség mellett a nép, amely ékével, kalapáccsal, fegyver­rel a történelmet Írja... ir könyveket is. Látszatra itt minden egyszerű, mégis van benne valami nagyszerűség is. Nekem vala­hogy a végvári vitézek, Balassi Bálint, meg a költő Zrínyi Miklós jut róluk az eszem­be: ...állanak a végeken, egyik kezükben fegyverrel és a testükkel fogják fel az ellenség csapásait... másik kezükben tol­lal... írnak a jövendőnek... Büszke vagyok rájuk..! NEW DELHI. Rajiv Gandhi, India miniszter­elnöke a néphez intézett beszédeben el­kötelezte magát a szegénység felszámolá­sára, a szocializmus építésére, a szomszé­dos országokkali barátságos viszony meg­teremtésere, az USA es India közti kapcso­lat fenntartására és a Szovjetunióval a szoros baráti kapcsolat és kooperáció folyta­tására.

Next

/
Oldalképek
Tartalom