Amerikai Magyar Szó, 1984. július-december (38. évfolyam, 27-48. szám)
1984-11-08 / 42. szám
6. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Nov. 8. 1984. Dr. Szendéi Adám: A gyógyítás története az ókortól napjainkig Ükunokáink talán egyszer meg fogják érni, hogy történelemórakor véreskezii hadvezérek győztes csatái, császárok-ki- rályok-kancellárok vag> köztársasági elnökök intrikái helyett tudománytörténetet is fognak tanulni. Egyelőre azonban még meg kell elégednünk azzal, amit a szorgos és jő tollú tudománynépszerüsi- tők tesznek asztalunkra. Kempler Kurt az emberiség szenvedéstörténetének, gyógyítási kísérleteinek és mai, gyakran valóban a csodával határos, tényleges gyógyítási eredményeinek egész palettáját tárja az olvasó elé. Teszi ezt hangyaszorgalommal, szakszerűen, tárgyilagosan, mind az orvos, gyógyszerész, gyógyszerkutató, mind pedig a medicinától távolabb eső érdeklődő számára. Aki feküdt már műtőasztalon és a narkózisból felébredve látta a fényes altatógépeket, a műszereket, a sokszemü műtőlámpát és a holdutasokhoz hasonló, maszkba öltözött sebészeket, az biztosan hátborzong- va olvassa, hogyan végezték a közép-afrikai Ugandában az ösnépek a császármetszést. A műtét előtt sok banánbort adtak a szülő nőknek és ezzel narkozisszerü állapotba juttatták. A szülő nő meztelen testét lócához rögzítették. A műtétet végző férfi kezében görbe késsel állt a bal oldalán és varázsigéket mondott. Egy másik férfi a nő jobb oldalán állt és összeszoritotta a szülő nő hasát, egy harmadik pedig a lábakat tartotta. A testet és a kést először ugyancsak banánborral, majd vízzel mosták le. A primitiv sebész ezután nagyot ordított és egyetlen metszéssel a szemérem- csonttól a köldökig, nemcsak a hasfali szöveteket, hanem a méhet is felvágta, így húzták ki a magzatot a méhüregböl és vágták el a köldökzsinórt, hogy azután a mütősegéd tüzes vassal kiégesse a sebszéleket. És mindezek ellenére gyakran nemcsak a császármetszéssel az anyaméhből kivett gyermek maradt életben, hanem az anya is. Ez is bizonyítéka annak, hogy a természeti népek fertőzésekkel szembeni ellenállóképessége jelentősen nagyobb volt a ma emberénél. Az ókori gybgyitástÖrténetnek egyik legérdekesebb fejezete a könyvben az ötezer éves kínai gyógyszerkönyv ismertetése. Kissé borzongva gondolunk arra, hogy az állatok mája és agyveleje mellett előkelő helyet foglalt el a tigrisvér, a tigris belsőség, a kigyöbör, sőt a kigyőürülék mellett még az emberi ondó is. E tényék olvastán egyáltalán nem csodálkozunk, ha atavisztikus hiedelmek helyenként még ma is felütik fejüket, hiszen az ötezer éves kínai orvostudomány nagyobbára babonás hiedelmeken alapult. Téves lenne azonban azt hinni, hogy az akkori orvoslás nem tudott tapasztalati eredményeket felmutatni. A ma újra virágkorát élő akupunktúra fényes bizonyíték arra, hogy ötezer évvel ezelőtt is sikerült fájdalmat csillapítani. Nekünk, magyaroknak különösen érdemes a gyógyszerkutatás történelmével megismerkednünk, mert hazai gyógyszer- iparunk és gyógyszerkutatásunk elégge eíókelő helyben áll a nemzeték ranglistáján. NEW YORK,N.Y. Ismeretlen tettesek lángba borították a Park Hebrew Institute, 2022 - 66th St. (Brooklyn) és a hozzácsatolt Jesiva épületét, melyben szellemileg -----------,, tanítottak. Azt mondják: akinek halálhírét költik, soká él. Nos, a már elparentált, haldoklónak mondott tangó a jelek szerint századik születésnapján készül arra, hogy újra meghódítsa Európát. - Egy szomorú gondolat, mely eltáncolhatb - igy jellemezte kedvenc zenéjét Enrique Santos Discepolo argentin költő. Ö most bizonyára nem szo- morkodik: a tangó újra hódit a házi és utcabálokon. Még a kétballábasokat is magával ragadja az uj tangóhullám. A tangó ismét benne van a levegőben: úgy is, mint a dzsesszhez közelitő, igényes zene - mint a Mosalinié -, úgy is mint divatmárka, újságéim vagy egy uj körömlakk, esetleg koktél neve. Egy-egy cserepes növényekkel, tükrös oszlopokkal díszes kávéházban, ahol lustán forognak a mennyezeten a ventillátorok, valahonnan egy agyonnyűzott lemez a Szép gigoló, szegény gigolbt nyekergi. Megjelentek a piacon a tangót népszerűsítő könyvek. Egy nyugatnémet koreográfusnő, Tina Bausch már régóta kész egy uj tangóbalett-koreográfiával. Peter Lilienthal filmrendező főszerepre szerződtette Mosalinit készülő uj filmjéhez. "Szeretnénk eltanulni valamit" A könnyűzenei ipar csillapíthatatlan étvággyal emészt meg mindent, ami föl— frissülést nyújthat a diszkózenébe lassan belefáradó füleknek, és készséggel elindítja uj diadalutjára az éter hullámain át a bandoniont, ezt a tipikus tangóhangszert. Zenéje gyógyír a sok monoton dob- és szintetizátorhang után. Azonban az, hogy a tangó, ez a bús-érzelmes zene máról holnapra újra itt van közöttünk, bizonyára nemcsak hangzásával, hanem alaphangulatával is magyarázható. Édes-bús balladái az egyedüllétről és az elidegenedésről, a munkanélküliségről és a sorozatos frusztrációkról szólnak, de jelen van bennük a dacos csakazértis-mo- rál is - méghozzá olyan kifejezően, hogy az is ráérez, aki a szöveget nem érti. A tangó fölszabadítja az érzelmeket, hangot ad a teljesebb élet, a nagy szenvedélyek utáni sóvárgásnak. Sokkal érzékibb, mint az uj hullám kissé gépies rockzenéje, amelynek ütemére hiába vonaglanak szorgalmasan a szűk nadrágba bujtatott emberi testek, mégis valahogy kilugozottan, sterilen szexes csupán. A tangóval együtt érkezett a remény, hegy a férfi újra férfias lehet, a nŐ nőies, ebben a táncban nincs semmi uniszex vonás. Dietrich Lange, aki néprajz.szakos hallgató, és korábban taxisofőr volt Nyugat-Berlin- ben, Uruguayban töltötte gyermekéveit, s ennek köszönheti, hogy búcsút mondhatott a volánnak: keresett tánctanárként több mellékeshez juthat. Tanfolyamát mindenekelőtt a tehetős középosztálybeliek látogatják. Lange etnológushoz illő kíváncsisággal tanulmányozza közönségét, és megállapítja: - A tangó reneszánszának mifelénk a prostitúció bizonytalan megítélése is kedvez. Magát az alvilágot természetesen lenézik, de annak agresszív-szexuális megnyilvánulásaiból szeretnének eltanulni valamit. A jobb házból való fiatalemberek selyemfiús fehér csizmában járnak az óráimra, a hölgyek melyen dekoltált, rikító színű blúzokban. "A gyönyör borzongató érzésé" Némelyik nŐ be is vallotta neki, hogy a tMgózástól nemi vonzerejének megújulását varja - azét a vonzerőét, amelyet valahol, valamikor mintha elvesztett volna. Ebben valóban segít is a Lange-féle tangóiskola: - Ha nem tanulják meg szabadjára engedni érzelmeiket, egész életükben csak lötyögni fognak táncolás helyett!- Ilyen es hasonló utasításokkal buzdítja Dietrich a tanítványait. Egyetlen más tánchoz sincs szükség az érzelmek ilyen gazdag palettájára: a gyengédségre és a brutalitásra, a vonakodásra és a feltétlen odaadásra. Fagyos merevség és bu.ja tűz kell a tangó tipico- hoz, ami távolról sem azonos a hagyományos tánciskolái tangóval. A tangó - mint tengerentúlról importált gyógyszer a társadalmi bajokra - egyszer már bejárta diadalútját Európában. Ennek már jó hetven éve. Akkoriban történt, hogy X. Pius pápa nehéz döntés elé került egy szokatlan kérdésben. Egy francia érsek azt követelte tőle, tagadja meg a feloldo- zást minden olyan katolikustól, aki nem tud lemondani a tangózás bűnös szenvedélyéről. (Akkoriban sokan, nagyon sokan voltak ilyenek.) Pius alaposan mérlegelte a dolgot, és kijelentette: az igazságos döntés érdekében egyszer a saját szemével is látni akarja az állítólagos szörnyűségét. 1913-ban magánkihallgatásra rendelte a Vatikánba Casimiro AÍn hivatásos tangótáncost egy partner- nŐjével együtt: mutassanak be mindent a cortétól a quebradan át az egymásba tolt lábak figurájáig. Nos, amit látott, nem nyerte meg éppen a tetszését, de nem is átkozta ki a tangót. Türelmesebbnek bizonyult, mint II. Vilmos császár, aki annyira ocsmány és elvetemült táncnak találta a tangót, hogy tisztjei számára szigorúan megtiltotta még azt is, hogy átlépjék az olyan házak küszöbét, ahol efféle illetlenkedés folyik. Az első tangójárvany röviddel az első világháború előtt tört ki Európában. Ideje volt már megválni a fűzőtől és a császári keringötől (mint ahogy - nem sokkal később- magától a császártól is, de örökre). Egy fáradt, de az unalomtól fáradt, pezsgésre vágyó társadalomban éppen kapóra jött a vágyak tánca. A bátrabb társasági hölgyek testhez álló tangóruhákat öltöttek, és tánccal egybekötött teadélutánokat rendeztek szalonjaikban, ahol akkoriban a narancsvórös volt a divatos - elképzeléseik szerint a tangóhoz leginkább illő szin. Hódit a harmónika Aztán Európában kitört a háború, es (folytatás a 11. oldalon) APA KERESI FIAT! Level erkezett a szer ^ Fancsovits Györgytől, aki kétségbeesetten keresi fiát, Ifi. Fancsovits Györgyöt, aki 1983-ban jött az Egyesült Államokba és az utóbbi hónapokban - állítólag - Cincinnati, Ohioban, és Columbus, Ohioban tartózkodott. Ha bárki is tud Ifj. Fancsovits hollétéről, tudósítsa aggódó apját lapunkon keresztül. Az aggódó apa nevében is köszönetét mondunk annak, aki hirt ad fia hollétéről.
