Amerikai Magyar Szó, 1984. július-december (38. évfolyam, 27-48. szám)

1984-11-01 / 41. szám

Thursday, Nov. 1. 1984. 15. Illyés Gyula: A PUSZTÁK NÉPE 61. Az uradalom gyönyörű mintául hizlalt sertését megvette az egyik közeli falu hentese. A hatalmas göbe kövérségében már járni sem tudott; Sutka bácsira bízták, hogy fuvarozza be a faluba. Annak rendje s módja szerint meg is érkezett vele a hentes udvarába. Ott derült ki, hogy a sertés útközben megdöglött, megfojtotta a kocsirázás, olyan kövér volt. A hentes persze nem vette át. Tekintélyes kár, a jószágigazgató képtelen volt magába fojtani dühét - "Hát mért nem szúrtad le, - üvöltöt­te Sutka bácsira - mért nem folyattad el a vérét, ha láttad, hogy fulladozik, nem volt kés nálad?" - "Volt késem", - nyögte ki az nagy-valahára. - "Hat, ha a tied a disznó, akkor is hagyod, hogy döggé váljon? Mi?" - "Akkor leszúrom" - vallotta be a hosszú hallgatás után. - "Hát akkor, hát..." üvöltötte az igazgató, de már csak hápogni tudott. Elkékült, berohant a belső szobába, ott szakadt ki belőle a kiáltás, nyilván az ég felé: "Nyolcvan pengőt húzott ki a kegyelmes úr zsebéből!" - S csak azutan tért vissza sietve, - pihegve, mint, aki a kapkodásban valamiről megfeledkezett, hogy Sutka bácsit farbarúgja. Én a kocsis merev, egykedvű arcát néztem. Oly szenvte­len volt, oly értelmetlen az egyszerű probléma előtt, annyira hijjával minden érdeklődésnek, vagy igyekvésnek, mintha egy matematikai példákkal tele irt tábla elé állították volna az egyetemen. Látszott rajta, hogy ha mégegyszer olyan helyzetbe kerül, mégegyszer úgy jár el. Véletlenül sem jutott eszébe, hogy a kérdéshez konyithat. Egyszerűen nem volt köze hozzá.* Lelke fenekén lázadó volt; öntudatlan, de épp azért annál makacsabb és elszántabb. Közönyük és nemtörődömségük ellen nehéz a védekezésj annál inkább, mert a munka késleltetéseben igazán ritka lele­ményességről s agyafúrtságról tesznek tanúságot. "Nem a kezük, csak a szemük jár" - mondja róluk a felsőbb körök példabeszéde és ebben van igazság. Azt nézik, merre akad valami rés, melyen át a munka alól kibújhatnának. Sastekintetük van, ennek a háborúban is hasznát vették. Családom egyik katonatiszt tagja mesélte: nem kellett magyarázni, hogy fedezéket keressenek, rögtön egy vakondok túrás mögött megbújtak, a járórséget oly láthatatlanul végezték, mint a szellemek; három napig mozdulatlanul elültek egy gránáttölcsérben. Éberek voltak s győzték türelemmel. "Egész életükben azt csinálták." A véletlen is segíti őket. Vagy öntudat­lanul ők segítik a véletlent? Ki gondolná például s ha gondolná is, ki tudná bizonyí­tani, hogy emberi szándék játszik közbe, hogy a szűk járási utón, a távoli vasútállo­másra zotyÖgŐ buzásszekerek közül legtöbb­ször az elsőnek, vagy a másodiknak törik el a tengelye és sohasem az utolsónak? Szándékosan történt? Nem történt szándé­kosan, a béresek semmiben sem tettek kárt. A hibás szekeret nem ők, véletlen, talán isteni akarat rendelte a menet élére, mely most félnapot rostokol a sárban. Mert noha a béresek lekászálódnak a szekerekről s fejüket vakarva órákig tanácskoznak, hogy mitévők legyenek, hová küldjenek segítségért, maguktól semmi okosat sem tudnak kisütni. Állnak és várnak és ez még a jobbik eset, mert ha lerakjak a buzászsá- kokat a kocsiról, egesz bizonyos, hogy a sárba rakjak. Nem rosszakaratból. Ahogy a megérkező gazdatiszt sem rosszakarat- ből üvöltöz már messziről, a gutaütés figyel­meztető legyintéséig öntve a káromkodást. (folytatjuk) Az öregedés és annak velejárói Idősebb korban megváltozik az ember szer- * veinek működése. Mindenekelőtt az élet­fontosságú szerveké, de a mozgásszervi meg­betegedések is igen gyakoriak. Ezeket két na­gyobb csoportba sorolhatjuk. Az elsőbe az öre­gedés folyamán létrejött minőségi változások okozta betegségek, a másodikba pedig a sérü­lések, deformációk és törések tartoznak. A mozgásszervi betegségek közül első he­lyen állnak az egyes ízületi károsodások. Ezek gyulladásos alapon létrejött elváltozások és degeneratív, sorvadásos, illetve burjánzásos fo­lyamatok által előidézett állapotok. Az ízületi gyulladásoknak különböző okai lehetnek: gennyképző baktériumok által előidézett gyul­ladás, reumatikus gyulladás, deformációkat előidéző gyulladás. Az ízületi gyulladás például a medencében és a térdben fordulhat elő. Egy vagy több ízületre terjed ki. Nem mindig getiy- nyes, lehet savós, tuberkulózisos vagy köszvé- nyes is. Többnyire sorvadás vagy burjánzás váltja ki. Főbb tünetei: ropogás, kattogás mozgatáskor, ízületi gyengeség, a folyadék fel­gyülemlése, könnyen keletkezhet ficam vagy más sérülés. Az említett betegségek egyénenként külön­böző formákban jelentkeznek. Sok esetben fel­fedezhetők a veleszületett hajlamossági ténye­zők és a visszafejlődés csontritkulás vagy el- csontosodás következtében beállt elváltozások. A pajzsmirigy„ illetve a mellékpajzsmirigy, mellékvese megbetegedései, valamint egyéb be­tegségek előidézte csontosodás és a sóháztar­tást irányító hormonok működésében beállt zavarok elősegíthetik az ízületek idő előtti el­használódását. öregkorban gyakran fordulnak elő a csontrendszerben a csontok fel- és leépí­tésében egyensúlyzavarok, amelyek csontritku­lásos folyamatokat idéznek elő. Csontritkulás­kor csökken a csontok szövete. Ez a folyamat néha átmeneti korban és más állapotban is je­lentkezik, olyankor, amikor a lebontó folya­matok túlsúlyba kerülnek. Ez az állapot, ha időben felismerjük, kezelhető építési folyama­tot serkentő hormonokkal, kalciummal, D- és egyéb vitaminnal. Ezek hatására az illető álla­pota javul. Helyszűke miatt nem foglalkozhatunk az egyes folyamatokkal, a mogzásszervek csupán némely betegségét említjük meg. A legtöbb bajt az ízületi porckopások okoz­zák, mert az ízületi károsodások anatómiai alapját tulajdonképpen az említett elváltozá­sok képezik. Az öregkori csontritkulás legyen­gíti a csontokat és azok egyes részeit, úgyhogy elvesztik rugalmasságukat és törékennyé vál­nak, ez pedig a törések egész sorozatát idézi elő. Az ízületi károsodások számtalan fokozatát ismerjük. Ezek mind különböző mozgásszervi zavarokat Okoznak. Közülük leggyakoribbak azok, amelyek az ízületek degeneratív, vissza- fejlődéses folyamataiból származnak. Vannak olyanok is, amelyek sérülések után jönnek létre, de ezek nemcsak idősebbeknél, hanem fiatalabbaknál is jelentkezhetnek. Mint már említettük, idült ízületi károsodás esetén az ízületi porcszövet megy tönkre: sorvadni kezd, majd gyulladásos kötőszövetes burjánzás is beállhat, ennek következtében pedig megjelen­nek a megbetegedés sajátos tünetei. Kóros fo­lyamat leginkább a csigolyák közötti ízületek, a medence és a térd, a kéz és a láb ízületei között fordul elő. Rendszerint negyvenéves korban kezdődik. A porcszövetnek megváltozik a színe, a csontrészeken ritkulásos és üreges el­változások jönnek létre, az ízület kötőszöve­tes részeiben burjánzás, gyulladás kezdődik, az ízületi tok megvastagszik és messzesedni kezd. Ezzel egyidejűleg természetesen fájda­lom is fellép az ízület mozgatásakor vagy meg­terhelésekor, korlátozódik mozgékonysága, de nem merevedik meg. Az ízület és annak kör­nyéke kidudorodik, megnagyobbodik, működé­sében pedig zavar áll be. (folytatjuk) Moldova György: f HOGYAN KELL VIGYÁZNI? A főszerkesztő elgondolkodva nézegette a kéziratot, ami rossz jel és dicsérettel kezdte - ami még rosszabb.- A cikk nagyon jő, minden sorából érző­dik, hogy valaha művészettörténész voltai, csak egy olyan részlet van benne, ami koc­kázatos lehet politikai szempontból. Azt irod: "Nero a római császár kétszáz keresz­tény hitvallót oroszlánok közé vettetett a Colosseumban, aztán felgyújtotta Rómát és az égő város lángjai fölött hárfázott..."- Mi a rossz ebben ?- A kétszáz hitvallő megevése eleve nem megy, azt magad is beláthatod, holnap reggel tiltakozna az Egyházügyi Hivatal, az Állatvédő Liga, a Vegetáriánusok Szövet­sége.- Akkor marad az, hogy felgyújtotta Rómát és hárfázott.- Sajnos ez sem maradhat bent a cikkben.- Dehát miért nem? A régi római történet­írók megírták... A főszerkesztő legyintett.- Nekik könnyű volt, őket legfeljebb Caligula vonta felelősségre, de minket a minisztérium.- De ugyanez az epizód benne volt a múltkor a Népszabadsagban is!- Nekik is könnyű, ők a hivatalos lap, náluk senki sem próbál a sorok között olvas­ni, néha még a sorokban sem. Mi viszont félhivatalosak vagyunk, miránk mindenki jobban figyel, mert azt hiszik, hogy a kormány rajtunk keresztül akar kiszivárogtatni bizonyos állásfoglalásokat, melyeket hivatalosan nem kíván elvállalni...- Es ez csakugyan igy van?- Nincs igy, de például az olaszok azt képzelhetik. Na már most megkapják a követségen a sajtószemlét, elolvassák a te cikkedet, hogy az ö egyik állampolgáruk, mert Néró bizonyos folyamatossági logika alapján olasznak is tekinthető, szóval hogy az ö egyik állampolgáruk gyújtogat, mégpedig egész városokat! A nyakamat teszem rá, hogy megsértődnek, mit akarnak tőlünk a magyarok, nem volt elég a múltkor a képrablókkal?! Aztán "ha ti úgy , mi is úgy" - alapon lemondanak egy csomó fontos külkereskedelmi szerződést, például: nem szállítanak többé makarónit. Ez az! Te vállalod a felelősséget azért, hogy holnaptól nem lesz az üzletekben olasz makaróni?!- Szerintem már ma sincs.- De most azért nincs, mert nincs, akkor meg azért nem volna, mert nem lehetne - és ez óriási különbség.- Nekem mindegy, én spéciéi utálom a makarónit.- Itt a te egyéni szempontjaid nem számí­tanak, semmiképp sem okozhatunk nemzet­közi bonyodalmakat.- Akkor dobjam el a cikket?- Dehogy dobod, tanuld meg, hogy az igazságot mindig meg lehet írni, csak meg kell találni a megfelelő formát. Hagyd itt az anyagot és nézd meg a holnapi számban. Másnap a fiatal újságíró dobogó szívvel nyitotta ki a lapot, tekintete rögtön a cikk kérdéses bekezdésére esett, mely igy szólt:- ....Félhivatalos jelentések szerint Néró az olasz diplomácia egykori irányitója, aki szenvedélyes amatör hárfamílvész, jótékony célokra hangversenyt adott a római Colosseum ünnepélyes kivilágított előadótermében, kétszáz meghívott egyházi személyiség jelenlétében ...... Masnap, mikor az újságíró bement a honoráriumért a pénztárba, épp elfogyott a papírpénz, igy a hatszáz forintot a pénz- tárosnÖ harminc fém húszforintosban fizette ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom