Amerikai Magyar Szó, 1984. július-december (38. évfolyam, 27-48. szám)
1984-11-01 / 41. szám
Thursday, Nov. 1. 1984. 15. Illyés Gyula: A PUSZTÁK NÉPE 61. Az uradalom gyönyörű mintául hizlalt sertését megvette az egyik közeli falu hentese. A hatalmas göbe kövérségében már járni sem tudott; Sutka bácsira bízták, hogy fuvarozza be a faluba. Annak rendje s módja szerint meg is érkezett vele a hentes udvarába. Ott derült ki, hogy a sertés útközben megdöglött, megfojtotta a kocsirázás, olyan kövér volt. A hentes persze nem vette át. Tekintélyes kár, a jószágigazgató képtelen volt magába fojtani dühét - "Hát mért nem szúrtad le, - üvöltötte Sutka bácsira - mért nem folyattad el a vérét, ha láttad, hogy fulladozik, nem volt kés nálad?" - "Volt késem", - nyögte ki az nagy-valahára. - "Hat, ha a tied a disznó, akkor is hagyod, hogy döggé váljon? Mi?" - "Akkor leszúrom" - vallotta be a hosszú hallgatás után. - "Hát akkor, hát..." üvöltötte az igazgató, de már csak hápogni tudott. Elkékült, berohant a belső szobába, ott szakadt ki belőle a kiáltás, nyilván az ég felé: "Nyolcvan pengőt húzott ki a kegyelmes úr zsebéből!" - S csak azutan tért vissza sietve, - pihegve, mint, aki a kapkodásban valamiről megfeledkezett, hogy Sutka bácsit farbarúgja. Én a kocsis merev, egykedvű arcát néztem. Oly szenvtelen volt, oly értelmetlen az egyszerű probléma előtt, annyira hijjával minden érdeklődésnek, vagy igyekvésnek, mintha egy matematikai példákkal tele irt tábla elé állították volna az egyetemen. Látszott rajta, hogy ha mégegyszer olyan helyzetbe kerül, mégegyszer úgy jár el. Véletlenül sem jutott eszébe, hogy a kérdéshez konyithat. Egyszerűen nem volt köze hozzá.* Lelke fenekén lázadó volt; öntudatlan, de épp azért annál makacsabb és elszántabb. Közönyük és nemtörődömségük ellen nehéz a védekezésj annál inkább, mert a munka késleltetéseben igazán ritka leleményességről s agyafúrtságról tesznek tanúságot. "Nem a kezük, csak a szemük jár" - mondja róluk a felsőbb körök példabeszéde és ebben van igazság. Azt nézik, merre akad valami rés, melyen át a munka alól kibújhatnának. Sastekintetük van, ennek a háborúban is hasznát vették. Családom egyik katonatiszt tagja mesélte: nem kellett magyarázni, hogy fedezéket keressenek, rögtön egy vakondok túrás mögött megbújtak, a járórséget oly láthatatlanul végezték, mint a szellemek; három napig mozdulatlanul elültek egy gránáttölcsérben. Éberek voltak s győzték türelemmel. "Egész életükben azt csinálták." A véletlen is segíti őket. Vagy öntudatlanul ők segítik a véletlent? Ki gondolná például s ha gondolná is, ki tudná bizonyítani, hogy emberi szándék játszik közbe, hogy a szűk járási utón, a távoli vasútállomásra zotyÖgŐ buzásszekerek közül legtöbbször az elsőnek, vagy a másodiknak törik el a tengelye és sohasem az utolsónak? Szándékosan történt? Nem történt szándékosan, a béresek semmiben sem tettek kárt. A hibás szekeret nem ők, véletlen, talán isteni akarat rendelte a menet élére, mely most félnapot rostokol a sárban. Mert noha a béresek lekászálódnak a szekerekről s fejüket vakarva órákig tanácskoznak, hogy mitévők legyenek, hová küldjenek segítségért, maguktól semmi okosat sem tudnak kisütni. Állnak és várnak és ez még a jobbik eset, mert ha lerakjak a buzászsá- kokat a kocsiról, egesz bizonyos, hogy a sárba rakjak. Nem rosszakaratból. Ahogy a megérkező gazdatiszt sem rosszakarat- ből üvöltöz már messziről, a gutaütés figyelmeztető legyintéséig öntve a káromkodást. (folytatjuk) Az öregedés és annak velejárói Idősebb korban megváltozik az ember szer- * veinek működése. Mindenekelőtt az életfontosságú szerveké, de a mozgásszervi megbetegedések is igen gyakoriak. Ezeket két nagyobb csoportba sorolhatjuk. Az elsőbe az öregedés folyamán létrejött minőségi változások okozta betegségek, a másodikba pedig a sérülések, deformációk és törések tartoznak. A mozgásszervi betegségek közül első helyen állnak az egyes ízületi károsodások. Ezek gyulladásos alapon létrejött elváltozások és degeneratív, sorvadásos, illetve burjánzásos folyamatok által előidézett állapotok. Az ízületi gyulladásoknak különböző okai lehetnek: gennyképző baktériumok által előidézett gyulladás, reumatikus gyulladás, deformációkat előidéző gyulladás. Az ízületi gyulladás például a medencében és a térdben fordulhat elő. Egy vagy több ízületre terjed ki. Nem mindig getiy- nyes, lehet savós, tuberkulózisos vagy köszvé- nyes is. Többnyire sorvadás vagy burjánzás váltja ki. Főbb tünetei: ropogás, kattogás mozgatáskor, ízületi gyengeség, a folyadék felgyülemlése, könnyen keletkezhet ficam vagy más sérülés. Az említett betegségek egyénenként különböző formákban jelentkeznek. Sok esetben felfedezhetők a veleszületett hajlamossági tényezők és a visszafejlődés csontritkulás vagy el- csontosodás következtében beállt elváltozások. A pajzsmirigy„ illetve a mellékpajzsmirigy, mellékvese megbetegedései, valamint egyéb betegségek előidézte csontosodás és a sóháztartást irányító hormonok működésében beállt zavarok elősegíthetik az ízületek idő előtti elhasználódását. öregkorban gyakran fordulnak elő a csontrendszerben a csontok fel- és leépítésében egyensúlyzavarok, amelyek csontritkulásos folyamatokat idéznek elő. Csontritkuláskor csökken a csontok szövete. Ez a folyamat néha átmeneti korban és más állapotban is jelentkezik, olyankor, amikor a lebontó folyamatok túlsúlyba kerülnek. Ez az állapot, ha időben felismerjük, kezelhető építési folyamatot serkentő hormonokkal, kalciummal, D- és egyéb vitaminnal. Ezek hatására az illető állapota javul. Helyszűke miatt nem foglalkozhatunk az egyes folyamatokkal, a mogzásszervek csupán némely betegségét említjük meg. A legtöbb bajt az ízületi porckopások okozzák, mert az ízületi károsodások anatómiai alapját tulajdonképpen az említett elváltozások képezik. Az öregkori csontritkulás legyengíti a csontokat és azok egyes részeit, úgyhogy elvesztik rugalmasságukat és törékennyé válnak, ez pedig a törések egész sorozatát idézi elő. Az ízületi károsodások számtalan fokozatát ismerjük. Ezek mind különböző mozgásszervi zavarokat Okoznak. Közülük leggyakoribbak azok, amelyek az ízületek degeneratív, vissza- fejlődéses folyamataiból származnak. Vannak olyanok is, amelyek sérülések után jönnek létre, de ezek nemcsak idősebbeknél, hanem fiatalabbaknál is jelentkezhetnek. Mint már említettük, idült ízületi károsodás esetén az ízületi porcszövet megy tönkre: sorvadni kezd, majd gyulladásos kötőszövetes burjánzás is beállhat, ennek következtében pedig megjelennek a megbetegedés sajátos tünetei. Kóros folyamat leginkább a csigolyák közötti ízületek, a medence és a térd, a kéz és a láb ízületei között fordul elő. Rendszerint negyvenéves korban kezdődik. A porcszövetnek megváltozik a színe, a csontrészeken ritkulásos és üreges elváltozások jönnek létre, az ízület kötőszövetes részeiben burjánzás, gyulladás kezdődik, az ízületi tok megvastagszik és messzesedni kezd. Ezzel egyidejűleg természetesen fájdalom is fellép az ízület mozgatásakor vagy megterhelésekor, korlátozódik mozgékonysága, de nem merevedik meg. Az ízület és annak környéke kidudorodik, megnagyobbodik, működésében pedig zavar áll be. (folytatjuk) Moldova György: f HOGYAN KELL VIGYÁZNI? A főszerkesztő elgondolkodva nézegette a kéziratot, ami rossz jel és dicsérettel kezdte - ami még rosszabb.- A cikk nagyon jő, minden sorából érződik, hogy valaha művészettörténész voltai, csak egy olyan részlet van benne, ami kockázatos lehet politikai szempontból. Azt irod: "Nero a római császár kétszáz keresztény hitvallót oroszlánok közé vettetett a Colosseumban, aztán felgyújtotta Rómát és az égő város lángjai fölött hárfázott..."- Mi a rossz ebben ?- A kétszáz hitvallő megevése eleve nem megy, azt magad is beláthatod, holnap reggel tiltakozna az Egyházügyi Hivatal, az Állatvédő Liga, a Vegetáriánusok Szövetsége.- Akkor marad az, hogy felgyújtotta Rómát és hárfázott.- Sajnos ez sem maradhat bent a cikkben.- Dehát miért nem? A régi római történetírók megírták... A főszerkesztő legyintett.- Nekik könnyű volt, őket legfeljebb Caligula vonta felelősségre, de minket a minisztérium.- De ugyanez az epizód benne volt a múltkor a Népszabadsagban is!- Nekik is könnyű, ők a hivatalos lap, náluk senki sem próbál a sorok között olvasni, néha még a sorokban sem. Mi viszont félhivatalosak vagyunk, miránk mindenki jobban figyel, mert azt hiszik, hogy a kormány rajtunk keresztül akar kiszivárogtatni bizonyos állásfoglalásokat, melyeket hivatalosan nem kíván elvállalni...- Es ez csakugyan igy van?- Nincs igy, de például az olaszok azt képzelhetik. Na már most megkapják a követségen a sajtószemlét, elolvassák a te cikkedet, hogy az ö egyik állampolgáruk, mert Néró bizonyos folyamatossági logika alapján olasznak is tekinthető, szóval hogy az ö egyik állampolgáruk gyújtogat, mégpedig egész városokat! A nyakamat teszem rá, hogy megsértődnek, mit akarnak tőlünk a magyarok, nem volt elég a múltkor a képrablókkal?! Aztán "ha ti úgy , mi is úgy" - alapon lemondanak egy csomó fontos külkereskedelmi szerződést, például: nem szállítanak többé makarónit. Ez az! Te vállalod a felelősséget azért, hogy holnaptól nem lesz az üzletekben olasz makaróni?!- Szerintem már ma sincs.- De most azért nincs, mert nincs, akkor meg azért nem volna, mert nem lehetne - és ez óriási különbség.- Nekem mindegy, én spéciéi utálom a makarónit.- Itt a te egyéni szempontjaid nem számítanak, semmiképp sem okozhatunk nemzetközi bonyodalmakat.- Akkor dobjam el a cikket?- Dehogy dobod, tanuld meg, hogy az igazságot mindig meg lehet írni, csak meg kell találni a megfelelő formát. Hagyd itt az anyagot és nézd meg a holnapi számban. Másnap a fiatal újságíró dobogó szívvel nyitotta ki a lapot, tekintete rögtön a cikk kérdéses bekezdésére esett, mely igy szólt:- ....Félhivatalos jelentések szerint Néró az olasz diplomácia egykori irányitója, aki szenvedélyes amatör hárfamílvész, jótékony célokra hangversenyt adott a római Colosseum ünnepélyes kivilágított előadótermében, kétszáz meghívott egyházi személyiség jelenlétében ...... Masnap, mikor az újságíró bement a honoráriumért a pénztárba, épp elfogyott a papírpénz, igy a hatszáz forintot a pénz- tárosnÖ harminc fém húszforintosban fizette ki.
