Amerikai Magyar Szó, 1984. július-december (38. évfolyam, 27-48. szám)

1984-11-01 / 41. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Nov. 1. 1984. KADAR ES MITTERAND A VILÁGBÉKÉÉRT Mult heti szamunkban röviden jelentettünk Kadar Janos párizsi találkozójáról Mitterand francia elnökkel. Alant közöljük a Kádár tiszteletére adott diszebéden elhangzott nagyjelentőségű pohárköszöntök részleges szövegét. Néhány nappal később Mitterand e felkószöntök értelmében mondott jelentőségteljes beszédet Londonban az angol parlament két házának közös ünnepi ülésén. FRANCOIS MITTERRAND: Európa a helsinki záróokmány vonalán haladva lesz hű önmagához — Első titkár úr! Miniszter urak! Hölgyeim és uraim! Alig több, mint két éve- találkoztunk Magyarorszá­gon, amikor mint első francia ál­lamfő látogattam el országukba. Bu­dapest és megbeszéléseink emléke még elevenen él bennem. Nagyon örülök annak, hogy most én fogad­hatom önt. Magyarországon érzékelhettem mind a vezetők, mind a nép meleg vendégszeretetét, és örültem, hogy hozzájárulhattam országaink köze­ledéséhez, amelyek évszázadon át megszokták, hogy külön utakon jár­janak. Nagyra becsüljük és sokszor csodáljuk is a magyar történelmet, a magyar nép szívós kitartását, bá­torságát, kultúráját, de a nyelvi ne­hézségek és. az a tény, hogy évszá­zadokon át más utakon, jártunk, szükségessé teszik, hogy kölcsönös erőfeszítéseket tegyünk a jobb meg­értés érdekében. Megtettük és to­vább folytatjuk ezit az erőfeszítést. Ezért örülök annak, hogy ma elmé­lyíthetjük azt a párbeszédet, ame­lyet hivatalosan 1982-ben kezdtünk meg, de amelyet önnel már koráb­ban is folytattam. 1982-ben elhatároztuk, hogy új len­dületet adunk kapcsolatainknak. Ma, két évvel később, elmondhatjuk: a mérleg egészében véve pozitív. Jó irányba haladunk, de még többet is tehetünk. Kulturális kapcsolataink élénkeb­bé váltak, de még tovább kell fej­lesztenünk azokat. Mi pályázatot hirdettünk az új budapesti Francia Intézetre, s rövidesen francia dele­gáció keresi fel majd önöket, hogy bemutassák ezt a tervet. Kulturális miniszterünk kérésemre megindítot­ta azt a folyamatot, amelynek kere­tében lefordítják a magyar iroda­lom értékes kincseit, amelyek eddig hozzáférhetetlenek voltak a francia közönség számára. Kezdik meghozni gyümölcseiket azok az akciók is, amelyeket önök folytatnak Magyar- országon a mi nyelvünk tanítására. A francia nyelvoktatás fejlődik Ma­gyarországon, és ezért személyesen köszönetét mondok önnek. Az elnök ezután, rámutatott arra, hogy gazdasági téren az eredmények nem felelnek meg a közös törekvé­seknek. Pedig ezen a téren is vannak távlatok. A magyar gazdaság jól fej­lődik, korszerűbbé vált, s több terü­leten, így a vegyipar, a gyógyszer- ipar terén a francia—magyar együtt­működés példássá válhat. — Az ön mostani látogatása, első titkár úr, olyan jelentőséget nyer, amely messze meghaladja a kétolda­lú kapcsolatok közös vizsgálatának területét — folytatta Mitterrand' el­nök. — Közösen vizsgáljuk meg a világ helyzetét, s ezen a téren nincs tilos téma. Mindkettőnket egyaránt érdekel minden, ami a békével és a béke megteremtésének feltételei­vel kapcsolatos. Van mondanivalónk ezen a téren. Mi a világpolitikának nem tárgyai vagyunk, hanem alan­nyal, szereplői, és igényeljük azt a lehetőséget, hogy a bennünket meg­illető szerepet töltsük be. Politikai és társadalmi-gazdasági opcióink ugyan különbözőek, de keressük azt, ami közelebb hoz bennünket egymás­hoz. Egyaránt ragaszkodunk a béke és á nemzetek közötti megértés esz­méihez. Teljesen tudatában vagyunk annak, hogy Európához tartozunk, és ez mindkét nép történelméből fakad. A két ország közötti reális különb­ségeken felülkerekedve, kezet nyújt­hatunk egymásnak, és megtanulhat­juk egymás nyelvét. Európa tudja azt, hogy mivel tartozik a magyar népnek, amely oly büszke hagyomá­nyaira, nyelvére, s mely bátorságot tanúsít a viszontagságok közepette is, és nyitott a külvilág felé. Tudom, hogy önt nagyon érdekli mindaz, amit Franciaország tesz és mond, érdekli Franciaország politi­kája, a világban elfoglalt helye. Ez az érdeklődés kölcsönös. Én szemé­lyesen nagy rokonszenwel és pon­tosan figyelem azt a politikát, ame­lyet ön folytat a Duna partján. Azt óhajtom, hogy a kétoldalú kapcsola­tok konstruktív szelleme hasson ih- letően akcióinkra azokban a nem­zetközi szervezetekben, amelyekben jelen vagyunk. így például a genfi konferencián, ahol globális tárgya­lás indullt meg a vegyi fegyverek teljes kiküszöbölésére. Megállapít­ható, hogy a kelet—nyugati viszony nehézségei ellenére is az utóbbi idő­ben bizonyos haladás mutatkozott itt a párbeszédben. Azt óhajtjuk, hogy a stockholmi konferencia munkája is jobban ha­ladjon előre. Európa a helsinki zá­róokmány vonalán haladva lesz hű saját soréához, csak ez teheti lehe­tőivé, hogy népeink hivatásuknak megfelelően élhessenek, hogy Euró­pa, mint földrajzi egység hallassa szavát a világban. íme, néhány konkrét példa arra, hogy mit tehet együtt két európai ország, mely különböző rendszerek­hez tartozik, mihelyt az a közös aka­rat vezérli őket, hogy leküzdjék a bizalmatlanságot, és hozzájáruljanak a nemzetközi feszültség tényezőinek kiküszöböléséhez. Ezt az Európát kell építenünk, vagy jobban mond­va, újjáépítenünk,. Meg kell szilár­dítani biztonságának és virágzásá­nak alapjait. Mi a magunk részéről nagy fontosságot tulajdonítunk az Európai Gazdasági Közösség fejlesz­tésének, mert az nélkülözhetetlen eleme a globális európai építésnek. Űjra fel kell venni a párbeszéd szálait a kontinens másik felével. Magyarország közép-európai helyze­ténél fogva e vállalkozás egyik fő láncszemét képezi, Az elnök azután arról szólt, hogy Magyarország kulturális területen eminens szerepet játszik, és e sze­repének jelentőségét még inkább fo­kozza majd az 1985-ben Budapesten tartandó kulturális fórum. Ezzel kapcsolatban azt az óhaját fejezte ki, hogy a kulturális fórum munkája si­keres legyen, és képezzen kiinduló­pontot arra, hogy még gazdagabb kapcsolatok alakuljanak ki az euró­pai országok értelmiségei és művé­szei között. A közelmúltban a. ma­gyar és a francia rádió 48 órás adás­ban sugárzott közös programot, me­lyet a franciák és a magyarok egy időben hallhattak. Ez nagyon sikeres premier volt, és újabb lépést jelent a korábban megállapított irányban. Mitterrand elnök utalt arra is, hogy Kádár János párizsi tartózko­dása alatt italálkozni, fog francia gaz­dasági és ipari vezetőkkel, s hangsú­lyozta, hogy ő a maga részéről min­dent meg kíván tenni a két ország közötti gazdasági kapcsolatok elő­mozdítása érdekében. KÁDÁR JÁNOS: Az Elysée-palotában, a díszebéden. '— Nagyon vonz'bennünket az — mondotta ezuttán —, hogy a magyar nép évszázadokon át nagy veszélyek közepette is hű maradt önmagához, s ez kétségtelenül a magyar nép mély belső tulajdonságainak köszön­hető. Nekem, mint franciának, meg kell mondanom, hogy Magyarorszá­got olyan országnak látom, amely bebizonyította: az akarat nemcsak az életben maradiást biztosítja, ha­nem az előrehaladást is. E szavak­kal elismerésemet szeretném kife­jezni a magyar nép iránt, s azt óhaj­tom, hogy a magyar nép a távolból is átérezze, milyen különös jelentő­séget tulajdonítunk az Ön látogatá­sának itt a Szajna partján. Az elnök végül a magyar nép bol­dog jövőjére és Kádár János egész­ségére ürítette poharát. Kitartunk a béke megszilárdítása, a nemzetközi együttműködés mellett Mélyen tisztéit köztársasági elnök úr! Francia barátaink! A magam és a kíséretemben levő honfitársaim nevében őszinte köszö­netét mondok a meghívásért, a szí­vélyes fogadtatásért, a Magyaror­szág iránti érdeklődésért és rokon- szenvért, amely elnök úr szavaiból is megnyilvánult. MS, a Magyar Népköztársaság kép­viselői abba a dicső történelmű Fran­cia Köztársaságba érkeztünk, amely a nemzetközi élet, különösképpen az európai helyzet alakulásának nagy és fontos tényezője. Örömmel teszek eleget annak a megbízatásomnak, hogy átadjam a Francia Köztársa­ság vezetőinek és népének a Magyar Népközftórsasáig Elnöki Tanácsa, kor­mánya és népe szívélyes üdvözletét és jókívánságait. A magyar nép-nagyra értékeli or­szágaink jó és szélesedő kapcsolatait, kiemelkedő eseményként tartja szá­mon elnök úr 1982. évi magyaror­szági látogatását. Minden bizonnyal mostani tárgyalásaink is eredménye­sek lesznek, és a közö6 szándékok­nak, a reális lehetőségeknek megfe­lelően lendületet adnak minden té­ren a magyar—francia kapcsolatok továbbfejlesztésének. Bizonyos, hogy ezzel nemcsak országaink, hanem kontinensünk népeinek érdekeit is szolgáljuk. Megbeszélésünk mai kez­dete is meggyőzött arról, hogy ez a várakozás reális. Meggyőződésem, hogy további véleménycserénket is a konstruktív szellem, a kölcsönös jó szándék fogja jellemezni. Tisztelt elnök úr! ön az élőbb szólt arról, hogy or­szágaink társadalmi berendezkedése öltérő, és más szövetségi rendszerek­hez tartoznak; másként ítéljük meg a nemzetközi helyzet több kérdését. Fontos azonban az, hogy nézeteink­ben és törekvőinkben lényeges, ta­lálkozási pontok vannak, és ezekre a jövőben is építeni lehet. Kapcso­lataink meghatározó eleme, hogy egyik nép, egyik kormány sem akar háborút, s ez ad súlyt és tartalmat a béke megőrzéséről folytatott vé­leménycserénknek. Találkoznak tö­rekvéseink abban is, hogy a külön­böző társadalmi berendezkedésű or­szágok a békés egymás mellett élés elve alapján fejlesszék kölcsönösen előnyös kapcsolataikat. Sajnálatos, hogy legutóbbi találko­zásunk óta is folytatódott a fegyver­kezési verseny, szaporodtak a konf- ronitációs elemek a nemzetközi élet­ben. Mindez olyan időszakban tör­ténik, amikor az atomfegyverek szá­ma rendkívül megnőtt, s a tömeg- pusztító fegyverek újabb és fejlet­tebb fajtái jelennek meg. Meggyőződésünk, hogy a több nuk­leáris fegyver nem növeli, hanem csökkenti' a biztonságot. Akik egy atomháború megnyerhetőségéről, egy korlátozott nukleáris összecsapás le­hetőségéről felelőtlenül beszélnek, embermilliók sorsát, Európa és a vi­lág holnapját teszik kockára. A Magyar Népköztársaság tevéke­nyen működött közre a Varsói Szer­ződés számos, ma is érvényes állás­foglalásának és javaslatának a kidol­gozásában. A Varsói Szerződés tag­államai nem törekszenek katonai erőfölényre, de a másik félnek sem engedhetik meg a fölény megszer­zését. Mi a jelen időszak fő feladatá­nak olyan szerződések kidolgozását és megkötését tartjuk, amelyek ga­rantálják a felek egyenlő biztonsá­gát a fegyverzetek alacsonyabb szint­jén. Érvényes az a javaslatunk, hogy a Varsói Szerződés és a NATO orszá­gai — első lépésként — kössenek megállapodást az erő alkalmazásáról való lemondásról és a békés kapcso­latok fejlesztéséről. Egy ilyen meg­állapodás jelentősen hozzájárulna a feszültség csökkentéséhez Európában-, s kedvező feltételeket teremtene a leszerelési tárgyalások előmozdításá­hoz. Támogatjuk a Szovjetunió javasla­tát a világűr demilitarizálására, és üdvözöljük a vegyi fegyverek betil­tására vonatkozó tárgyalások meg­kezdését. Európa népeinek történelmi ; ta­pasztalatai arra intenek mindnyá­junkat, hogy minden lehetségest te­gyünk meg földrészünk békéjének megőrzéséért, a megértés, a kölcsö­nös bizalom és az együttműködés erősítéséért. Európa térképe teile van a korábbi nagy csaták színhelyeire emlékeztető jelzésekkel. Ezek nagy része az emberiség eddigi történel­mének legpusztítóbb háborúját, a fa­siszták által kirobbantott második világháborút idézi. Néhány hónap múlva lesz a fasiz­mus feletti történelmi jelentőségű - győzelem 40. évfordulója. Négy év­tized távlata sem csökkentheti a hálát azon népek és fiaik, köztük a francia ellenállás hősei és a francia földön is küzdő magyar antifasisz­ták iránt, akik vállvetve harcoltak a náci barbárság ellen. Az idő mú­lása sem homályosíthatja el emléke­zetünkben a történteket; elítéljük a fasizmus akár új köntöst viselő, bár- j hol jelentkező kísértő árnyait. Hatá­rozottan visszautasítjuk azokat a ve­szélyes törekvéseket, amelyek meg­kérdőjelezik az antifasiszta koalíció áldozatos harca nyomán kialakult európai realitásokat. 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom