Amerikai Magyar Szó, 1984. július-december (38. évfolyam, 27-48. szám)

1984-11-01 / 41. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ

Thursday, Nov. 1. 1984.

KADAR ES MITTERAND A VILÁGBÉKÉÉRT

Mult heti szamunkban röviden jelentettünk Kadar Janos párizsi találkozójáról Mitterand francia elnökkel. Alant közöljük a Kádár tiszteletére adott diszebéden elhangzott nagyjelentőségű pohárköszöntök részleges szövegét. Néhány nappal később Mitterand e felkószöntök értelmében mondott jelentőségteljes beszédet Londonban az angol parlament két házának közös ünnepi ülésén.

FRANCOIS MITTERRAND:

Európa a helsinki záróokmány vonalán haladva lesz hű önmagához

— Első titkár úr! Miniszter urak! Hölgyeim és uraim! Alig több, mint két éve- találkoztunk Magyarországon, amikor mint első francia államfő látogattam el országukba. Budapest és megbeszéléseink emléke még elevenen él bennem. Nagyon örülök annak, hogy most én fogadhatom önt.

Magyarországon érzékelhettem mind a vezetők, mind a nép meleg vendégszeretetét, és örültem, hogy hozzájárulhattam országaink közeledéséhez, amelyek évszázadon át megszokták, hogy külön utakon járjanak. Nagyra becsüljük és sokszor csodáljuk is a magyar történelmet, a magyar nép szívós kitartását, bátorságát, kultúráját, de a nyelvi nehézségek és. az a tény, hogy évszázadokon át más utakon, jártunk, szükségessé teszik, hogy kölcsönös erőfeszítéseket tegyünk a jobb megértés érdekében. Megtettük és tovább folytatjuk ezit az erőfeszítést. Ezért örülök annak, hogy ma elmélyíthetjük azt a párbeszédet, amelyet hivatalosan 1982-ben kezdtünk meg, de amelyet önnel már korábban is folytattam.

1982-ben elhatároztuk, hogy új lendületet adunk kapcsolatainknak. Ma, két évvel később, elmondhatjuk: a mérleg egészében véve pozitív. Jó irányba haladunk, de még többet is tehetünk.

Kulturális kapcsolataink élénkebbé váltak, de még tovább kell fejlesztenünk azokat. Mi pályázatot hirdettünk az új budapesti Francia Intézetre, s rövidesen francia delegáció keresi fel majd önöket, hogy bemutassák ezt a tervet. Kulturális miniszterünk kérésemre megindította azt a folyamatot, amelynek keretében lefordítják a magyar irodalom értékes kincseit, amelyek eddig hozzáférhetetlenek voltak a francia közönség számára. Kezdik meghozni gyümölcseiket azok az akciók is, amelyeket önök folytatnak Magyar- országon a mi nyelvünk tanítására. A francia nyelvoktatás fejlődik Magyarországon, és ezért személyesen köszönetét mondok önnek.

Az elnök ezután, rámutatott arra, hogy gazdasági téren az eredmények nem felelnek meg a közös törekvéseknek. Pedig ezen a téren is vannak távlatok. A magyar gazdaság jól fejlődik, korszerűbbé vált, s több területen, így a vegyipar, a gyógyszer- ipar terén a francia—magyar együttműködés példássá válhat.

— Az ön mostani látogatása, első titkár úr, olyan jelentőséget nyer, amely messze meghaladja a kétoldalú kapcsolatok közös vizsgálatának területét — folytatta Mitterrand' elnök. — Közösen vizsgáljuk meg a világ helyzetét, s ezen a téren nincs tilos téma. Mindkettőnket egyaránt érdekel minden, ami a békével és a béke megteremtésének feltételeivel kapcsolatos. Van mondanivalónk ezen a téren. Mi a világpolitikának nem tárgyai vagyunk, hanem alannyal, szereplői, és igényeljük azt a lehetőséget, hogy a bennünket megillető szerepet töltsük be. Politikai és társadalmi-gazdasági opcióink ugyan különbözőek, de keressük azt, ami közelebb hoz bennünket egymáshoz. Egyaránt ragaszkodunk a béke és á nemzetek közötti megértés eszméihez. Teljesen tudatában vagyunk annak, hogy Európához tartozunk, és ez mindkét nép történelméből fakad. A két ország közötti reális különbségeken felülkerekedve, kezet nyújthatunk egymásnak, és megtanulhatjuk egymás nyelvét. Európa tudja azt, hogy mivel tartozik a magyar népnek, amely oly büszke hagyományaira, nyelvére, s mely bátorságot tanúsít a viszontagságok közepette is,

és nyitott a külvilág felé.

Tudom, hogy önt nagyon érdekli mindaz, amit Franciaország tesz és mond, érdekli Franciaország politikája, a világban elfoglalt helye. Ez az érdeklődés kölcsönös. Én személyesen nagy rokonszenwel és pontosan figyelem azt a politikát, amelyet ön folytat a Duna partján. Azt óhajtom, hogy a kétoldalú kapcsolatok konstruktív szelleme hasson ih- letően akcióinkra azokban a nemzetközi szervezetekben, amelyekben jelen vagyunk. így például a genfi konferencián, ahol globális tárgyalás indullt meg a vegyi fegyverek teljes kiküszöbölésére. Megállapítható, hogy a kelet—nyugati viszony nehézségei ellenére is az utóbbi időben bizonyos haladás mutatkozott itt a párbeszédben.

Azt óhajtjuk, hogy a stockholmi konferencia munkája is jobban haladjon előre. Európa a helsinki záróokmány vonalán haladva lesz hű saját soréához, csak ez teheti lehetőivé, hogy népeink hivatásuknak megfelelően élhessenek, hogy Európa, mint földrajzi egység hallassa szavát a világban.

íme, néhány konkrét példa arra, hogy mit tehet együtt két európai ország, mely különböző rendszerekhez tartozik, mihelyt az a közös akarat vezérli őket, hogy leküzdjék a bizalmatlanságot, és hozzájáruljanak a nemzetközi feszültség tényezőinek kiküszöböléséhez. Ezt az Európát kell építenünk, vagy jobban mondva, újjáépítenünk,. Meg kell szilárdítani biztonságának és virágzásának alapjait. Mi a magunk részéről nagy fontosságot tulajdonítunk az Európai Gazdasági Közösség fejlesztésének, mert az nélkülözhetetlen eleme a globális európai építésnek.

Űjra fel kell venni a párbeszéd szálait a kontinens másik felével. Magyarország közép-európai helyzeténél fogva e vállalkozás egyik fő láncszemét képezi,

Az elnök azután arról szólt, hogy Magyarország kulturális területen eminens szerepet játszik, és e szerepének jelentőségét még inkább fokozza majd az 1985-ben Budapesten tartandó kulturális fórum. Ezzel kapcsolatban azt az óhaját fejezte ki, hogy a kulturális fórum munkája sikeres legyen, és képezzen kiindulópontot arra, hogy még gazdagabb kapcsolatok alakuljanak ki az európai országok értelmiségei és művészei között. A közelmúltban a. magyar és a francia rádió 48 órás adásban sugárzott közös programot, melyet a franciák és a magyarok egy időben hallhattak. Ez nagyon sikeres premier volt, és újabb lépést jelent a korábban megállapított irányban.

Mitterrand elnök utalt arra is, hogy Kádár János párizsi tartózkodása alatt italálkozni, fog francia gazdasági és ipari vezetőkkel, s hangsúlyozta, hogy ő a maga részéről mindent meg kíván tenni a két ország közötti gazdasági kapcsolatok előmozdítása érdekében.

KÁDÁR JÁNOS:

Az Elysée-palotában, a díszebéden.

'— Nagyon vonz'bennünket az — mondotta ezuttán —, hogy a magyar nép évszázadokon át nagy veszélyek közepette is hű maradt önmagához, s ez kétségtelenül a magyar nép mély belső tulajdonságainak köszönhető. Nekem, mint franciának, meg kell mondanom, hogy Magyarországot olyan országnak látom, amely bebizonyította: az akarat nemcsak az életben maradiást biztosítja, hanem az előrehaladást is. E szavakkal elismerésemet szeretném kifejezni a magyar nép iránt, s azt óhajtom, hogy a magyar nép a távolból is átérezze, milyen különös jelentőséget tulajdonítunk az Ön látogatásának itt a Szajna partján.

Az elnök végül a magyar nép boldog jövőjére és Kádár János egészségére ürítette poharát.

Kitartunk a béke megszilárdítása, a nemzetközi együttműködés mellett

Mélyen tisztéit köztársasági elnök úr!

Francia barátaink!

A magam és a kíséretemben levő honfitársaim nevében őszinte köszönetét mondok a meghívásért, a szívélyes fogadtatásért, a Magyarország iránti érdeklődésért és rokon- szenvért, amely elnök úr szavaiból is megnyilvánult.

MS, a Magyar Népköztársaság képviselői abba a dicső történelmű Francia Köztársaságba érkeztünk, amely a nemzetközi élet, különösképpen az európai helyzet alakulásának nagy és fontos tényezője. Örömmel teszek eleget annak a megbízatásomnak, hogy átadjam a Francia Köztársaság vezetőinek és népének a Magyar Népközftórsasáig Elnöki Tanácsa, kormánya és népe szívélyes üdvözletét és jókívánságait.

A magyar nép-nagyra értékeli országaink jó és szélesedő kapcsolatait, kiemelkedő eseményként tartja számon elnök úr 1982. évi magyarországi látogatását. Minden bizonnyal mostani tárgyalásaink is eredményesek lesznek, és a közö6 szándékoknak, a reális lehetőségeknek megfelelően lendületet adnak minden téren a magyar—francia kapcsolatok továbbfejlesztésének. Bizonyos, hogy ezzel nemcsak országaink, hanem kontinensünk népeinek érdekeit is szolgáljuk. Megbeszélésünk mai kezdete is meggyőzött arról, hogy ez a várakozás reális. Meggyőződésem, hogy további véleménycserénket is a konstruktív szellem, a kölcsönös jó szándék fogja jellemezni.

Tisztelt elnök úr!

ön az élőbb szólt arról, hogy országaink társadalmi berendezkedése öltérő, és más szövetségi rendszerekhez tartoznak; másként ítéljük meg

a nemzetközi helyzet több kérdését. Fontos azonban az, hogy nézeteinkben és törekvőinkben lényeges, találkozási pontok vannak, és ezekre a jövőben is építeni lehet. Kapcsolataink meghatározó eleme, hogy egyik nép, egyik kormány sem akar háborút, s ez ad súlyt és tartalmat a béke megőrzéséről folytatott véleménycserénknek. Találkoznak törekvéseink abban is, hogy a különböző társadalmi berendezkedésű országok a békés egymás mellett élés elve alapján fejlesszék kölcsönösen előnyös kapcsolataikat.

Sajnálatos, hogy legutóbbi találkozásunk óta is folytatódott a fegyverkezési verseny, szaporodtak a konf- ronitációs elemek a nemzetközi életben. Mindez olyan időszakban történik, amikor az atomfegyverek száma rendkívül megnőtt, s a tömeg- pusztító fegyverek újabb és fejlettebb fajtái jelennek meg.

Meggyőződésünk, hogy a több nukleáris fegyver nem növeli, hanem csökkenti' a biztonságot. Akik egy atomháború megnyerhetőségéről, egy korlátozott nukleáris összecsapás lehetőségéről felelőtlenül beszélnek, embermilliók sorsát, Európa és a világ holnapját teszik kockára.

A Magyar Népköztársaság tevékenyen működött közre a Varsói Szerződés számos, ma is érvényes állásfoglalásának és javaslatának a kidolgozásában. A Varsói Szerződés tagállamai nem törekszenek katonai erőfölényre, de a másik félnek sem engedhetik meg a fölény megszerzését. Mi a jelen időszak fő feladatának olyan szerződések kidolgozását és megkötését tartjuk, amelyek garantálják a felek egyenlő biztonságát a fegyverzetek alacsonyabb szintjén. Érvényes az a javaslatunk, hogy a Varsói Szerződés és a NATO országai — első lépésként — kössenek megállapodást az erő alkalmazásáról való lemondásról és a békés kapcsolatok fejlesztéséről. Egy ilyen megállapodás jelentősen hozzájárulna a feszültség csökkentéséhez Európában-, s kedvező feltételeket teremtene a leszerelési tárgyalások előmozdításához.

Támogatjuk a Szovjetunió javaslatát a világűr demilitarizálására, és üdvözöljük a vegyi fegyverek betiltására vonatkozó tárgyalások megkezdését.

Európa népeinek történelmi ; tapasztalatai arra intenek mindnyájunkat, hogy minden lehetségest tegyünk meg földrészünk békéjének megőrzéséért, a megértés, a kölcsönös bizalom és az együttműködés erősítéséért. Európa térképe teile van a korábbi nagy csaták színhelyeire emlékeztető jelzésekkel. Ezek nagy része az emberiség eddigi történelmének legpusztítóbb háborúját, a fasiszták által kirobbantott második világháborút idézi.

Néhány hónap múlva lesz a fasizmus feletti történelmi jelentőségű - győzelem 40. évfordulója. Négy évtized távlata sem csökkentheti a hálát azon népek és fiaik, köztük a francia ellenállás hősei és a francia földön is küzdő magyar antifasiszták iránt, akik vállvetve harcoltak a náci barbárság ellen. Az idő múlása sem homályosíthatja el emlékezetünkben a történteket; elítéljük a fasizmus akár új köntöst viselő, bár- j hol jelentkező kísértő árnyait. Határozottan visszautasítjuk azokat a veszélyes törekvéseket, amelyek megkérdőjelezik az antifasiszta koalíció áldozatos harca nyomán kialakult európai realitásokat.

8