Amerikai Magyar Szó, 1984. július-december (38. évfolyam, 27-48. szám)
1984-10-25 / 40. szám
ail. as xna ^iass waner uec. ji. ivdz unaer ine act ot Maren i. lö/*J. at me P.U. of N.Y. N.Y. AMERICAN HUNGARIAN WORD INC. 130 E 16th St. New York, N.Y. 10003. Tel: 254-0397 1 ----------------------— " ■ —....................|— ■ i Vol. XXXVIII. No. 40. Thursday, Oct. 25. 1984. ARA: 30 cent A 2. REAGANMONDALE VITA A második Reagan-Mondale vitának a külpolitika volt a főtémája. A négytagú újságírói zsűri a CIA által pénzéit nicaraguai terroristák, a sorozatos beiruti kudarcok, amerikai katonák céltalan pusztulása, a népirto fülöp- szigeti és chilei kormányok, valamint j a fegyverkezési hajsza korlátozása ügyében kérdezgették az elnököt. Reagannak mindjárt az első kérdes- ! sei kapcsolatban javítania kellett Önmagát. Először azt mondta, hogy a CIA nicaraguai főnöke tudott a terrorista akciók ügyében kiadott kézikönyvről. Pár perc múlva önmagát cáfolta meg ■ az elnök. A fegyverkezést a világűrben felszerelendő rakétarombolók , révén véli megoldhatónak, ami egyes becslések szerint ezer billió (egy trillió) dollárba kerülne. Amikor ez meg i lesz - mondta elnökünk -, akkor fel i fogja azt ajanlani a szovjetnek. Ferdinand Marcost azért támogatja, mert ót a fülöp-szigeti kommunisták ellenzik. A záróbeszédben teljesen összezavarodott, úgyhogy a vitavezetőnek meg kellett öt állítania. Mondale a hozzáintézett kérdések- I re adott válaszaiban következetesen hangoztatta a szovjettel való tárgyalások fontosságát. Alkalma lett volna a vitát döntő fölénnyel megnyerni, de egyes érvei, sajnos, hasonlítottak a republikánusokéhoz. De még igy is öt ítélte győztesnek a legtöbb kommentátor. A vitáról még lesz alkalmunk Írni.-----A nép véget vethet a fegyverkezésnek Dr. Jerome Wiesner, az ország legfontosabb műegyetemének, a Massachussetts Institute of T echnology-nak (MIT) volt éveken at a rektora. John F. Kennedy és Lyndon Johnson elnöksége alatt ö volt a ( kormány fő tudományos tanácsadója. Az amerikai népnek négy dologgal kellene tisztában lennie és akkor meg lenne a bátorsága és erkölcsi meggyőződése ahhoz, hogy követelje a fegyverkezési verseny beszüntetését: 1, ) Vegyük tudomásul, hogy az Egyesült Államok ÖNMAGÁVAL folytat fegyverkezési versenyt. Ennek következtében katonai kultúra fejlődött ki az országban, amelyben a fegyverkezési versenyt, mint normális életmódot fogadtatták el a néppel. 2, ) Meg kell értenünk, hogy nukleáris fegyvereknek nincs és nem is lehet észszerű katonai alkalmazásuk és minél többet raktározunk el belőlük, annál jobban fokozódik_ a végső katasztrófa veszélye. Egyedüli szerepük masokat visszatartani nukleáris fegyverek használatától. De ezt néhány jól (megválasztott atomfegyverrel is el lehet érni. 3, ) Számos más módszer létezik biztonságunk érdekében, mint az atomfegyverkezés. , 4, ) A legfontosabb: nem kell szaktudás ahhoz, hogy minden polgár megértse a fegyverkezési hajsza veszélyét és véleményt nyilvánítson a katonai döntésekről. Eisenhower elnök mar 1961-ben figyelmeztetett bennünket a katonai-ipari szövetség növekvő befolyására. Ez az üzenet beismerése volt annak, hogy még ő sem tudott ellenállni a katonaság, a nagyipar, a kongresszus, a sajtó és a veterán szervezetek nyomásának. Elgáncsolták azon törekvéset, hogy egyezményre juthasson az oroszokkal. Mint két adminisztráció tudományos tanácsadói bizottságának tagja, szemtanúja voltam annak, hogy miként gáncsolták el őt az adminisztráció egyes tagjai, a hadiszallitók és a kongresszus hadiiparral összepaktáló tagjai ezen törekvéseinek sikerre vitelében. Láttam, miként viaskodott Kennedy elnök is ezekkel az érdekcsoportokkal és emiatt volt kénytelen egy sokkal nagyobb "Minuteman" rakéta állományt létesíteni, mint amire szükség volt... Jelenleg, amikor a hadiipar a B-l bombázó gyártását akarta a kormánnyal elfogadtatni, meg lehetett figyelni, hogy a fŐgyártó, a Boeing cég, úgy osztotta ki a gyártási szerződéseket a gép egyes ré-^ szeinek gyártására, hogy abból minden állam, sőt mondhatni, minden nagyobb város részesedjen. Ezek szerint egy-egy államra átlag 700 millió dollárnyi hadiren(folytatás a 6. oldalon) MM SZAMUNK TRRTILMABÓL: ÖNGYILKOSSÁGI PIRULÁK Lusztig Imre elemzi a Brown Egyetem diákjainak "JOGOS AGGODALMÁT" 3,old Boldizsár Iván: H , A MAGYAR TENGERRŐL 6-oldal Vígkedvű Mihály hozzászól a földalatti bázishoz; AM MONDÓ VAGYOK 5, oldal AMIKOR A TV-t NÉZZÜK Fenákel Judit szatirája 5. oldal Dr. BORBÉLY ANTAL az Amerikai Magyar Társaskör vezetőségi tagja fogja elemezni a Reagan- Mondale viták tanulságait a Magyar Szó SAJTÓBANKETTJÉN Felszólal: Deák Zoltán a Magyar Szó szerkesztője is A bankett, vasárnap okt. 28-án d.u. 1 órakor kezdődik [a Vanderbilt YMCA 224 E 47 St. helyiségben (a 2. és 3. Ave. között New York, N.Y.) Ebédjegy $ 10.“Isteni ihlete" "A miivészi alkotóképességet ősidők óta isteni ajándékként tisztelte az emberiség" - irta Prof. Sir Cyril Bart egy KŐstler mához irt előszavában. "Az ógörögök istenként tisztelték Prometeuszt, a tűz állítólagos felfedezőjét, Vulkánt, az első kovácsmestert, Hermeszt, az irás feltalálóját, Eszkulapiuszt, a gyógyítás első nagymesterét." Az első serleg, az első korsó készítőjének bizonyára szintén helyet adtak volna a Parnasszuson, ha tudtak volna a nevét! Ilyen gondolatok jutottak eszünkbe, amikor megismerkedtünk neves honfitársnőnk, Zeisel Éva keramikus nagyszerű alkotásaival a Brooklyn Múzeumban rendezett kiállításon. A szépség és hasznosság csodával határos fúziója minden tál, minden váza, minden korsó, ami kikerül a keze alól. A modem kerámia Pantheonjában előkelő helyet foglal el Zeisel Éva. A kiállítás, amely a kanadai Le Chateau Dupresne és az amerikai Smithsonian Institute égisze alatt van folyamatban, november 16-ig marad Brooklynban. Azután Chicagóban, Trentonban, St. Louisban és Flint, Michiganban lesz a kiállítás. Megtekintése egy egész életre szóló élmény. _________________________D.___________________ MAGYAR ORVOSOK FIGYELMÉBE! * • Dr. Szentágothai János, a budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetem professzora, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, az F.O. Schmitt dij idei kitüntetett• je. Az Amerikai Ideggyógyászati > Kutató Szervezet meghívására okt. 29-én d.u. 3.45-kor előadást tart New York-ban a Rockefeller Egyetem Caspary Halijában, 1<230 York Ave. címen.
