Amerikai Magyar Szó, 1984. július-december (38. évfolyam, 27-48. szám)
1984-10-18 / 39. szám
Thursday, Oct. 18. 1984. AMERIKAI MAGYAR SZO 11. AZ UTOLSÓ (?) VICC Szó szerint halálra nevethetne magát az ember a világapokalipszis bejelentésén Reagannék, e jó külsejű, mindig barátságosan mosolygó öregúrnak nem egészen sikerült tréfáján. Bizonyára nem is úgy gondolta (hanem tulajdonképpen hogyan?). Az Egyesült _ Államok elnökének éppen csak úgy kicsúszott a száján, mint az már kormányának sok tagjával történt, aki a megnyerhető atomháborúról és az atomháború szükséges előkészítéséről és korlátozásáról fecsegett. Ronald Reagannék nemcsak a hagyományos amerikai férfierényeket, a függetlenséget és a szabadságot kell védelmeznie, hanem jól megérdemelt hírnevét is, mint tréfamester, aki nyugodt előkelőséggel adja elő poénjeit. Témáit sportánekdóták- ból, filmforgatókönyvekből és a kulisszák mögötti beszélgetésekből összegyűjtött készletéből meríti. Híressé vált tréfás kijelentései a merénylet után növelték népszerűségét, és hozzájárultak ahhoz, hogy az amerikaiak csaknem mitikus hősnek tekintik, aki a legnagyobb bajban sem veszíti el soha humorát. A vicc: feszültség levezetése és agresz- szió kifejezése egyaránt. Az úgynevezett tendenciózus vicc megmutatja az utat, amelyen a sértéseket "veszély nélkül meg lehet torolni" (Sigmund Freud), és lehetővé teszi az agressziót és a bírálatot, amely más körülmények között tilos lenne. Amikor Reagan felkészült a nemzethez intézendő heti rádióbeszédére, és azt hitte nem figyelik, alkalma lett volna arra, hogy komolyan vagy vidáman, elfogulatlanul vagy megfontoltan megmutassa nemhivatalos emberi oldalát. Ha ebből egy merev amerikai hivatalos színezetű pusztító fantázia született, elkerülhetetlen, hogy a világ ezt megdöbbenten és ijedten vegye tudomásul. Reagan nyilatkozatába semmit sem kell beleolvasni. Csak el kell olvasni, beleértve a kommentárt, hogy ez amúgy is "csak" tréfa volt, ami semmit sem jelent. Az elnök az oroszokat, nemcsak a szovjet rendszert, hanem valamennyiüket belevaló cowboy módra Örökre törvényen kívül helyezett bűnözőknek nyilvánította, akik egyenesen csábítanak arra, hogy megsemmisítsék őket. Egyenesen klasszikus módón mutatja be Reagan a szokásos eljárást: lealacsonyítja az ellenfelet, aki, az emberi közösségből kitaszítva, minden emberi jogra támasztott igényét elveszíti, és ezáltal a féktelen agresszió jogos célpontjává válik. Tetszés szerint gondolhatunk a nagy európai mintaképekre, akik sztereotip ellenségkliséket dolgoztak ki az elkerülhetetlen végső győzelem Ígéretével, vagy annak a bánásmódnak az amerikai hagyományára, amelyben Amerika őslakosságát, az indiánokat részesítették. A demokrácia és az egyenlőség amerikai eszméjét már az Egyesült Államok megalapításának idejen valahogyan összhangba kellett hozni a fajgyűlölet gyakorlati politikájával. A történelmet meghamisító mítoszban az indiánok (akarcsak ma az oroszok) arc nélküli tömeggé és csürhévé valtak. A fehér telepesek ezzel szemben magányos, hősies individualisták, akik szabadságra és kalandra törekszenek, csak Istentől félnek, es azon kívül legfeljebb még attól, hogy valaki gyengének tekintheti őket. Ezt a cikket Friedrich Hacker professzor, a bécsi Konfliktuskutató Intézet és egy Los Angeles-i pszichiátriai intézet vezetője irta a nyugatnémet "Der Spiegel" számára. "Agresszió, a világ brutalizálása" c. könyve világszerte nagy feltűnést keltett. REAGAN ÉS A CSIUAGHABORŰ „Mindenkinek van egy álma ...” Az első telepesek becsvágyó és egoista tervei számára az indiánok puszta léte akadályt jelentett, amelyet rövid időn belül elviselhetetlen provokációnak éreztek és azért kiirtották őket. Ezért mondta Sherman amerikai tábornok, hogy csak egy halott indián jó indián. Ha az elnök az első mondat, Oroszország törvényen kívül helyezése után megállt volna, már ez elég súlyos lett volna, de utána még világosabban fejezte ki magát. Bejelentette, hogy Öt percen belül kezdődik a bombázás. Ha az ember meg van győződve arról, hogy a gonosz képviselőjévé stilizált ellenség. éppen azért, mert izig-vérig rossz, a jót, vagyis minket, el akar pusztítani, buták lennénk, ha várnánk, amig a siker kilátásával megvalósíthatja ezt az ördögi szándékát. Elébe kell tehát vágni sátáni terveinek. A mai tömegtájékoztatási és tömegpszichológiai befolyásokkal könnyű akar minden első csapást is szükséges és ezért jogos védelmi intézkedésként feltüntetni. Minden fáradság nélkül lehet nemzeteket és világnézeteket megszemélyesíteni, és tekintet nélkül komplex sajátosságaikra, polarizálni; egy szempillantás alatt meg lehet ezáltal teremteni az elsó amerikai telepesek idejének egyszerű, könnyen áttekinthető viszonyait, amelyekben egészen könnyű volt különbséget tenni az emberek (amilyenek mi vagyunk) és az alsóbb rendű emberek (a többiek) között. Az ellenfél agressziójának elébe vágó agresszió (visszaütni, még mielőtt az ellenfel ütni tud) modellje minden modern kifinomultabb technológia mellett ugyanaz. Ennek az elvnek az alkalmazása biztosította a fennmaradást a vadnyugaton. Az energikus seriff, aki a végén mindig győz, nem agresszívebb, mint a törvényen kívül helyezett bűnös; csak hamarabb cselekszik és gyorsabban. Ha ezt nem tenné, és elgondolkozna, vagy kész lenne a tárgyalásra, és emiatt habozna, nem lenne igazi seriff, és már régen áldozatául esett volna a gonosz mesterkedéseinek. Gondolkodó és érző emberek attól félnek, hogy a globális konfliktusokat a nemzetek között egészen a vadnyugat primitiv mintái alapján, azonos séma alapján oldják meg. Az a diktátoroktól és demagógoktól mindig újból sikeresen lemásolt módszer, hogy a nemzeti egységet az ellenség képének kliséjével és a törvényes erőszak gátlástalan alkalmazásával állítják helyre, a tömeghüség szinrevitelére és mozgósítására megbízhatóan bevált. A világpusztulás e próbájában nem any- nyira az a valóban ijesztő, hogy a hatalmas államférfi a világkatasztrófáról tréfálkozik, amelyet valóban egy gombnyomással előidézhetne, hanem az, hogy a nép ezt az aktust katasztrófa esetén nem őrült cselekedetnek tekintené, hanem mint az allamférfiui józan ész kifejezését fogadná el, és talán még ujjongva üdvözölné is. Reagan nem lenne az, ami, és nem lenne ott, ahol ma van, ha nem lenne meg a képessége és a merészsége, sőt vakmerősége ahhoz, hogy kimondja azt, amit sokan lelkűk mélyén éreznek, de nem mernek kimondani. Ez teszi őt hatalmas érdekek szócsövévé - és a közvélemény egy részének képviselőjévé is (az Egyesült Államokban és az egész világon), és ó ezt a közvéleményt ügyesen bemutatja, megtestesíti és manipulálja, hogy céljait megvalósítsa. A politikai tapasztalat azt mutatta, hogy az erőszak előkészítésének leegyszerűsített szinrevitele bombasikert hoz. A sikerrel azonban az Egyesült Államokban az általánosan elfogadott nézet szerint nem lehet perbe szállni, itt nincs sok elemezni való. De az év elszólása, amely valóban olimpiai méretű, a vidám népirtás humoros bejelentése, már a tudatalatti által diktált elszólás csúcsteljesítménye. Az amerikai közönség, amely hozzászokott kormányainak szóbeli eröszakmegnyil- vánulásaihoz, hajlamos arra, hogy szuper- hatalmak világméretű konkurrenciáját sportmérkőzésként fogja fel, amelyben, bármi történik, a saját félnek segítséget kell nyújtani. A politikai élet sportszerű megjelenítése semmiképpen sem esztétikai élvezet ugyan, de a "mi - ő ellenük" manicheus polarizálódásában mégis elősegíti a politikai életnek a tényleges politikától való mentesítését. Ebben a volt sporttudositó, a színész, aki olyan jól tudta játszani az elnököt, hogy elnök lett, vitathatatlan világbajnok. A nagy kommunikátor, aki fesztelen csevegő hangon az emberek számára kézenfekvővé és szalonképessé teszi azokat a titkos kívánságokat, amelyeket azok szégyelltek, mégis meg tudja majd győzni híveit, hogy egy balul sikerült tréfa is nagyon is emberi, és csak ellenfelei akarnak ebből politikai tökét kovácsolni. PÜSKI- CORVIN HUNGARIAN BOOKS, RECORDS 251 East 82 St. New York,NY 10028 Tel: (212) 879-8893 Sokezer magyar könyv, újság, hanglefnez hangszalag IKRA, COMTURIST, TUZEX befizetöhelv Látogassa meg boltunkat, New Yorkban a magyar negyed középén. Postán is szállítunk a világ minden tájára.
