Amerikai Magyar Szó, 1984. július-december (38. évfolyam, 27-48. szám)

1984-10-11 / 38. szám

Thursday, Oct. 11. 1984. AMERIKAI MAGYAR SZÓ EPILEPSZIA A * epilepszia nagyon régi betegség. Nyugod- tan mondhatjuk, hogy olyan régi, mint maga az emberiség, Hippokratész, a Ihres gö­rög orvos időszámításunk előtt 400 évvel már betegségként értelmezte az epilepsziás rohamo­kat és az agyműködés zavarában kereste a baj okát. Maga az epilepszia név is görög eredetű: annyit jelent, hogy valami rajta kívülálló erő megragadja, fogva tartja az egyént. Még Hip­pokratész tanítása után is az emberek termé­szetfeletti erő beavatkozására gondoltak. Még ma is él az emberekben az epilepsziás beteg­től való félelem. Teljesen érthető és természetes az olyan szülők aggodalma, félelme, akiknek gyermeke epilepsziában szenved. Minden roham esetén részesei egy drámai eseménynek, amelynek so­rán gyermekük megsérülhet, megfulladhat vagy meghalhat. VOLTAKÉPPEN MICSODA? Legjellemzőbb rá a visszatérő rohamok je­lentkezése. Nagyon sok epilepsziás gyermek előre megérzi, hogy rosszul lesz, hogy közele­dik a roham. Régebben ezeket a bevezető tü­neteket auraként, tehát mintegy előrejelzőként fogták fel. Sokszor éreznek megelegséget a gyomorban, éhséget vagy kellemetlen szagot, esetleg félelmet valamitől. Ma már tudjuk, hogy ezek tulajdonképpen a roham első tünetei, ezért az orvos számára rendkívül fontosak a rohamok kiindulópontjá­nak meghatározásában. MI VÁLTHAT KI ROHAMOT? A betegek nagyon kis százalékában nem tudjuk kimutatni a betegség okát, ezeknek a száma azonban mindennap kevesebb. A pácien­sek többi részénél kimutatható az agy sérü­lése: szülési sérülés, a későbbiek során — bal­esetek kapcsán — ütés éri a fejet, vagy éppen eséskor sérül meg az agy. Az agy gyulladásos megbetedései után is visszamaradhat az epilep­szia. MILYEN FORMÁBAN JELENTKEZIK? Az úgynevezett nagy roham eszméletvesztés­vesztéssel jár. A beteg elesik, megfeszíti egész testét, izmai rángatózni kezdenek, szájból hab tör fel, amely véres is lehet, ha megharapja a nyelvét. Maga alá vizelhet és székelhet, végül mély álomba merül. A nagyrohamon kívül még sok formája van az epilepsziás rohamnak. Ezek könnyebb lefolyásúak; sok esetben nehéz észrevenni őket. Rövid ideig tartanak, naponta többször jelentkezhetnek. A gyermek nem esik el, a sem­mibe néz, valahova messzire. Ezt az állapotot szemrebbenések vagy szájrángások, grimaszok kísérhetik. A DIAGNÓZIS FELÁLLÍTÁSA Ahhoz, hogy az epilepsziát sikeresen kezelni tudjuk, ismernünk kell a betegség okát, a ro­hamok jellegét, hogy mindezek birtokában a megfelelő gyógyszereket adjuk. Nagyon fontos az orvos részére a szülőtől kapott részletes tájékoztatás: hogyan viselke­dett a gyermek, mikor és hogyan, a nap me­lyik szakában jelentkezett az első roham, mi­lyen gyakran ismétlődött, meddig tartott. Fontos adatok még a szülés körülményei, a gyermek előző betegségei. Ezek után az orvos elrendeli a különböző laboratóriumi, röntgen- és szemészeti vizsgálatokat, valamint a legfon­tosabbat, az elektroencefalográfiai vizsgálatot, az EEG-t, vagyis az agyvelő röntgenvizsgálatát. Az epilepszia krónikus betegség. Hosszan tartó kezelést igényel. A betegnek három-öt éven át kell gyógyszereket szednie. Néha még tovább is. Ezek az orvosságok nem károsítják az agyműködést. i:i íakggyí HOKM K KANTOR ISTVÁN ROVATA Az Évfordulók és Események sorozatkeretében emléke­zett meg a posta Kisfaludy Strobl Zsigmond születésé­nek 100« évfordulójáról. A 2.- forintos bélyegen a szobrász íjász elnevezésű művét használta fel a grafi­kus Lengyel György, mely művet a Városligetben lát­hatjuk. Igen sok müve lát­ható nyilvános tereken, úgy Pesten, mint külföldön, sok szobra gyűjtőknél talált helyet. Az Állami Nyomdában 1.837.300 fogazott és 5800 fogazatlan bélyeg készült. Hevesi Ákos (1884-1937) a munkásmozgalom kiváló egyénisége volt. Reszt vett az 1918-19-es forradalomban, tagja volt a Vörös Hadsereg­nek. A bukás után elítéltek forradalmi tevékenysége miatt, de fogolycsere folytan kikerült a Szovjetunióba. Később Tar Ákos néven részt vett a spanyol polgárháborúban, a Nemzetközi Brigád parancsnoki tisztje lett és 1937-ben Hues- cánál elesett. A 2.- forintos bélyeget Wider­komm Ervin terve szerint az Állami Nyomda készítette. A megjelent mennyiség 982.300 fogazott és 4800 fogazatlan példány. 100 éve alakult meg a Levélbélyeggy'újtÖk Első Hazai Egyesülete. A Mabeosz ily feliratú emlékivet bocsátott ki erre az alkalomra, melyeket részben vékony, részben keményebb papíron nyomtatott ki az Állami Nyomda. Az emlékiven az 1934-ben megjelent kisiv (Lehe) látható. A tervező grafikus Zsitvai Szabolcs. A kiadott mennyiségek: vékony papíron 185.000, vastag papíron 4500. Az emlékiv portómentesitésre nem használható. TERJESSZE LAPUNKAT.' Illyés Gyula: ­A PuA/$t&k s9 Nép& A személyleirás szerint a "gazdasági cseléd" Tóth Sándor, születési éve: 1857j Vallása: r. kath.; Családi állapota: nos; Ál­landó lakhelye: Szilasbalhás Tóthi p; Ter­mete: közép; Arca: gömbölyded; Szeme: sárgásbarna; Szemöldöke: barna; Orra: rendes; Szája: rendes; Haja: g. barna, őszes; Fogai: hiányos; Szakálla: borotvált; Baju­sza: barna, őszes; Különös ismertető jele: nincs. Sajátkezű aláírása: + + +. Tóth bácsit a személyleirás alapján sem találom. De a leírás adatai, a hiányos fo­gak, a gömbölyded arc, melv tulajdonké­pen csupa csont-bör, négyszögletes tatár­arcot jelent, a középtermet, melyhez itt az is hozzáértendő, hogy görnyedt, a borot­vált szakáll, melyen borostát kell érteni, az ószes bajusz, mely a szájba lóg, külön- külön olyan kísértetiesen ismerős, hogy mind e töredék képzeletemben hirtelen természetfölötti, hatalmas alakzattá ugrik össze. Fajának óriási példányaként áll előt­tem Tóth bácsi. Látom sárgás-barba sze­mét, mely különben az én családom szemé­nek is színe, látom különös ismertető jele­it, melyek elkerülték az Írnok figyelmét: a medveszer'ű járást, a görcsösen befelé meredt ujjakat, melyeket nem lehet soha kiegyenesíteni, egy kis rángatózást a száj, vagy a szemhéj körül, mely okvetlenül megjelenik, ha Tóth bácsira rákiáltanak; a fején, a két kezén és lábán sebhelynek kell lenniük, nehezen ül le és áll fel, fájlal­ja a vékonyát.És életét is látom, ép ily részletességgel, attól kezdve, hogy meg­született s a betegségek, a szemverések s más, szószerinti verések ellenére is renge­teg testvére közül ö végre lábra állt. Abban a pillanatban dolgozni kezdett. Libát őr­zött, napszámba járt, segédkezett a kör­vadászatoknál, már ahogy az alkalom hoz­ta. Mikor az első ökör a szavára megállt, vagy megindult, elszegődött kisbéresnek. Felnőtt élete ettől kezdődik, tizenegy- tizenkétéves korától, mikor az anyja-apja parancsa alól függetlenítette magat, hisz kommenciót hozott haza ő is, ha csak fe­let is. Katona volt? Volt. Azután, vagy tán még azelőtt történt, hogy valamelyik leány azzal állt elébe, hogy gyereke lesz tőle. Szereztek egy ágyat, ez volt a család­alapítás, megkapta a teljes kommenciót. Meglett a gyerek, utána több is, majdnem minden evben egy. Mikor az utolsó szüle­tett, akkor az elsők közül azok, akiket nem vitt el a rontás, kisbéresek lettek s vissza feleseltek neki. Aztán elszéled- tek. Ö pedig kikopott a béreskedésből. Akkor meghalt. Ha nem halt meg, ha ki­bújt a törvény alól, akkor belső cseléd lett, almozott, az istállót söpörgette. Mi­kor az ostor után a söprű is kiesett a kezé­ből, egy nagy csoporttal ismét meg kellett volna halnia. Most sem halt meg? Megtet­ték kepépásztornak, de újra félrésszel, mintegy figyelmeztetésül, hogy most már ne sokat gondolkodjék, hisz már a gyerekei is meghaltak. Egy ideig megint libát őr­zött. Aztán az. egyik "szólitáskor" Minden­szentek napján öt is szólították. "Hat kend­nek Tóth nincs hova mennie?" - kérdezte az ispán. "Nekem nincs, tekintetes uram." "Na az istállóban még elalhat." Ott ahol a vándorlók szoktak. Részt már nem ka­pott, de a cselédasszonyok nyújtottak egy- egy bögre levest. Aztán a többi vándorló után egyszer csak ö is elment, ha még eddig nem halt meg. A könyve bent maradt az irodában szégyellte kikérni. folytatjuk Május 21-én tartották meg Krakkóban a Postai és Táv- ALLAÍ^»’?^Tr&AG közlési Állandó Bizottság 25. ülését. A 2.- forintos bélyeget Lengyel György tervezte, az Állami Nyomdá- i ban készült. A bélyegen j Krakkó látképe látható ' körűivé ™dB5mb antennÍkkal MAGYARÉ A fogazattokböl 1.752.300 példány jelent meg, mig a vágottakból 5800. ■ír 11.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom