Amerikai Magyar Szó, 1984. július-december (38. évfolyam, 27-48. szám)

1984-09-27 / 36. szám

Thursday, Sep. 27. 1984. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 7. Bálint B. András: A REMÉNYSÉG EURÓPÁJA Weisz doktor - Fekete Gyula szomorú- szép kisregényében - meghal, mert nem teheti többé azt, amire hivatott. Akadá­lyozzák a külső körülmények - fiatal kör­orvost akarnak kinevezni a helyére; és a belső feltételek - a betegsége. Munka közben hal meg, rosszulléte pillanatában is azt teszi, amit egész életében: gyógyít. Az orvost, akiről én beszélek, már jóval a nyugdíjazása után fogta el a végső zihá­lás. Hét éve menesztették a kórházból, ahol több mint négy évtizedig dolgozott: lassú haldoklása akkor kezdődött. De hiá­ba, hetvenéves volt, helyét lesték a fiata­labbak, a munkabiróak, a korszerűbb szem­léletűek - nem maradhatott. Elvesztette legfontosabb cselekvési terrénumát. Még abban az évben súlyosan megbetegedett, műtötték, kezelték, s azóta egyik beteg­ségből csak a másikba éviekéit. Mig az utolsóból már nem volt hova. Alföldi kisvárosban született, apja váro­si tisztviselő volt. A szülőknek komoly erőfeszítésébe került, hogy két fiuk dip­lomát szerezhessen. Az orvos summa cum laude doktorált, ennek ellenére csak olyan segédorvosi álláshoz jutott, amelyért nem járt fizetség. Délben ebédet kapott a kór­házi menzán, éjszakára egy díványt vala­melyik ügyeleti szobában. A gazdasági válság éveit írták. Aztán elmúlt a krizis, a negyedik évtől már fizettek is. A hábo­rú alatt behívták, megjárta a frontot, a dicsőséges visszavonulás és a hadifogság poklát. Negyvenévesen és negyvenkilósan érkezett haza. Nemzett és fölnevelt három fiút. Amint dukál, diplomát adott kezükbe. Egyike volt azon ritka kivételeknek, akik értel­miségi létükre is őrizték és továbbadták a nagycsalád eszményét. Nem volt magánélete. Lakását sógor­nőkkel kellett megosztania, akiket szere­tett, de akikkel nem tudott kijönni. Reg­gel nyolctól este nyolcig dolgozott, járta a körzetet, fogadta a felülvizsgálatra be­rendelt betegeket. Kétnaponként egy kis üzemben, kétnaponként pedig odahaza, a lakásán rendelt. Igaz, idős korában már jól keresett, nem volt oka panaszra, a pénz­ből azonban nem sokat élvezett. Egy-két jó vacsora, pár röpke utazás - a szép na­pok elszálltak, mint szeméből elszállt a mosoly. De nem az életéröl akarok Írni, hanem a haláláról. Az utolsó napról, amikor ó mar mindent tudott, amit egy ilyen napon tudni lehet. Ez a harmadik tüdöembólia erősebbnek bizonyult nála. Gépről léleg­zett, infúzióval táplálták és gyógyszerez­tek, szájából, orrából, karjából csövek lógtak; a képernyő állandóan mutatta sziv- verés-rajzát, pulzusát, vérnyomását. Be­szélni nem tudott, hát blokk füzetet kért. Körülötte a felesége és a fiai. S ö - az intenzív osztály legintenzivebb ágyán -, gyakorolta törzsfői jogait. Tüdeje - s a gép - utolsó leheletéig. Mondják, életében hivő keresztény volt. Azt vallotta, hogy a tudomány véges, a remény végtelen. Mégis, amikor menye azzal biztatta, hogy: apuka, holnapra biz­tosan jobban lesz - csak legyintett, és hun­cut mosollyal keresztet vetett magára. Tudta a végső verdiktet. Több pap barát­ja is volt, de egyiket sem kérte az ágyá­hoz. Az életet csak a hit támaszával tud­ta legyőzni, halálával egymaga megbirkózott. Szájában csővel, agyában a diagnózis pontos latin meghatározásával halt meg az orvos. Az apám. E szavakkal kezdődik II. Janos Pál papa legújabb, a sajtónak ez év február 10-én bemutatott apostoli levele az emberi szen­vedésről, . annak keresztény-katolikus értel­mezéséről, ill. értelméről. Az apostoli le­velet 'magyarul az Uj Ember március 4-i száma ismerteti: kommentálása, értelme­zése a továbbiakban nyilván széles teret fog majd kapni. A levél első, bevezető fejezetében a pápa már a lényegre hívja föl a figyelmet, amikor azt Írja, hogy "a megváltás Krisztus keresztje, vagyis szenvedése által valósult meg"; - A második fejezet témája Az em­beri szenvedés világa. E fejezet fölsorakoz­tatja a világban tapasztalható sokféle szen­vedést, hiszen "természetesen nemcsak testi bajokat és szenvedéseket tapaszta­lunk, hanem lelki-erkölcsi fájdalmakat is... De mindig valamiféle baj, rossz meg­tapasztalásából ered a szenvedés." Ugyan­akkor viszont: "A keresztény hit szerint a teremtés, a létezés jó." így tehát a szen­vedés, a világ bajai szükségszerűen kérdé­seket vetnek föl a keresztény világnézet számára - illetőleg minden olyan világné­zet számára, mely a kérdést valamikép­pen a kereszténységhez hasonló módon látja. t - Ezért a harmadik fejezet: Válasz- kerésés a szenvedés értelmére vonatkozó kérdésre. Ugyanis: "A szenvedést megta­pasztalva az emberek önkéntelenül fel­vetik a kérdést: miért? Mi az oka és egy­ben mi az értelme, a célja a szenvedésnek?" A pápa megállapítja, hogy nehéz kérdés ez, miként ez a másik: "Miért a rossz a világban? Az ember e kérdéssel Isten felé is fordul. A Teremtő és a világ Ura, a bölcs, hatalmas és felséges Isten hogyan engedhe­ti meg a szenvedést?" Mint ismeretes, a teológia és a filozófia történetében e kérdések hagyományosan a metafizikai un. theodicea témakörét alkották. - A negyedik fejezetben azonban - Jézus Krisz­tus - a szeretet legyőzte a szenvedést- a papa már a szenvedés, a bűn és a tör­ténelem kapcsolatára utal: "A rossz és a szenvedés evilági történelmi dimenzió­jában is a bűnhöz kapcsolódik. A szemé­lyes bűnök nem szakíthatok el a kezdetek bűnétől, a világ bűnétől. Vagyis a szemé­lyes bűnök mögötti háttértől és az ember történetének társadalmi folyamataitól."- Az ötödik fejezet ebből kiindulva tárgyal­ja a következő kérdést: Részvételünk Krisz­tus szenvedésében. A megváltás és a szere­tet müve eszerint az emberi történelem­ben folytatódik. - Ezt a gondolatot részle­tezi azután tovább a hatodik fejezet, mely­nek cime: A szenvedés evangéliuma. A hetedik fejezet: Az irgalmas szamaritánus parabolája. A parabola érvényessége a levél szerint mindazokra vonatkozik, akik áldozatkészségükkel és tudásukkal segí­teni próbálnak az emberi szenvedésen. A levél Befejezésében "a pápa azt hangoz­tatja, hogy amint Krisztus nyilatkoztatja ki az embert az embernek, ugyanúgy Ö tarja fel a szenvedés értelmét is. A meg­váltás jubileumi évében... arra buzdítja a szenvedőket, ...hogy váljanak erőforrás­sá az egyház és az emberiség számára." Nos, az emberi szenvedések, a világban tapasztalható rossz és a halál (amelyről az apostoli levél azt írja, hogy "valami­képpen összefoglal minden rosszat"), amint arra már sokan - leginkább ismert módon Schopenhauer - rámutattak, kétségtelenül egyik alapforrását képezik a vallási és a filozófiai kérdésföltevéseknek egyaránt, ha nem is egyforma módon. És arra is so­kan rámutattak már, hogy az ember vala­miképpen sajat tevékenységének szerkeze­te szerint gondolja el a világ összefüggéseit. A tudományban a "miért?" mindig azt jelenti: "Mi okból?", sohasem azt: "mi végre?". Lehet-e ezeket az ideologikus kérdésföltevéseket a. tudományos jelleggel összhangba hozni - már Kierkegaard azt kérdezte ezzel kapcsolatban, hogy "miért nem siet Isten egy kicsit jobban?" * -i , , Marx mar a Gazdasagi-filozofiai kéziratokban is így teszi föl a kérdést: "Mi értelme van az emberiség fejlődésében annak, hogy az emberiség legnagyobb része igy az el­vont munkára van redukálva?" (12.o.) És számtalan helyet idézhetnénk Marx továb­bi müveiből, egészen A tőkéig bezárólag, arra nezve, hogy Marx ennek "értelmet" abban látta, hogy az emberiség ismét visz- szaállithassa magasabb fokon a nem és az egyén egységét, amely helyreállításnak azonban az ára épp a világtörténelem, benne az egyének ama sorsával, amely a hindu bölcs szerint abból áll, hogy "szü­letnek, szenvednek és meghalnak." Mivel azonban más út nem adódik, ezzel kell szembenéznünk. Fenntartó Gárda nf.= naptár felülfizetés nü.= naptár üdvözlet ■am* ^ Soós Ethel férje emlékére $5.-, ^ Török Margit & Ted nü. $20.-, Szarka János nü. $5.-, Földi Mike & Mary nü. $5.-, vámos Louis $27.-, Misánsky Erzsé­bet férjé és kisfia emlékére $20.-, Gáti N. nü. $12.-^ Kruchay Olga nü. férje emlékere $20.-, Németh József (Oakland,Ont.) nü. $20.-, Bartha Anna & Sámuel nü. $10.-, Jánossy Helen $10.-, Mrs. Frank Rigó $7.-, nü. $5.-, Krause Rose $5.-, Szajkó Zoltán nu. $5.-, Boross László & Katalin nü. $25.-, Deák Joseph $5.-, nü. $5.-, Gamauf G. nf. $5.-, Walkó Bözsi nf. $5.-, Wechsler O. $2.-, Kántor István & Lili nü. $25.-, Csepke Alex nü. $20.-, Medve Teréza nü. $5.-, Sándor Nusi nü. $5.-, Práger Margit nü. $20.-, Huczel Gizella nü. $5.-, Schaeffer G.C. (Welland, Ont.) nü. $15.-, Róth Ernő által: Miami Kultur Klub nü. $100.-, Miami Kultur Klub Női Csoportja nü. $100.-, Röth Ernő & Lili nü. $7.-, Mrs. J. Cinke férje emlékére $12.-, Flecker Steve & Annus nü. $10.-, Flecker Matyi emlékére $10.-. ÉVKÖNYVRE FIZETTEK Németh József, Vámos Louis, Földi M., Szarka J., Török M., Soós Ethel, Gáti N. Krause Rose, Magyar Joseph, Mrs. Frank Rigó, Harmath F., Chik E., Deák J., Walkó B., Petrőczi M., Gamauf G., Wechsler O., Flecker Steve & Annus, Róth ErnÖ, Schaeffer G., Huczel G., Práger M., Sándor Nusi, Zámbó A. (Port Colborne, Ont.), Macsek Wilma (Strathroy, Ont.), Kertész Mária, Medve Teréz, Csépke Alex, Lengyel Joseph, Csikós Frank, Kántor István. CAMBRIDGE, Mass. - Több százan tüntet­tek a Charles Stark Draper Laboratórium épülete előtt, ahol a tudósok a Pentagon részére folytatnak kutatást. 52 tüntetőt latartöztattak. Livermore, Californiában tízezren vonul­1,1 tak a Nemzeti Laboratorium ele, ahol ugyan­csak azonos kutató munka folyik. Itt több, mint 150 tüntetőt tartóztattak le. Lendvai Ferenc: “SALVIFICI DOLORIS”

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom