Amerikai Magyar Szó, 1984. július-december (38. évfolyam, 27-48. szám)
1984-09-27 / 36. szám
Thursday, Sep. 27. 1984. AMERIKAI MAGYAR SZO 3.- - — ' ----------—■— r TÖRTÉNELMI LECKE FIUKNAK “LÉGY JÓ MINDHALÁLIG” A Pentagonnak rengeteg gondja van az újabb és újabb atomfegyverek és egyéb hadifelszerelések beszerzésével. Annak ellenére, hogy az elnök megértőén gondoskodik minden pénzbeli szükségletük kielégítéséről, időnként mégis előfordul, hogy egyes kiadásokra már nem jut a költségvetésből. Például arra, hogy a katonák hozzátartozóiról megfelelően gondoskodjanak, mint például John Holly őrmester családjáról. Holly egy ideig Nyugat-Németor- szágban teljesített szolgálatot^ Azután áthelyezték ( Del-Koreába a szabadság vedelmere. Öttagú családját pedig visszahozták Fort Ord, Californiába. De hogy-hogy' nem, nem jutott pénz megfelelő lakás es a mindennapi élelmük biztosítására. John fizetése pedig elakadt' valahol a katonai bürokrácia útvesztőjében. Egyszóval: a család éhezni kezdett. Az őrmester 13 éves Danny nevű fia igyekezett segíteni édesanyjának a család élelmezésében, amely rajta kívül még egy fiúból és két lányból állott. Újságot árusított, üres palackokat szedett össze és vitte az üzletekbe pár centért. De ez nem volt elég. A fiú megállapította, hogy a baj egyik oka az, hogy tül sckan vannak a családban és egynek-egynek igy csak kevés jut az ennivalóból. A legegyszerűbb megoldásnak azt tekintette, hogy felakasztja magát.^ Hátrahagyott egy levelet az anyjának, melyben ! azt irta, hogy ha egy szájjal kevesebbet kell élelemmel ellátni, talán könnyebb lesz a sorsuk. A Fort Ord-i tábor segélyosztálya végtelenül sajnálja az esetet. Danny pápáját ingyen hazaszállítottak Dél-Koreáböl, hogy részt vehessen fia temetésén. A szomszédok pedig a hir hallatára pénzzel és élelmiszerrel segítik a mélven súitott családot. Remélem, Ady Endre ismert versének már magával a címével is, Ady plebejus szellemét sikerült megidéznem. Az utóbbira különösen nagy_ szükségem lesz. Az EGYENLŐSÉG, Kanadában megjelenő magyar nyelvű lap hasábjain ugyanis két nagy szellem találkozott, akik Európa és a népek sorsáról elmélkedve közös nevezőre jutottak. Ez, kezdetnek igen örvendetes tény. Hogy ki ez a két szellem? Egyikük nem más, mint Habsburg Ottó, trónjáról, sőt trónigényéröl véglegesen lemondott nagynevű utód, aki lakhelyéül is inkább Nyugat-Németországot választotta (Ausztriában a szociáldemokrata politikusok sokat kellemetlenkedtek neki), másikuk pedig egy ideig Magyarországon, majd Magyarországon kívül működő ellenzéki magyar irc, szociológus, Konrád György. Ugyan miben érthetnek egyet? S kezdődnek a kevésbé Örvendetes tények. Nem másban, mint a második világháborút győztesen befejező nagyhatalmak 1945-ben kötött Jalta-i egyezményének elítélésében. Hát ez hihetetlen! A Habsburgok sohasem voltak híresek politikai éleslátásukról. (Nem is kérkedtek vele). Ebben a sorban azonban Habsburg Ottó nemhogy nem kivétel, hanem egyenesen csúcspont. "Milyen Európát akarunk?" című könyvében négy alapelvben Összegezi, hegy ő milyen Európát akar. Szegény Metternich, aki ugyan ritka reakciós politikus volt, de legalább politikus, bizonyára forog sírjában. Habsburg Ottó első alaptétele: "Követeljük a mesterségesen kettéosztott Európa megváltoztatását, es Europa keleti felén a gyarmatosítás * megszüntetését." - így. Habsburg Ottó. Követeljük... Második alaptétel: Legyen Európa a szabadság kontinense. Nehogy valaki még- csak véletlenül is félreértse, megmagyarázza, mi a szabadság. "A szabadság a tulajdon jogának elismerését jelenti. Ha ugyanis az állam a kizárólagos tulajdonos, mint a szocializmusban, a közösség elveszti szabadságát, és az állam rabszolgatartövá válik." Hát ez nagyon bölcsen át var gondolva. Még nagyobb érdeklődéssel olvasnám ezt a fejtegetést, ha történetesen a nagy francia forradalom előtt íródott volnt. Harmadik alaptétel: "Nagy, európai szociális igazságot, minden partpolitikai hátsó gondolat nélkül, valamennyi, az európai konfederációban élő állam számára." Ezt a fennkölt gondolatot a szociális igazságek- ról-pártpolitikai megfontolások nélkül - minő XX. századi realitás! - háromezer holdas birtokának egyik árnyas zűgában fundálta ki. Ez a szárnyas gondolat semelyik más hetven négyzetméteren élő átlag európai polgárnak eszébe se jutott volna. Negyedik alaptétel: "Keresztény, nagy Europa!" Nincs kommentár. . S most vegyük szemügyre a fasiszták által egykor üldözött, majd szellemi teljesítményével Habsburg Ottót is megszégyenítő Konrád György magvas okfejtését. Megtalálható a "Béke felé vezető ösvény" áhitatos címet viselő tanulmányban, amely az Atlantic Monthly cimú magazinban jelent meg. Konrád kétségbe vonja, hogy a nagyhatalmaknak joguk lenne arra, hegy a megszállt területek politikai és társadalmi rendszerét meghatározzák, majd igy -folytatja: "Nyugat-Európa is csak akkor fogja értékes helyét megtalálni a világban, ha nem engedi többé, hegy ameri kai-’-szovjet kettősség diktálja a helyzetét.'' "Életszükségletünk - furcsa szóösszetétel Konrádtól! - > hegy felülvizsgáljuk a jaltai szerződést, hogy az ne az 1945-ös rombadőlt Európát, hanem a ‘80-as évek Európáját tükrözze, amelyben erős nemzetek élnek, és elég jól megvannak egymással.'' így, Konrád. Elég jól... Az embernek az a gyanúja, hegy Konrád ezt a zagyvasá- got máshol olvasta, s ő csak továbbadja. De nem! Ne is keressünk felmentést, ez mind az övé. S ugyancsak ö írja le a következő mondatot is, amire aztán végképp nincs felmentés...- "Micsoda piszkos trükkje a történelemnek, hegy három öreg ember, Roosevelt, Sztálin és Churchill dönthetett százmilliók sorsáról, és döntésüket százmillióknak kell respektálniok.1' (Európa rombadöntését nem "öreg emberek" > hanem olyan fiatalok végezték, mint Hitler, Göring, Mussolini, Szálasi, stb., nemde, Konrád űr?) Habsburg Ottó ujjonghat! S hogy ö se maradjon ki az "utolsó ütésből", azon mérgelődik, hegy Hitler, a háború utolsó évében, ahelyett, hegy a szövetséges csapatokat támadta volna, a keleti veszedelem elhárítására vetette volna be meglévő hadosztályait. Akkor az oroszok sohasem jutottak volna el Berlinig, nem lett volna Jalta-i konferencia, de jó is lett volna. Valamint az első világháború is másképper. végződhetett volna, szegény Habsburg birodalom is fönnmaradhatott volna, s egyáltalán jobb lenne, ha 1700-at Írnánk, de még jobb, ha csak 1699-et. Óh, Lipót! Óh, Miksa! Habsburg Ottónak és Konrád Györgynek a történelem csak arra való, hogy álmodozzanak. A történelmi tények csak zavarják őket. Nem is vesznek róluk tudomást. Baróti Hihetetlen, de igaz Mindnyáján emlékszünk még arra, amikor az újságok kipellengérezték a Pentagont, hogy egy hat dolláros kalapácsért 375 dollárt fizetett es egy 67 centes csavarért 18 dollárt. E kipellengérezést követően az( ország polgárai úgy vélték, hogy a kor- mánykozegek végetvetnek ennek a pénz- pazarlasnak. Ez a feltevés azonban tévesnek bizonyult, mert most olvastuk (szept. 12-en),( hogy a pénzpazarlás tovább tart. A Légi Flotta részére vásárolt zseblámpáért (flashlight) - amit a Montgomery Ward cégnél $24.99-ért lehet megvenni - $170.98-t fizettek. De nézzünk meg más alkatrészeket, kellékeket is. Egy szék, amelyben a C-5 repülő pilótája ül, $13.905-be került, noha nem aranyból készült. De menjünk tovább. A pilótának egy létrán kell fülkéjébe mennie és az ehhez szükséges aluminiumlétráért a Légi Flotta $74.165-t fizet. De ez meg csak a kezdet. A C-5 repülőn két ajtó van. Egy ilyen ajtó 1980-ban $34.837- be került, ez évben azonban már $166.097- et fizetett érte a Légi Flotta bevásárlója. Folytathatnánk a pénzpazarlás felsorolását, de a fenti szamok is bizonyítják, hogy a Reagan kormány nem fukarkodik, amikor a hadseregnek felszereléseket kell vásárolni. Csak akkor takarékoskodnak, amikor a népjóléti kiadásokról van szó. TERJESSZE LAPUNKAT NEMZETI TRAGÉDIA A hivatalos statisztika szerint minden evben 6000 14-24 éves fiatal követ el öngyilkosságot. Alfred B. DelBello, New York állam alkormányzója szerint a fiatal öngyilkosok száma évente legalább 24.000. A hivatalos statisztika azért hamis, mert a szülök sok esetben nem hajlandók elismerni, hogy gyermekük öngyilkos lett és azt mint szerencsétlenséget, DelBello a N.Y. Times-ban irt cikkében felteszi a kérdést: mi a magyarazata ennek a tömegjelenségnek? Egyesek az alkohol és kábítószerek használatának tulajdonítják, mások szerint a családi élet felbomlásával magyarázható- Vannak akik arra utalnak, hogy a mai fiatalság egy része képtelen szembenézni a problémákkal. DelBello hangsúlyozza, hogy a helyi, allami közegek elhanyagolják a probléma feltárását, ami az első lépés lenne a megoldáshoz. Rámutat arra, hogy ez nem városi, vagy állami, hanem országos, nemzeti probléma és a szövetségi kormány feladata országos ( Öngyilkosság-elleni kampány megszervezese, vizsgáló bizottság felállítása és annak jelentését követően, konkrét lépések tétele e veszélyes járvány