Amerikai Magyar Szó, 1984. január-június (38. évfolyam, 1-26. szám)

1984-02-23 / 8. szám

4. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Feb. 23. 1984. 0/vaáétnÁ iiiá/c MI ÚJSÁG DEL-KALIFORNIABAN? Borzalmas itt az élet. Most mondom el, mig legújabb élményem hatása még élénken él bennem. Vásárolni voltam a szupermarketben. Kis vásárlásommal in­dultam a pénztárosok sora felé. Kettőnél már sokan várták és miután sietni szeret­tem volna, körülnéztem es boldogan álla­pítottam meg: a pénztárosok sorának vé­gén csak egyetlen vevő áll, már számolgat­ta a foodstampjeit a pénztáros. (Istenem! Hogyan is kellene ezt magyarul mondani? Otthon ilyesmi nincsen!) Odasiettem és látom, félig megrakott shopping cart - ma­gyarul bevásárló kocsi - is van ott. Gazdát­lanul. Kérdezem az ott csetlö-botló keres- kedösegédet: Ez egy másik vevőé? Nem. Ezt valaki itthagyta. Egyszóval - gondoltam - mégis en követ­kezem. Néztem az ügyeskezü pénztárost. Visz- szaadja az aprópénzt és szemét közben még sem veszi le a vevőjéről. Pedig mi néznivaló van ezen a fésületlen, sovány arcú fiatalasszonyon? Get off my a...... - üvöltött fel a vevő. De hiszen senki a közelében. Mit akar ez? Aha! Dopos. Kábítószeres állapotban van. Igen. Már meg is szédült. Hol a kiszol­gálópultra dűlt, hol meg a fényesen ragyo­gó fémkorlátra nehezedett. Azután egy hirtelen mozdulattal jobb kezét szemma­gasságba emelte és... "Irgalom atyja! Ne hagyj el!" Egy fényes fekete valamit tart a kezé­ben, a pénztáros felé irányítva. Ez pisz­toly! - állapítottam meg magamban tár­gyilagosan, de ugyanakkor teljes izgalomba esve. De nem! Ez nem pisztoly. Ez egy arany­keretes napszemüveg. Ezzel ez nem fog senkit agyonlőni! Közben teltek a másod­percek, a nagyon izgalmas másodpercek. És újabb sikoltozások. "Menjetek mögülem! Mit akartok itt körülöttem? Hagyjatok békében!" Láttam, az üzletvezető is odaállt és kellő távolságban maradt, segítésre ké­szen. Szerencsére nem került sor a be­avatkozásra. Nem volt rá szükség. A nó zsebébe gyömöszölte a pénzt és a meg­maradt bélyegeit, azután ingadozó járás­sal indult a kijárat felé, maga előtt tolva a bevásárló kocsit. Az én idegsokkom még nem múlt el egé­szen, de már szóhoz tudtam jutni: Ugye, ez dópos? - fordultam a fiatal pénztárosnőhöz. Nem. Ez nem dópos. A dópos egy fél órája volt itt. Ez elmebeteg. Sietve kifi­zettem a vásárolt holmik árát és indultam haza. Családommal beszélgetve, hallgat­tam a megnyugtatást: Ne izgasd magad, ez manapság már igy van. Nap, mint nap hallhatsz ilyesmiről. Es ha egy nagy hold-up-ba jutottál volna? Szépen megköszöntem a megnyugtató szavakat és lassan-lassan, de nem rövid idő alatt megnyugodtam. Megértettem, olyan világban élünk, Del-Kalifomiában, az Egyesült Államokban, 1983-ban. Boldogabb uj éveket kívánok. Koös Zoltán AKRON, Ohio. Nagyon szépen köszönöm az Évkönyvet, sok jó és tanulságos olvasni­való van benne. Ilona Springer TERJESSZE LAPUNKAT FEBRUÁR 23 - 29. 24. 1954-ben e napon halt meg Her- czeg Ferenc iró. 25. Caruso, a hires énekes születése 1873. 1913-ban e napon Vezették be a jövedelmi adót az USA-ban. 26. Victor Hugo, a nagy francia iró születése 1802. Goldziher Károly, kiváló magyar matematikus születése 1881. "Nincs semmi a világon, ami hatalma­sabb egy olyan gondolatnál, amelynek elérkezett megvalósulási ideje." "Egy nép nagyságát nem lehet lakossá­gának számával mérni, mint ahogy egy ember nagyságát sem mérjük magas­sága szerint." (Victor Hugo) “Akik korpa közé keverednek” Az autóipari szakszervezet nyilvánosság­ra hozott egy titkos okiratot, amelyet a General* Motors egyik ügynöke irt a vál­lalat vezetőségéhez és amelyben javasol­ja, hogy amikor az uj szerződést tárgyal­ják a munkásokkal, a GM ne menjen bele semmiféle béremelésbe. Ehelyett "osztoz­kodjanak a hasznon" a dolgozókkal. (Profitsharing Plan.) Ezen tűlmenőleg a kővetkező három év folyamán bocsássanak el 70.000 munkást, robotgépek fokozott használata révén. A szakszervezet vezetősége 1982-ben feladta az évi 3%-os béremelés-követelést és elfogadta a "haszonrészesedési" tervet. Az eredmény: most márciusban az átlagos munkás kap ugyan 600 dollár "osztalékot", de ezzel szemben az elnök, Roger B. Smith 500.000 dollárnyi jutalomban fog részesül­ni. Jutalmul azért, hogy rá tudta szedni a munkásokat. Bár csak tanulna ebből a szakszervezet és annak vezetősége! (A 3% béremelés három év alatt átlag kb. 5000 dollárt tett volna a dolgozók zsebé­be - 600 dollár helyett!) MADRID. 55,000 tüntető vonult a város közelében lévő amerikai haditámaszpont­ra. Követelték az amerikai rakéták kivoná­sát az európai országokból és hogy Spanyol- ország lépjen ki a NATO-ból. • LIBANON. A nemzetközi "békefenntartó" csapatok olasz osztaga két nap alatt ki­vonta 1,400 főnyi legénységét és azok fel­szerelését Beirútból. / t VEGRENDELKEZES Ha nincsenek örökösei, vagy ezek mel­lett lapunkra is gondol, Írjon információ­ért kiadóhivatalunkhoz: Magyar Szó, 130 E 16 St. New York, N.Y. 10003. A KU KLUX KLAN A N.Y.T. január 8-i száma közli, hogy január 9-én kezdetét vette a szövetségi esküdtszeki bíróság előtt, Winston-Salem, N.C.-ban, a bűnügyi tárgyalás a vád alá helyezett 6 KKK és 3 náci párttag ügyé­ben a több, mint négy évvel ezelőtt elkö­vetett gyilkosság miatt. A vád szerint a vádlottak bűnösek 5 Communist Workers Party-tag meggyilkolásában, Greensboro, N.C.-ban. Az állami bíróság 1980. nov. 17-én, egy teljesen fehér esküdtszék dön­tése alapján, felmentette az 5 KKK tagot a vad alól. Most, polgárjogi szervezetek sürgetésére, a szövetségi vádtanács vád alá helyezte a 6 KKK és 3 náci tagot a szövetségi polgárjogi térvény megsértése miatt. így időszerű szemügyre venni a KKK múltját és jelenét. Vezérfonalul szolgál a Jewish Currents 1983, dec-i számában megjelent cikk, Morton Stavis, neves polgár­jogi ügyvéd tollából. A KKK taglétszáma országosan alig több 10,000-nel, jóval keve­sebb, mint a '60-as években és 1920-hoz hasonlítva csekély, amikor a tagok száma 4 és 5 millió között volt. Mégis, az ameri­kai nép jelentős, és növekvő százaléka vallja, hogy szimpatizál velük. A Gallup Poll felmérése mutatja, hogy a kedvező véleményt vallók százalékszáma 1965-ben 6%, mig 1979-ben 10% volt; ezek között nagyon is kedvező véleménye volt 1965- ben 1%-nak, mig 1979-ben 3%-nak. Ellen­súlyozásul, 1982. folyamán több tanulmány jelent meg, amelyek segítenek fényt vetni a Klan természetére, és társadalmunk e rákfenéje elleni küzdelem módozatai­ra. A faji elöitélet, fajgyűlölet mindig is problémája volt országunknak. Honalapí­tóink megállapították a Függetlenségi Nyilatkozatban, hogy "all men are created equal", vagyis "minden ember egyenlőnek teremtetett", de a "man" szó alatt férfit értettek, mégpedig fehér férfit. A fekete rabszolga nem volt szerintük egészen em­ber. James Madison elnök kísérlete, hogy a Jogok Törvényét az államokra is érvé­nyesítse, nemcsak a Szövetségi Kormány­ra, sikertelen volt. A déli államok gazdasá­ga olyannyira a rabszolgaságon alapult, hogy azok kimaradtak volna a szövetség­ből oly alapon. Polgárháborúra és az Alkot­mány 70 évére volt szükség az alaptörvény módosítására, amely törvénytelenné tette a rabszolgaságot és megállapította, hogy minden amerikai egyformán jogosult a törvényes védelemre, hogy a szavazati jogot nem lehet megtagadni faj és szin miatt. Mindezek, es sok későbbi törvény ellenére, a faji előitelet mélyen belegyöke­rezett társadalmunkba. A Klan, mint foly- tatödóan kitartó erő, nyílt erőszakhoz folyamodott a faji előítélet fenntartásá­ra és erősítésére, mint jelentős tényező az amerikai életben. A Klan virágzott, vagy ellanyhult, attól függően, hogy mi­lyen visszhangot mutatnak intézményeink vezetői, törvényeink végrehajtói, stb. Álta­lában, napjainkig, a Klan történetének három szakasza volt. Az első Klánt 1865 karácsonyán szervez­ték Pulaski, Tenn.-ben, hogy a Dél politi­kusai, akik azelőtt uralták a Délt, erőszak­kal visszanyerjék hatalmukat. Erőszak és gyilkosság elterjedt az egész Délen, hogy 1870-ben megakadályozzák, hogy feketék elmenjenek a szavazó helyiségek­be és hogy ezáltal megsemmisítsék a Pol­gárháború eredményeként nyert politikai joqokat. (folytatjuk) Vfjgó Oszkár

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom