Amerikai Magyar Szó, 1984. január-június (38. évfolyam, 1-26. szám)

1984-02-02 / 5. szám

2. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Feb. 2. 1984. A HÉT USA- Kuba viszonyáról BEIRUT. Libanonban tovább folynak a véres Összeütközések a kormany-és a druz csapatok között. Donald Rumsfeld, Reagan elnök külön megbízottjának egyeztető törekvése holtpontra jutott. Jumblatt, a drűz lakósok képviselője, követeli a Ge- mayel kormány lemondását. • SAO PAOLO. Brazília ezen ipari városában 150.000-es tömeg tüntetett, követelve a katonai diktatúra felszámolását. Ez volt az utolsó húsz évben a legnagyobb népi megmozdulás. MANILA. Több ezren tüntettek a kormány által rendezett alkotmánymódositási népsza­vazás ellen. A tüntetők a szavazás bojkottá­lására hívták fel a FülÖp-szigetek lakosait. • JERUZSÁLEM. Helmut Kohl, a Nemet Szövetségi Köztársaság miniszterelnöke visszatért hat napi izraeli látogatásából. Az újságírók kérdésére azt válaszolta, hogy Bonn fog határozni Szaud Arábia fegyvervásárlási kérése fölött. Izrael ellen­zi hadifelszerelések eladását Szaud Arábia részére. • ÚJABB HALÁLOS ÁLDOZAT Immár 262 amerikai fiatal gyalogos-ten­gerész vesztette életét Libanonban. A hét eleji harcokban egy meghalt és három megsebesült. Miért vannak csapataink Libanonban? Ezt kérdezik egyre többen és nem kapnak rá elfogadható választ. Tudják, hogy az amerikai csapatok nem a béke ügyét szol­gálják, hanem egy olyan kormányt támogat­nak, amelyik nem képviseli a libanoni nép érdekeit. A képviselőház demokrata vezetői hatá­rozati javaslaton dolgoznak, amely felszó­lítja a kormányt: vonja ki az amerikai csapa­tokat Libanonból "haladéktalanul", anélkül, hogy egy határozott időpontot szabnának meg. Mind a képviselők, mind a szenátorok közül egyre többen csatlakoznak azok tábo­rához, akik követelik a gyalogos-tengeré­szek kivonását Libanonból. STOCKHOLM. A nyugat-európai országok képviselői elfogadtak a Szovjetunió javasla­tát, hogy az európai haderők korlátozását célzó tárgyalásokat folytassák. Az uj tárgya­lások első szakasza március 16-án kezdő­dik. m WASHINGTON, D.C. A Szenátus 44 szava­zattal 40 ellenében ismét elhalasztotta a telefonszolgálati dij havi 2 dolláros emelé­sének engedélyezését. PEKING. A Kínai Népköztársaság egy milliárd dollárt óhajt költeni technikai készülékek vásárlására a nyugat-európai országoktól. WASHINGTON, D.C. A demokrata törvény­hozók rideg magatartást tanúsítanak Reagan elnök azon javaslatával szemben, amely szerint közös (republikánus és demokrata) bizottság tárgyalná a szövetségi deficit csökkentésének problémáját. • WASHINGTON, D.C. A Munkaügyi Hivatal jelenti, hogy a múlt héten 405.000-el emel­kedett a munkanélküliek száma. Interjúban nyilatkozott Kuba alelnöke, Carlos Rafael Rodriguez a L.A.Times tudó­sítójának, a Kubai Forradalom 25. évfordu­lója alkalmából. Sr. Rodriguez az interjú során, lényegében ezeket mondta: Az USÄ és Kuba viszonya ma veszélye­sebb, mint a meghiúsult "Disznó-Öböl"- invázió óta (1961) bármikor. Ennek elle­nére Kuba nem kevésbé izolált politikai­lag a világ többi részétől, és sikeresebb gazdaságilag. A grenadai invázió utójáté­kaként, a kubaiak meg vannak győződve, hogy Reagan készül valamire kormányuk ellen, katonai beavatkozást beleértve. Havanna nem marad tétlen, a Castro kor­mány előkészítette erőit bármilyen fenye­getésre, és az ország soha nem volt politi­kailag, katonailag és (gazdaságilag erősebb formában, mint ma. Bár a Reagan kormány­zat politikája lehetetlenné tett megértést USA és Kuba között, Kuba szívesebben látná a jó viszonyt. Feladva a korai évek­ben vallott elképzeléseit, Kuba nem tart­ja valószínűnek a közeljövőben a szocia­lista • forradalmat Latin-Amerika többi részében. Ahelyett helyesli az u.n. Conta- dora-csoport, (Mexikó-Panama-Colombia- Venezuela) felhívását egységre és állandó­ságra a körzetben. Megjegyezve, hogy valamikor a jövőben a szocializmus való­ság lesz- Latin-Amerika számos országá­ban, nyilvánvaló, hogy a szocializmus nem lesz közvetlen-közeli valóság Latin-Ameri­ka országaiban. Például, a szocializmus nem lehetséges Nicaraguában a közeli jövőben, mert az ország alacsonyabb gazda­sági fejlődési szinten van, mint Kuba volt a forradalom idejen. Nem lehetséges szocia­lista gazdaságot kiépíteni Nicaraguában, mert nincs elegendő alapvető gazdasági fejlettség. Kubában volt jól fejlett munkás- osztály, amely támogatta a forradalmat. Grenadáról szólva, a forradalom ott öngyilkosságot követett . el, amikor belvi- szály Maurice Bishop miniszterelnök halá­lára vezetett. Tagadja, hogy Kubának tudo­mása volt a hatalmi viszályról, és ez ön­maga bizonyítja, hogy Kuba nem avatko­zott bele Grenada ügyeibe, mint azt Reagan állítja. Bishop kérésére szállított Kuba fegyvereket Grenadanak az elvárt USA invázió visszaverésére, de ez nyilván nem volt elegendő. A gazdasági gyarapodás mértéké az utolsó néhány év során bizonysága a társa­dalom stabilitásának és erősségének, 25 évi fejlődés után. Tagadja, hogy a szovjet AMERIKAI MAGYAR SZÓ USPS 023-980 ‘ ISSN 0194-7990 Published weekly, exc. last week in July and first two weeks in August by Hungarian Word, Inc. 130 East 16 St. N6W York,NY 10003. Ent. as 2nd Class Matter, Dec.31. 1952 ■under the ,Act of March 31. 1879, at the P.O. of New York, NY. Edited by the Editorial Board Subscription in the USA: One year $ 18.-6 months $ 10.- In Canada and other countries: One year $ 20.- 6 months $ 12.- Postmaster: Send aBdress changes to: Hungarian Word, Inc. 130 E 16 St. New York,N.Y. 10003. segítség Moszkvától való növekvő függő­séghez vezet. Ellenkezőleg, a segítség lehetővé tette Kuba gazdasági fejlődését, ami az országot több függetlenségre veze­ti. Például, szovjet technikusok és mexikói szakemberek segítették Kubát olajlelőhely­hez a szigeten. így az olajtermelés 1983— ban 5.6 millió hordó volt, ez 1990-re évi 14 millióra fog emelkedni. Egy bizonyos pontnál többé nem lesz szükségünk szovjet olajra. Azt mondják, olaj a központja Kuba függésének a Szovjetuniótól. Ki segített erőteljesebben, mint a Szovjetunió, hogy megszabaduljunk ettől a függőségtől? Elis­meri, hogy Kuba általában egyetért a Szov­jetunió külpolitikájával, de ez azért van, mert ugyanazon marxista-leninista elmé­let alapján működnek, de vannak esetek, amikor különböző véleményük van. Amikor Kuba segítette a 60-as években a latin­amerikai gerillamozgalmakat, a Szovjet­uniónak t ez nem tetszett, és ezt mindenki tudta. Ok másképpen értelmeztek dolgokat, mint Kuba. Reagan bábuja Mrs. Thatcher? Az USA bábuja Mitterand szocialista kor­mánya? Csak azért, mert az ENSZ-ben nagyon gyakran egyformán szavaznak! Igazságtalan a vád, hogy kubai csapatok mint szovjetet helyettesitők vannak Afri­kában. Kuba küldött csapatokat Angolába és Etiópiába kormányaik kérésére, még mielőtt ott szovjet jelenlét lett volna. A kubai csapatok jelenlétét jóváhagyta az Afrikai Országok Szervezete és az el- nem-kötelezett országok mozgalma. Ezek elismerték, hogy a kubai csapatok szüksége­sek az angolai kormány fennmaradásának biztosítására a dél-afrikai fenyegetéssel szemben. Maga David Rockefeller is elis­merte a kubai csapatok jelenlétét, USA tulajdonban lévő angolai olajkutak védel­mére. USA támogatása Anglia falklandi hábo­rújában, megmutatta' Latin-Amerikának az amerikaiak igazi álláspontját és aláasta az amerika-közi védelmi szerződést (Rio Treaty). Ebből kifolyólag megerősítette Kuba viszonyát Latin - Amerika országai­val. Kubaiak úgy vélik, USA még közvet­lenebbül avatkozik majd be Nicaraguában és El Salvadorban; ez legtöbb latin-amerikai ország ellenzését fogja kiváltani. Kuba azonnal visszahívja tanácsadóit, ha Nicara­gua kormánya azt kéri. Megegyezést kel­lene létrehozni Honduras, Nicaragua, Guate­mala, Costa Rica, El Salvador, Kuba és a USA részvételével. Élesen tagadta, hogy Kuba szeretné, ha a sandinista kormány Kuba politikai példáját követné. Nicaragua népe nyitott társadalmat tervez, amelyben a magántulajdon rendszere lesz a földműve­lésben, iparban és kereskedelemben! Nem fordulnak szocializmushoz, legkevésbé pedig a kubai modellhez. Nem hiszik, hogy a kubai modellt exportálni lehet Közép- Amerikába, vagy akár a világ többi részé­be. Elutasítanak minden gondolatot a szocia­lizmus katonai beavatkozással való terjesz­tésére. Békében élhetnek egymás mellett a USA-val, kapitalizmus a USA-ban és szocializmus Kubában. A szocializmus csak eszmékkel fog terjedni, nem katonai erőszakkal. V. O. WASHINGTON, D.C. Előjelzések szerint 1983-ban a külkereskedelmi deficit több, mint 100 milliárd dollárra emelkedik,a megelőző év 69 milliárd dollárjához vi­szonyítva.

Next

/
Oldalképek
Tartalom