Amerikai Magyar Szó, 1984. január-június (38. évfolyam, 1-26. szám)

1984-01-19 / 3. szám

Thursday, Jan. 19. 1984. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 7. TALÁLKOZÁS A magyar származású Jerry Kristafer a rádióállomáson. Símii Mariska EGY MÉLABUS, NOSZTALGIKUS TÖRTÉNET A REGI BUDAPESTRŐL Egy téli estén, amikor a gázlámpák körül porzott a ho, Józsiás a Koronaherceg utcá­ban egy átjáróház előtt kiszállt a bérkocsi­ból. Eltűnt a kapu alatt, átvágott a kőkoc­kával kirakott udvaron, majd a túloldalon, a Városház utcában bukkant fel s benyitott a»Zenélö Órához címzett vendéglőbe. Ezzel a jelenettel kezdődik Krúdy Gyula Hét bagoly cimü regényének tizedik feje­zete. Józsiás alakjában a századforduló előtt a fővárosba érkezett kezdő iró, Krúdy alakja elevenedik meg. Az önéletrajzi ele­mekkel tűzdelt regény lapjain tehát nem csak valóban létező vagy létezett helyszí­nek fordulnak elő, hanem tucatjával olyan személyek is, akik ugyan itt jártak-keltek, de nem lett belőlük lexikon-szócikk, csak a Krudv-panoptikum őrizte meg számunk­ba tűnő alakjukat. Józsiás a Zenélő Órában pörköltet ren­delt. Nemsokára azonban ketten telepsze­nek le az asztalhoz: Erdélyi Gyula - ó lett később Szemere Miklós titoknoka - és Simli Mariska, aki "halovánv, sovány arcú, rövid­re nvirt hajú nő volt, aki papi reverendába volt öltözve és fején kemény cilinderkala­pot hordott." A regény teljes tizenegyedik fejezete négyöjuk - később csatlakozik a társasághoz Szomjas Guszti is, a törté­net másik főszereplője - irodalmi beszél­getéséről szól. Ennek során Simli kisasszony az alábbi kijelentésekkel lepi meg a töb­bieket: "Az előfizetés a fontos, nem az újság... Nem bánom én, akármit írnak ró­lam, csak nyomtatásban lássam a nevemet... Utálom magam, ha mindennapi nőnek lát­szom..." Krudv egy 1928-ban irt hírlapi cikkében említi, hogy egy asztaltársaság­nál ismerkedett meg Simli Mariskával. A Hét bagolyban valószínűleg ezt az emlé­két elevenítette fel. Simli Mariska 1868-ban született. Apja tekintélyes és vagyonos székesfehérvári polgárnak számított, ám anyagi vesztesé­gei miatt öngyilkos lett. Hogy leánya hol és miféle iskolákat járt ki, azt már tudni nem lehet. Amikor felbukkant a fővárosban, azzal keltett feltűnést, hogy állandóan selyem reverendát és cilindert viselt. Krú­dy visszaemlékszik izgatott beszédjére, ferde fogaira és tintás ujjaira. Zivataros életében nem ért rá mindennap tisztálkod­ni, papi öltözéké kirojtosodott, de hát tud­juk, hogy "az írónők szoknyái alól minden­féle gyanús fodordarabok és zsinórok szok­tak kilógni." írni nem tudott, de nem is nagyon irt. Tulajdonképpen szélhámos volt, aki járta az országot és előfizetéseket gyűjtött saját alapítású, de nem létező lapjára. Különcködései gyakran szerepeltek a kora­beli újságok hasábjain. Egy időben a rendőr­séggel is meggyűlt a baja, sőt, pórökbe is került, erről gondoskodtak a lóvátett gavallérok és a felsült, "megpumpolt" öre­gek. A visszaemlékezések megegyeznek abban, hogy fantasztikus irodalmi tervei voltak. Lapot sohasem alapított. A rendőrség zaklatásai elől Fiúméba szokott, majd újra Budapesten bukkant fel, ellomposodva, telve beteges képzelgé­sekkel. Rövid ideig egy sváb-hegyi csősz­kunyhóban lakott az Oroszországot megjárt Pongrátz Bélával, a Krudy-regények és -novellák Bonifácával, Öreg írók kedvence volt, rángatták egyik kocsmából a másikba, udvarolgattak is neki sokan, de Simli Maris­ka nagyon vigyázott az erkölcseire. . Krúdy fel is teszi a kérdést a Hét bagolyban: Hogyan fedezte fel végül is a magyar származású "Jerry Kristafer", hogy ki az édesanyja és hol lakik? A trentoni Children's Home Societytol kapott felvilágosítás alapján megtudta, hogy anyja 33 éves volt az ő születésekor és egy 18 tagú csalad egyik gyermeke. Apja az anyjánál 20 évvel idősebb, egy másik nőnek volt a férje. Ezen információk alapján Kristafer megállapíthatta, hogy anyja jelenleg 63 év körüli lehet. Két nap­pal a levél vétele után Kristafer autón New Brunswickra hajtott, elhatározva, hogy törik-szakad, megtalálja édesanyját. Bejárta New Brunswick minden italméré­sét, szóba elegyedett az ott lévő és ivó személyekkel, akik között természetesen sok a magyar és kérdezgette őket, ismer­nek-e véletlenül egy magyar asszonyt, akinek 17 fivére, vagy nővére volt. Szíves­ségükért mindegyiknek annyi sort rendelt, amennyit azok hajlandók voltak beszélge­tés közben elfogyasztani. De egyikük sem ismert egy magyar nőt, akinek 17 fivére-növére volt. Visszatérve Connecticutba, felhívta del New Jerseyben élő mostohaszüleit, akik végre hosszas gondolkozás után meg­mondták neki anyja keresztnevét. Kristafer ekkor ismét a trentoni lelencházhoz fordult es kerte, mondják meg neki anyja kereszt­nevét. A tisztviselő a törvény tilalmára hivatkozva kijelentette, hogy nem szabad a keresztnevet megadnia, de annyi aprólé­kos információt adott, hogy azokból végre, akárcsak egy keresztrejtvényből, sikerült neki anyja TELJES NEVÉT megállapítania. Csakhogy ekkor még az volt a probléma, hogy anyjának olyan neve volt, amilyen sok száz magyar nőnek nemcsak Woodbridgen, New Brunswickon, s Perth Amboyban is. (Pél­dául egy ilyen magyar női név mondjuk, mint "Kovács Mari", sok száz lehet egy Vajon mi történne, ha ehhez a nőhöz vala­ki szerelemmel közeledne? Végül kitiltották a fővárosból. Visszatért Székesfehérvárra, ahol özvegy édesanyjá­val élt a szegényeknek járó segélyekből. Harmincöt éves korában, 1903. december 4-en halt meg, tüdőbajban. Fehér Béla magyar kolóniában. Megjegyezzük, anyjá­nak NEM EZ a neve, ezt csak példaként emlitjük.-Szerk.) így tehát Kristafer a woodbridgei magyar lelkészekhez fordult segítségért. Kérdezte őket, ismernek-e egy magyar nőt ezzel és ezzel a névvel. Az egyik lelkész kijelentette, hogy igenis, ö emlékszik egy magyar nőre, aki ilyen népes családból származik. Kristafer ekkor tudatta a lelkész feleségével, hogy a Trenton- ból kapott információja szerint édesanyjá­nak jobb szeme alatt egy anyajegy (máj­folt) van. A papnő azonnal kijelentette, hogy tudja, kiről van szó. Igv tudta meg Kristafer végül anyja címét, úgyhogy rövi­desen felkereshette. További hosszas keresés után Kristafer megtudta három nővérének hollétét. Két másik, egy fivér és egy nővér után jelenleg is kutat. , Kristafer születésnapja december 2-an van. Minden évben ezen a napon rádióüze­netet küldött ismeretlen édesanyjának, hangoztatva, hogy ö szereti öt, akárhol legyen is és minden óhaja az, hogy szemé­lyesen megölelhesse. A múlt december 2-án végre bejelenthet­te százezrekre menő rádióhallgatóságának, hogy most már tudja, hogy az édesanyja hallgatja, amit mond; akkor már a család több tagja az ó lakásán hallgatta a rádio- programot. A rádióüzenet végét azokkal a szavakkal zárta, amelyekre még halványan visszaemlékezett gyermekkorából: "EN SZERETLEK TÉGEDET! PÜSKI- CORVIN HUNGARIAN BOOKS, RECORDS 251 East 82 St. New York,NY 10028 Tel: (212) 879-8893 Sokezer magyar könyv, újság, hanglemez hangszalag IKRA, COMTÜRIST, TUZEX befizet&hely Látogassa meg boltunkat, New Yorkban a magyar negyed közepén. Postán is szállítunk a világ minden tájára.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom