Amerikai Magyar Szó, 1984. január-június (38. évfolyam, 1-26. szám)
1984-06-14 / 24. szám
8. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, June 14. 1984. . P maauar ifiusaarol Ki ne emlékeznék a közelmúltban vagy a régmúltban letűnt szép időkre, amikor még az ember elmondhatta magáról, hogy fiatal, telis-tele van alkotó energiával, ugrásra készen várja a tettek végrehajtását. Fiatalság a jövő várományosa, a társadalmat oszlopként tartó vagy tartani fogó, teherbírásáról nevezetes réteg. Az élet legszebb és legértékesebb szakasza az az időpont, ami szinte észrevétlenül suhan át az egyén életén és csak akkor ocsúdunk rá, amikor elkéstünk, mert ekkor mar az x-ek egy kézen vagy inkább két kézen számíthatók. Ahhoz, hogy joggal elvárjuk tőlük, hogy az adódó társadalmi terheket viseljék, oda kell figyelni rájuk idejében, mert akad gondjuk addig, mig a csecsemőből felnőtt lesz. Az eltérő politikai és gazdasági formátumú államokban a problémák más-más vetületben jelentkezhetnek, de ebben a tárgykörben mindig vannak érintkező pontok. Az iméntiek figyelembe vétele mellett, a jelenségek jobb ismerete miatt, a magyarországi körképet veszem szemügy- re. Az első vitára okot adó kérdés a legelején, a családtervezésnél a felszínre kerül, mégpedig a születendő gyermekek számának tekintetében. Általános kép az egy-két gyermekes család elgondolása az emberek körében. Az 1960-as népszámlálási adatok szerint a 15-évnél fiatalabbak több, mint felének nem volt testvére, egyharmadá- nak pedig csak egy volt. 1980-ra azoknak az aránya, akiknek egy testvére volt, valamivel nőtt, viszont jelentősen csökkent - 50%-al - a két, vagy több testvéresek száma. Nem uj jelenleg ugyan, de elgondolkodtató a gyermektelen családok egyre növekvő mértéke. A mai gyerekek és a következő generáció ifjai között az egykék szintén egyre többen lesznek. E tendenciának az okai a társadalomban találhatók meg, igy a közvélemény éles hangja, ami három gyerek vállalásánál elítélő módon nyilvánul meg. Ilyen hatásra már az sem tervez nagyobb családot, aki ezt anyagi feltételei miatt megtehetné. Nem vitás, hogy több csemete nagyobb lemondást igényel, minden szempontból, hiába léptetett az állam életbe jelentős pénzügyi támogatást', ezek nem tudják pótolni azokat az előnyöket - vagyoni,, nem vagyoni -, amit egy, vagy maximum két gyermek nevelése jelent. Másodikként felvetődő kérdés az otthon háttérbe szorulása és a házasságok stabilitásának csökkenése. A kényelmes családi fészek - ha van - helyét a munkahely veszi át. A nők egy része, a minden nőnek járó szülési szabadság és az azt követő gyermekgondozási segély - ami minden csecsemő után 3 év - ideje alatt újra munkaviszonyt létesít, ekkor dolgozik az apa, az anya. Szerencsére a gyereket egész napos felügyelet alatt helyezhetik el a bölcsödében, óvodában; még az általános iskolában is van ugyanilyen terjedelmű, de tanári felvigyázat. Ez párosul természetesen a mindennapi teljes ellátással. így igen kevés idŐ jut a nevelésre, hiszen reggeltől késő délutánig távol van a fiúcska vagy a lányka a szüleitől, ami viszont nem kampányjellegű tevékenység, hanem hosszú periódus és nem lehet este 6-8-ig, vagy hétvégén elvégezni. A család-szociológusok szerint a házasságok tartóssága csökken az egész világon. A magyar gyakorlat ezen a téren az erős középmezőnyben található, többek között az USA-ban is magasabb a válási arányszám, mint Magyarországon. Ez azonban egyik ország számára sem megnyugtató. Az ARTEX Magyar Külkereskedelmi Vállalat ; ♦ a világ összes országába exportálja : az Állami Pénzverő \ ♦ ♦ kiváló minőségű nemesfém termékeit: : EZÜST- ÉS ARANY LÁNCOT, EZÜST- ES ARANYEKSZERT, ♦ EZÜST - ÉS ARANY DÍSZTÁRGYAKAT. ♦ KÉSZSÉGGEL ÁLLUNK AZ ÉRDEKLŐDŐ SZAKCÉGEK RENDELKEZÉSÉRE. t ARTEX Magyar Külkereskedelmi Vállalat i H-1390 Budapest, Postafiák 167 Telefon: 530-222 Telex: 22-4951 j Következő téma az önállósulás kora. Ez végbemehet akár tizenévesen, pálya- választással, munkábaállással, akár huszonévesen - főiskola, egyetem elvégzése után ugyanilyen módon. Vannak, akik saját maguk, tudatosan, jelölik meg céljaikat, életük további folytatását, mások erre már csak korlátozott mértékben képesek, vagy még igy sem. Az önállóság és létfenntartás megteremtése során ebből az alabbi rétegből kerülnek ki leginkább a mindenkire érvényes szabályok kereteit felrugók, ily módon próbálják tisztességtelen módszerekkel mindazt megvalósítani, amire a rendes utat járó társaiknak - a fiatalságra jellemző türelmetlenséget is belekalkulálva - sokat kell várniuk. Nevezetesen a statisztikai adatok alapján a szellemi pályán elhelyezkedők csak 30-37 éves korukra érik utói a fizikai munkakörben dolgozó ugyanolyan idős társaikat. Ha van is hiba ezen a téren, az viszont előrelépést jelent, hogy a munkanélküliség szomorú állapotát egyáltalán nem ismerik egyik foglalkozás területen sem, Társadalmi méretekben jelentős probléma a szűkös lakáskinálat. Á fiatal házasok majdnem kétharmada albérletben vagy valamelyik szülővel él együtt a saját otthonhoz jutás idejéig, ami beletelik 5-6 évbe is. A gondokat enyhíti az ifjú házasok számára sok helyen létrehozott úgynevezett fiatalházasok-otthona. Ezeket a bérleményeket csak az otthonnal nem rendelkező fiatal párok vehetik igénybe, amig nem rendeződik véglegesen a lakásgondjuk. Minden ország számára léteznek ilyen vagy olyan társadalmi akadályok, a mai Magyarország jelentősebb gondjai a fent említettek. Ezeket kell áthidalni az elkövetkezendő évek során, igy lehet csökkenteni az ifjúság terheit. BORNEMISZA ANNA............ (folytatás a 4. oldalról) írja az egyes állatokból készíthető ételek sokféleségét (pl. ökörből nyolcvanhárom-, kosból negyvenöt-, szarvasból harmincötféle étel készíthető stb.). Figyelemre méltó az ételek elkészítési módja: levest nagyon ritkán fogyasztanak, de a húsok zömét lével (tehénlé) vagy szósszal (sása) készítik és gazdagon fűszerezik. A ma használt fűszerek közül, a paprika és a vanília kivételével, csaknem valamennyit ismerik. Kedvelik a borral vagy borban főzést, az ecettel savanyított ételeket, disznózsír helyett inkább vajat vagy olajat használnak. Káposzta alig fordul elő az étlapon, vöröshagymából jóval kevesebbet fogyasztanak, mint ma, s jórészt hiányoznak a főtt tésztafélék is. Rumpolt szakácskönyvének magyarra fordítását nyilvánvaló az erdélyi fejedelmi udvarban a tizenhetedik században végbement változások tették szükségessé. I.Apafi Mihálynak nincs már tényleges hatalma (felesége, Bornemisza Anna és kancellárja, Teleki Mihály intézi helyette az államügyeket), az udvari élet mindjobban elkényel- mesedik, előtérbe kerülnek a véget nem érő vendégeskedések, dáridók, mulatozások. Ez hozza magával a hagyományos erdélyi főzésmóddal szemben a németes konyha előtérbe kerülését, a "najmódi"-t, amelyről Apor Péter idézett müvében felháborodással szól: "atyáink megszokott eledeleit meg sem ehetjük, hacsak német szakácsunk nincsen." • i f i f A világ legnagyobb almaslepenyet készítették el az NSZK-beli Steinkirchenben. A mű 170 méter hosszú volt, alkotói 15 pék, többek között 750 kiló almát, 420 tojást és 230 kiló lisztet használtak fel készítéséhez. Az egész óriást felszeletelték es egy jótékonysági intézmény javára kiárusítottak.
