Amerikai Magyar Szó, 1984. január-június (38. évfolyam, 1-26. szám)
1984-05-10 / 19. szám
Thursday, May 10. 1984. MIT LEHET TENNI A SZÍVBAJ ELLEN BARTÓK SZOBOR A N.Y.-i COLUMBIA EGYETEMNEK Kocziha Miklós főkonzul a szoborról beszélget Mrs. Rose Steinnal és Carelli Gabor operaénekessel, a Metropolitan Opera tagjával. Foto "Copyright General Press Features /G.D.Hackett" (New York, ápr.20). Rövid időn belül immár a második Bartók Béla szobrot ajándékozta a magyar kormány egy neves amerikai közoktatási intézménynek. A Columbia University, illetve az azon belül működő School of Music (Zeneakadémia) kapott egy Bartók-fejszobrot, melyet ünnepélyes fogadás és koncert kíséretében Kocziha Miklós new yorki magyar főkonzul adott át. Olvasóink még emlékezni fognak, hogy két hónappal korábban a másik hires new yorki zeneiskola, a Juilliard School of Music kapott egy Bartók-szobrot ajándékba. A Columbia University zeneiskolája az az intézmény, melyben Bartók Béla 1943/44- ben egy évet dolgozott egy, a birtokukban lévő, de teljesen nyers jugoszláv népdal- gyűjtemény rendezésén, számára rezervált külön hivatalszobában. Csak sülyosodo betegsége akadályozta meg a munka teljes befejezését. A névre szólt meghívásos ceremónián felszólaltak: Kocziha fókonzul, Dr. Jack Beeson, Bartók egykori amerikai tanítványa, a magyar származású Mrs. Rose Stein, a Columbia Keleturópai Intézetének egyik tanára, ki többek között felolvasta Yehudi Menuhin visszaemlékezéseit Bartókról, s többen mások. A kisérÖ hangversenyen Bánát Gábor hegedűművész Bartók Szólóhegedű szonátáját, és Gáti Pál hegedűművésszel Bartók "Öt duó hegedűre" c. szerzeményét játszotta el. A new yorki sajtó melegen emlékezett meg az eseményről. (G.D. Hackett) HA ELŐFIZETÉSE LEJÁRT szíveskedjék annak roeghosszabbitásanSl idejében gondoskodni Egy évre $ 18.- félévre $ 10.- Kanadába és Európába egy évre $ 20.Megujitásra: $...................-................................ Naptárra: $.........................-............................. Név:....................................................................... Cím........................................................................ , f Varos:*.............................Állam:...................... Zip Code:......................... AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 East 16th Street, New York,, N.Y. 10003 A szövetségi kormány ez év elején az orvostudomány történelmében a legszélesebb körű, tiz éves tanulmányról adott jelentést. A tanulmány tárgyát a koleszterin képezte, az a fontos, mégis veszedelmes sárgaszinü anyag, aminek szintjét a vérkeringésben a zsírban dús táplálkozás határozza meg. Aki a tanulmány eredményét komolyan veszi, a tojást, vagy a marhaszeleteket az étkezésben nem tekintheti ugyanúgy, mint azelőtt. Várható, hogy a tiz éves, 150 millió dolláros tanulmánynak óriási hatása lesz arra, hogy az amerikai közönség hogyan étkezik és óvja másként egészségét. A tanulmányt végző orvostudósok többek között a következő konklúziókat vonták le:- A szívbaj közvetlen kapcsolatban áll a vér koleszterin szintjével. A koleszterin szintjének redukálása jelentősen csökkenti a halálos szívrohamok előfordulását. A National Heart, Lung and Blood Institute (N.H.L.B.I.) által végzett tanulmány vezetője, Basil Rifkind véleménye szerint ez a kutatás "erőteljesen arra mutat, hogy minél jobban csökkentjük az étkezésben a koleszterin és a zsir mennyiségét, annál jobban csökkentjük a kockázatot, hogy szívbajt kapunk." Jelenleg az átlag amerikai a napi étkezése , befejeztével egy egész rúd vajnak megfelelő zsírt és koleszterint fogyaszt, annak ellenére, hogy az American Heart Association több, mint 25 év óta figyelmeztet az ilyen zsírban dús táplálkozás ellen. Mindez a figyelmeztetés és a sok más intő egészségügyi rovat és mozgalom csak arra jó, hogy nagyon sokan bűnösnek érezzék magukat, ha tojásban, zsírban dús ételeket esznek. Bár az állati zsírok fogyasztása csökkent, az amerikai férfiak még mindig kb. napi 500 mg. koleszterint, nők kb. 250 mg. koleszterint fogyasztanak, ami mindkét esetben 60 százalékkal több, mint amit a Heart Association ajánl. Még fontosabb az a körülmény, hogy az Egyesült Államok egyike azoknak az országoknak, ahol a szívbaj a leggyakrabban fordul elŐ. Tavaly több, mint egy millió amerikait ért szívroham és ezeknek több, mint fele halálos volt. Mivel az áldozatok legtöbbje 40-50 év körüli férfi, ez súlyos gazdasági és társadalmi következményekkel jár. Kutatók már évtizedek óta próbálták bizonyítani, hogy a koleszterin a bűnös ebben a járványszerü jelenségben. A bizonyítás nem volt könnyű, mert elvégre a koleszterin csak egy része annak a nagy rejtvénynek, amiben az elhízás, a magas vérnyomás, a dohányzás és a testmozgás hiánya is szerepet játszik. Még bonyolultabbá teszi a kérdést, hogy sok függ az átöröklött tulajdonságoktól, így, mig egyeseknél a zsíros táplálkozás és a dohányzás korai halálra vezet, mások nyugodtan pöfékelhetnek és zsíros, tejszin- habos ételeket lakmározva szép öregkort érnek meg. Habar a szervezetben lévő koleszterinnek nagyobb részét a máj termeli, 20-30 százaléka az elfogyasztott ételből ered. Ancel Keys epidemiológus hat országban döntő fontosságú tanulmányt fejezett be 1974-ben, amelyben közvetlen kapcsolatot fedezett föl egy országban a szívbaj gyakorisága, a vér koleszterin szintje és a zsirfogyasztás mennyisége között. A legzsirosabb ételeket evő finneknek volt a legmagasabb koleszterin szintjük és leggyakrabban fordult elŐ szívbaj náluk; utánuk következtek az amerikaiak, zsírban csak valamivel kevesebb diétájukkal. A japánoknak azonban, akik kevés zsirt esznek, legalacsonyabb volt a koleszterin szintjük és legritkábban fordult elő koztuk kardiovaszkuláris betegség. A halálos szívrohamok japánoknál az amerikai eseteknek egynegyedrészet kepeztek. Egy későbbi tanulmány azt is kimutatta, hogy azoknál a japánoknál, akik az Egyesült Államokba vándorolták és itt átvették az amerikai étkezési szokásokat, a szívbaj tízszer annyira növekedett, mint az otthoni honfitársaiknál. A tiz éves mélyreható N.H.L.B.I. tanulmány alanyát 3806 35 és 59 év közötti férfi képezte, akiknek koleszterin szintjük 265-on felüli volt. (Az Egyesült Államokban az átlag 215—tol 220-ig terjed.) A férfiak fele naponta koleszterin redukáló gyógyszert kapott, másik fele hasonló kinézésű placebót. A tanulmány eredménye világosan mutatkozott: a teljes koleszterin szintnek minden 196-os redukálásával a szívbaj kockázata 2%-kal csökkent. Ez az a bizonyíték, amire a tudósok már rég óta várnak és a koleszterin-szívbaj kutatásokban fordulópontot jelent, mondotta Basil Rifkind, a tanulmány vezetője. Más tudósok kétségbe vonják ennek a tanulmánynak a jelentőségét, de abban egyetértenek, hogy fontos dolog koleszterin redukáló gyógyszerekkel kezelni azok- kat, akiknek, mint a tanulmányban résztvevőknek, rendkívül magas a koleszterin szintjük. A koleszterinnek csak egyik, kevéssé telitett fajtája (low-density lipoprotein-LDL) ártalmas. Minél nagyobb mennyiség található ebből a vérben, annál nagyobb az eshetőség az érelmeszesedés kifejlődésére. A koleszterin egy másik fajtája, a dúsan telitett lipoprotein (high-density-HLD) jótékony szerepet játszik. Segít a koleszterint eltávolítani a vérkeringésből és redukálja a szivbetegseg kockázatát. Az étkezésnek ebben nagyon fontos szerepe van. Olyan koleszterinben düs ételek, mint a tojás, a máj és más szervi húsok és a legtöbb sajt, a kártékony LDL lerakódását segíti elő. A zsir még ennél is nagyobb mértekben. A telitett zsírok emelik az LDL szintet. A vaj, a szalonna, a marhahús, a teljes tej, úgyszólván minden állati eredetű étel, nagyon sok telitett zsirt tartalmaz, úgyszintén a kókusz- es pálmaolaj. A növényi eredetű zsíroknak ellenkező a hatásuk; igy a kukorica, a pfcrsáfrány (safflower), a szója- és a szezámolaj inkább csökkenti a veszélyt okozható LDL szintjét, ugyanígy a különböző halolajak. A kétfajta olaj között vannak az u.n. mono- unsaturated olajok, melyek általában semlegesek. A rostos ételek fogyasztása is kedvezően befolyásolja a koleszterin redukálását. Eddig még meg nem értett okokból, a rendszeres testgyakorlat is hozzájárul a védelmet nyújtó LDL szintjének emeléséhez. "Sajnos, ehhez napi egy-két könnyű torna- gyakorlat nem elég", mondja Dr. Josef Patsch, a houstoni Baylor College szakorvosa^ "Ahhoz, ( hogy ^eredményes legyen, hetenként legalább négyszer, 20 perces aerobikus testgyakorlat kell." Egy másik, kevésbe fárasztó módja a LDL szint növelésének, napi egy-két korty alkoholos ital fogyasztása, de sokan figyelmeztetnek, hogy LDL növelésére alkoholfogyasztást ajánlani annyi, mint tűzzel játszani. Az American Heart Association évek (folytatás a 6. oldalon) AMERIKAI MAGYAR SZÓ __ - 3.
