Amerikai Magyar Szó, 1984. január-június (38. évfolyam, 1-26. szám)
1984-05-03 / 18. szám
Thursday, May 3. 1984. AMERIKAI MAGYAR SZO 5. Ölvedi Ignác hadtörténész: Miért nem volt Magyar Légió ? Dr. Katz József (Frankfurt): EGY BOMBÁZÁS ÉVFORDULÓJA Egv szombati napon, március 18-án 1944- ben este 9 órakor megszólalt a légiveszélyt jelzó sziréna Frankfurtban. Harminc percre rá robbant az első bomba. Hat hullámban az RAF ezer bombavetóje szórta le romboló terhét a városra. Az éjszaka nappallá változott. Ez a támadás válasz volt az angolok részéröl a London központjára irányított náci támadásokra. A németek plakátokat ragasztanak ki a város épületeinek falára, emlékeztetve, hogy 1940. junius 4—töl 1945. március 24-ig Frankfurt 33 bombatámadást szenvedett el. Az épületek ezrei dőltek Össze. Most a negyvenedik évforduló alkalmával a harangok órákig zúgtak. Panaszolják a lapok, hogy 1944-ben rengeteg ember égett el a túzben. Ök 6 millió embert égettek el. Azok kinek panaszkodjanak? Az operaház bombázásával kapcsolatban meg kell említenem, hogy a város már körül volt fo^va, de az épület balkonjairól az SS-ek gepfegyvereztek a bevonuló szövetségesek csapataira. Erre telitalálattal a levegőbe röpítették a géppuskázó SS-ekkel együtt az épület felső részét. Gyűjtés révén már tizenöt éve építik a régi formában az opera épületét. A klasz- szikusan szép épület homlokzatán már virít a felírás "Die Schönen, die Guten und die Wahren." SAJTÓ ALATT A holokauszt egyik kiemelkedő emberi dokumentuma VÉRZIVATAROS IDŐK NYOMÁBAN. Dr. Katz József, lapunk kivaló izraeli kulmunktársának megrendítő visszaemlékezései. Sajtó alá rendezte Schön Dezső, az ['Örökség" c. szenzációs emlékirat Írója, teZ avivi lapszerkesztő, Dános Miklós újságíró közreműködésével. KANADAI RIPORT Kanada 120.000 szervezett autómunkását képviselő 400 delegátus konferenciát tartott Torontóban, ahol kidolgozták követeléseiket, melyeket a következő kollektiv munka- szerződésben akarnak elérni. Ron Pellerin, a UAW 1520-as helyi csoportjának tagja ezt mondta: "A vállalatok tudomásara hozzuk, hogy vége a 48 órás hétnek, a kötelező túlórázásnak. Eljött az idő arra is, hogy a 40 órás munkahetet csökkentsük." Gerry Michaud, a szervezet St. Catharines-i csoportjának vezetője ezt mondta: "A hat órás munkanap több száz munkásnak nyújtana munkaalkalmat a mi üzemünkben." Bob White, a UAW kanadai szervezője igy szólt: "Méltányos a munkások béremelési követelése, ha figyelembe vesszük a GM a Ford és a Chrysler rekord profitját és azt, hogy a munkások bére 1981. szeptembere óta be van fagyasztva.". A konferencia résztvevői egyhangúan támogatják a hadikiadások csökkentését, az igy megtakarított pénznek házak, kórházak építésére fordítását. ígérték, hogy résztvesznek a Béke Karavánban és követelik, hogy Kanada atommentes térség legyen. Az Élet és Irodalom c. magyarországi folyóiratban nagy vita folyik e kérdésben: Miért nem jött létre a Magyar Légió 1944- ben? i A csehszlovák, lengyel és a román példához hasonlóan a K.M.P. moszkvai bizottsága a magyar hadifoglyok között végzett politikai felvilágosító antifasiszta munkájának eredményeként a magyar hadifoglyok közül is egyre többen követelték a magyar légió felállítását. Az Igaz Szó című magyar hadifogoly-lap 1943. junius 29-i számában megjelent az oránki tábor magyar tiszti hadifoglyainak felhívása a Magyar Nemzeti Bizottság haladéktalan megalakítására. Ehhez gyorsan csatlakoztak más táborok is. Megválasztották képviselőiket, 24 legénységi állományút és 14 tisztet, akik rövidesen megérkeztek Krasznogorszkba, a 27. sz. táborba. A különböző táborokból érkezett küldöttek a legfőbb bizonyítékai annak, hogy a szovjet kormány támogatását mi magyarok is élveztük és segítségére számíthattunk. A Magyar Nemzeti Bizottság, illetve a légió szervezésének teljes kivitelezését azonban az emigráció vezetőire bíztak. Az Igaz Szó 1943. julius 29-i számában a hadifogságban lévő két tábornokot is megszólaltatta. "Hazánk holnap hadszíntérré válhat, ha haladéktalanul nem lépünk ki a háborúból..." - hangsúlyozta Stomm Marcell altábornagy. Követelte: "Magyar- ország azonnal szakítson Németországgal..., Bajtársak! Magyar hadifogoly tisztek és legénység! Legyünk tökéletesen egységesek ebben a honmentö munkában, amelynek célja a háború mielőbbi befejezése, és ezzel egyidejűleg a független és szabad Magyarország megteremtése." A tábornokok és a tisztek is "készek voltak bármely németellenes frontszakaszon fegyvert fogni Hitlerék, de nem Horthy és a magyar hadsereg ellen" - Írja Vas Zoltán Hazatérés cimü munkájában. Stomm nemcsak a Horthy-kérdés miatt, hanem mint katonai szolgálatra alkalmatlan mondott német a felkínált parancsnoki beosztásra. Ugyanakkor felajánlotta, hogy elvállalja a Magyar Nemzeti Bizottság társelnöki tisztségét. Elvileg ez lett volna a légió felettes szerve, ha létrejön. Nemhogy szembefordult, de még csak félre sem állt a légió ügyétől, olyan munkát kért, amit mint láb nélküli hadirokkant el tud látni. Az emigráció vezetői azért ragaszkodtak Stomm személyéhez, mert igy nagyobb megértésre számítottak a németek oldalán harcoló tiszteknél, és támogatásra, különösen az angoloknál. Minden bizonnyal a szervezők is megértették, hogy a magyar légió létrehozása nehezebb lesz, mint a csehszlovák, a lengyel és a roman hadosztály megalakulása. Valószínűleg azért állítottak már a kezdet kezdetén nagyobb követelményt a tisztekkel szemben, mint a többiek. De figyelmen kívül hagyták Magyarország hadászati, földrajzi helyzetét. Egy független Magyarorszag a Kárpát- medencében, ha a szövetségesek segítségével - és a segítő elsősorban a szovjet hadsereg lett volna, mert 1944 elején ez közeledett hazánk hataraihoz - ellenáll a német megszállásnak, legalább egy fél évvel megrövidítette volna a háborút Európában. Németországot elvágjak nemcsak a Romániában és a Balkánon lévő erőktől, hanem a Wehrmacht hadigépezetet éltető romén olajtól is, amit a szövetségesek is értékeltek az előzetes megállapodás elfogadásánál. A szovjet kormányt is ilyen értelemben tájékoztatták. Ezt Rákosiék figyelmen kívül hagyták Horthy értékelésénél, azaz fel sem tételezték, hogy a Kállay- kormány kapcsolatban van a szövetségesekkel. Sajnos, Kállay Miklós csak játszadozott a szembefordulással, és az 1943. szeptember 9-i előzetes megállapodás érdekében semmit nem tett. Ennek a megállapodásnak fő tartalma: ha a szövetségesek elérik országunkat, a kormány fegyveresen a németek ellen fordul, és támogatja az antifasiszta koalíció erőinek átvonulását hazánk területén. Mivel a történelmi helyzet nem úgy alakult 1944. elején, ahogy Kallayék várták, azaz nem az amerikaiangol csapatok közeledtek Magyarország felé, hanem a szovjet hadsereg, Kallay és a magyar hadvezetés semmit nem tett az előzetes megállapodás megvalósításáért. Ellenkezőleg: behódoltak Németországnak. Horthy Miklós helyén maradva biztosította a Wehrmacht bevonulását. így az ország 1943-ban összespórolt gazdasági es katonai erejét a hitleri háború folytatására alkalmazták, es nem ellene. Az uj hadihelyzetben elmaradt a légió megszervezése, nem kaptunk engedélyt felállítására, holott most lett volna igazán jelentős szerepe. A magyar katonáknak lett volna hová átállniok. A szovjet hadsereg hadműveleti alárendeltségében magyar antifasiszta kötelék valóban nem jött létre, sem 1943-ban, sem 1944-ben, de ez nem a magyar hadifogoly katonák, tisztek, törzstisztek készségének hiány aDÓl vagy nem akarásából adódott. És nem azzal magyarázható, hogy Stomm altábornagy nem vállalta a vezetést. A parancsnoki teendők ellátására több alkalmas törzstisztünk lett volna. A magyar antifasiszta kötelék ügye - írja Vas Zoltán - "nemcsak a moszkvai emigráció jo vagy rossz munkáján múlott, és nem a törzstiszteken. Tulajdonképpen nem kaptunk a szovjet vezetőktől engedélyt a hadtest megalakítására...", mert a szövetségesek tiltakoztak a magyar légió felállítása ellen. A szovjet kormány meg kénytelen volt kívánságaikat figyelembe venni. Nem Rákosi Mátyás és nem Stomm Marcell buktatta meg a magyar légiét, hanem a számunkra kedvezőtlenül alakult nemzetközi körülmények. A FÜSTBE MENT TERV A CIA által szervezett, vezetett és pénzelt nicaraguai ellenforradalmárok "elfoglalták" az ország dél-keleti részen lévő San Juan del Norte falucskát. Ezt követően Eden Pastora Gomez, a CIA-val szoros kapcsolatban lévő vezető, kinyilvánította: "Most, miután Nicaragua területén vagyunk, a közeljövőben megalakítunk egy ideiglenes kormányt." Ezt a kijelentését természetesen a CIA utasítására tette, mert a Reagan kormány egyik álma az, hogy egy "ideiglenes kormány" felállításával lehető legyen az ellenforradalmárok hathatósabb támogatása. t Igen am, de a washingtoni kormánytagok ezen álma rémálommá változott, mert az "elfoglalás"-t követő napon a Managua-i kormány csapatai kiűzték az ország területéről a betörő zsoldosokat. TERJESSZE LAPUNKAT
