Amerikai Magyar Szó, 1984. január-június (38. évfolyam, 1-26. szám)
1984-04-26 / 17. szám
6. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, April 26. 1984. “lelki züllés” Az Amerikai Kanadai Magyar Elet március 31—i számában cikk jelent meg NT. Füleki Sándor aláírásával. Ebből idézzük az alanti részleteket. Az természetes, hogy ahol emberek élnek, ott problémák is vannak. így van ez a világban, a társadalomban és az egyházban egyaránt. Az azonban nem természetes, hogy semmi sem történik a problémák megoldására, de igenis minden a mellévé nehézségek fokozására és elmélyítésére. Az Amerikai Magyar Református Egyház életét vizsgálva megállapíthatjuk, hogy az elmúlt két esztendő során a helyi problémák országos jellegű rákbetegséggé váltak. Ez a folyamat összetörte a közösségi szellemet, felháborította a lelkészi kart, megfertőzte a gyülekezeti munkát és nagy mértékben csökkentette az áldozatkézséget. Az egyház vezetőinek vaksága megöli a krisztusi lelkületet, háttérbe szorítja az egyház igazi célját, a lelkek megmentésének gondolatát és Önmaga hibáit igazolni próbálva félremagyarázza az egyház törvényeit. A jelenlegi vezetőség halálosan fél minden ujtbl és radikálisan fel az egyház reformációi hagyományaitól... A "Reformátusok Lapja" segít abban, hogy megállapítsuk, hogy miért beteg az Amerikai Magyar Református Egyház. Az 1984. január 15—i szám 6-ik oldalán két rövid cikk jelent meg. Az egyik az "Amerikai adományok a Ráday kollégiumra." Ebben a cikkben végre hivatalosan megjelent azoknak a lelkészeknek a névlistája, akik nagy buzgósággal áldoznak és ápolják a magyarországi kapcsolatokat... Ebből világosan látható, hogy mindaz^ ami történik, nem véletlen, hanem tudatos akna munka a magyarság ellen, és az Amerikai Magyar Református Egyház teljes megbénítására. Miközben az egyház vezetői anyagi támogatást küldenek és gyűjtenek Magyarországra, addig az itteni egyházak teljesen el vannak hanyagolva vezetés hiányában... Érdekes, hogy arra nincsen pénz, hogy az Amerikai Magyar Református Egyház lelkileg és törvényesen működjék, de arra bőségesen jut a magyarok pénzéből, hogy több ezer dolláros adománnyal támogassák a magyarországi kommunisták céljait... Mit tudunk tenni a betegség gyógyításáért? Kérjük a jóakaratu magyar református lelkészeket, hogy fogjanak össze, azok ellen, akik erkölcsi és lelki züllésbe vitték az Amerikai Magyar Református Egyh'aNT. Füleld Sándor (Lelki züllés az, amikor egy amerikai magyar támogat egy öhazai református intézményt? Szerk.) PÜSKI- CORVIN HUNGARIAN BOOKS, RECORDS 251 East 82 St. New York,NY 10028 Tel: (212) 879-8893 Sokezer magyar könyv, újság, hanglefnez hangszalag IKRA, COMTURIST, TUZEX befizet öhely Látogassa meg boltunkat, New Yorkban a magyar negyed közepén. Postán is szállítunk a világ minden tájára. “A {övó a béke emberéé! ” 9 , (37. zsoltár) EGYHAZAK, FELEKEZETEK: BÉKÉÉRT A PARLAMENTBEN- Gocze Tibor helyszíni jelentése Ilyen még nem volt Magyarországon, hogy az egyházak, felekezetek képviselői egymás mellett ültek volna Budapesten a Parlamentben és hitet tegyenek a béke szent ügye mellett! Az Országos Béketanács Egyházközi Békebizottságának és a Katolikus Bizottságának március 29-i parlamenti rendezvényén 300 katolikus, 110 református, 40 evangélikus, 10-10 ortodox, unitárius és izraelita, valamint a szabadegyházak képviseletében 20 fŐ küldött vett részt. Megvitatták az egyházak, a felekezetek felelősségét a hazáért^ az emberiségért, a világbékéert. A tanács- kozáson részt vett Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára és Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke is. 11 órakor elcsendesedett a Parlament kongresszusi terme; Bánffy György színművész elszavalta Vörösmarty Mihály Szózatát, majd Lékai László, prímás, érsek mondott nyitó beszédet: - Egyre inkább tapasztalható, hogy a világ egyházai testvéri szeretettel ápolják az ökumenizmus szellemét, segítő jobbot nyújtanak az arra rászorulóknak. Ezért velük együtt a magyar hivó emberek aggódva tekintenek arra a veszélyre, amelyet a nukleáris fegyverek felhalmozása és további gyártása jelent. Mi, magyar egyházak és vallási felekezetek nyugodtan élünk egymás szeretetében és az államtól megbecsülve - mondotta, majd kijelentette: "Ezt a társadalmi, nemzeti egységet továbbra is gondosan őrizzük, hiszen legértékesebb kincsünk." Ezután Tóth Károly református püspök, a Keresztyén Békekonferencia elnöke emelkedett szólásra, aki előadásában kihangsúlyozta: - Hazánk és az emberiség sorsa elválaszthatatlanul összefonódik. Az ebben az országban élő keresztyén egyházak elszakíthatatlan részei annak a nemzeti és társadalmi közösségnek, amelyet egyszerre határoz meg nemzeti történelmi múltúnk és szocialista jelenünk. Az egyházak nem idegen testként élnek a szocialista Magyarországon. Otthon érzik magukat e hazában, sajátjuknak tekintik az eredményeket, és a gondokat vállalva részt kérnek a feladatok megoldásából. Cserháti József pécsi megyés püspök, a magyar katolikus püspöki kar titkára az egyházak egymás és a nép iránti elkötelezettségéről szólt. Kiemelte: - Megengedhetetlen, hogy az emberiség továbbra is félelmek között éljen, s az atomháború veszélyének legyen kitéve kultúránk... A közös teher elviselésében egyre nagyobb társadalmi és politikai elkötelezettséget is kell vállalniuk az egyházaknak; fontos szerepet betölteni a nemzeti egység erősítésében. Káldy Zoltán evangélikus püspök-elnök utalt a megnyitáskor elhangzott Vörösmarty Szózatára, mondván: ha valamikor, akkor ma újra aktuális a mondanivalója: Hűség a hazához és felelősség "a népek hazájáért, a nagyvilágért." - "Örömmel tapasztaljuk, hogy a társadalom különböző rétegei, vallásos és nem-vallásos emberek együtt tudnak dolgozni a nagy nemzeti célok megvalósításáért, népünk előrehaladásáért." Majd a püspök kijelentette: "Az egyházaknak mindenütt el kell jutniuk a háború, a fegyverkezés, a nukleáris fegyverek egyértelmű elutasitksfehoz7 s az eddigieknél jobban kell keresniük az együttműködést azokkal, akik bár nem osztoznak hitükben, de egyek velük abban, hogy a b’ekét óhajtAz Egyházak parlamenti gyűlése. ják és dolgoznak érte." A tanácskozáson szót kért és felszólalt Pozsgay Imre a HNF főtitkára, aki beszédében - többek között - kihangsúlyozta: "A kis országoknak nagyon nagy szerepük van a világ egyensúlyának, Hbiztonságának, nyugalmának fenn maradásában..." - Magyar- ország - szólt a főtitkár - ma nagyságát meghaladó mértékben pozitív szerepet játszik az országok, népek közötti kapcsolatok építésében. A feszültség növekedése idején is fejlesztette nemzetközi kapcsolatait. Külpolitikájában az enyhülés eredményeinek megőrzésébe törekszik, népünk érdekeit szem előtt tartva, tudván, hogy ezek az érdekek egybeesnek a világ népeinek érdekeivel. Országunk tiszta lelkiismerettel bocsátkozhat bele a békéért folytatott küzdelembe. Határain belül nincs sem osztály, sem nemzetiségi elnyomás. Az emberi jogok érvényesülnek. Nincs olyan társadalmi-politikai csoportosulás, amelynek céljai a béke ellen irányulnának. Salgó László főrabbi is felszólalt. A szünetben pedig Schweitzer József főrabbi "egység a sokféleségben" beszéde jellemezte a találkozót: - A hitelvi különbségek mellett itt mindenki egy abban, hogy a haza üdvéért, az emberiség és a béke szolgálatáért vállvetve kell küzdeni. Helyűnk, feladatunk van nekünk, izraelitáknak is ebben a munkában. A tanácskozás végén a küldöttek egyhangúlag elfogadták azt a felhívást, amelyben kinyilvánítják békeakaratukat: "Kérjük híveinket és gyülekezeteinket, hogy törekedjenek megismerni Isten békeakaratát, és aszerint cselekedni; teljes szívvel vegyenek részt társadalmunk es kormányzatunk békére irányuló fáradozásaiban..." "Ezt a békét és vele együtt magát az életet halálosan fenyegeti egy termonukleáris háború, katasztrófa veszélye. Ennek elhárítására - ma jobban, mint valaha - minden erkölcsi felelősséget érző embernek össze kell fogni." A 37. zsoltárral: "A jövő a béke emberéé!", Isten szavával fejeződik be a felhívás. Bartha Tibor református püspök azzal zárta az országos egyházi találkozót, hogy: "bár meglehet, a nagygyűlés szava nem jut el az Egyesült Államok kormányához, de eljut a kisemberek millióihoz, akik éppúgy tenni akarnak a békée'rt, mint a magyarországi hívők és nemhivők." HELYREIGAZÍTÁS Lapunk április 5-i számában az Almanac- ban tévesen jeleztük Yol Miklós születésének dátumát. Ybl Miklós 1814-ben született. (Helytelenül 1914-et irtunk.)
