Amerikai Magyar Szó, 1984. január-június (38. évfolyam, 1-26. szám)
1984-04-12 / 15. szám
Thursday, April 12. 1984. AMERIKAI MAGYAR SZO 7. REV. GROSS A. LÁSZLÓ[ ^ Magyar Nagypéntek (Nagypéntek és Hús vét közeledtével felidézzük s közöljük kiváló k'úlmunkatársunk, lapunk igaz hive, Rev. Gross A. László profetikus cikkét, amelyet 40 évvel ezelőtt irt lapunk számára. Rev. Gross tiz évvel ezelőtt, 1974. február 22-én távozott el - ideje előtt - az élők sorábóL Emléket nem moshatja el az idők múlása szivünkboL) 1944. április. A feltámadás ünnepét szükségképpen megelőzi a Nagypéntek tragédiája. Jézusnak előbb kereszthalált kellett halnia, hogy harmadnapra megajándékozhassa követőit a feltámadásba vetett hittel. Szinte azt is mondhatnánk: Golgotha nélkül nincs feltámadás. Nagypéntek nélkül nincs Husvét... Magyarország most (Rev. Gross e cikket 16 nappal Magyarországnak nácik általi megszállása után irta) megy keresztül a Nagypéntek szörnyű tapasztalatán: keresztre szegezték a saját fajtájának Judá- saival szövetkezett # porosziák. Hunnia is felkiálthatna: Eli, Éli, lama sabaktani?" (Én Istenem, én Istenem miért hagytál el engemet?) Es Isten most sem felel, mint ahogy nem felelt ama másik Nagypénteken... De feleltek az elemek: És ime a templom kárpitja fölétől aljáig ketté hasada: és a föld megindula, és a kősziklak megrepedezének, és a sírok megnyilának, és sok elhunyt szentnek a teste feltáma- da. És kijővén a sírokból, bementek a szent városba s sokaknak megjelenőnek." (Máté 27:15) Magyarországon is földindulás lesz hamarosan... A föld népe megindul feltartóz- hatatlanul; szét fogja hasítani a zsarnokság szikláit, pozdorjává zúzza a feudális rendszer sérthetetlennek hitt erősségét, végig- hasitja a hamis tradíciók, hamis tanítások kárpitját, amely csak arra volt jó, hogy elfedje előle a vérforralö valóságot és Rev. Gross László gondoskodni fog arról, hogy Judásait ugyanaz a végzet várja, amely az első Judásnak jutott... A harminc ezüstöt pedig - ha lesz rá idejük- és módjuk - ezek az árulók is az "Uj Rend" főpapjának az arcába vághatják, mielőtt szégyenteljes sorsuk beteljesedik felettük. Nagypéntek és Husvét között aránylag nem sok idő múlt el, de a tanítványok és hívek táborában az a rövid három nap örökkévalóságnak tetszett és a pokol minden gyötrelmét jelentette számukra. Az az érzés-skála, amelyen a mi magyar népünk jelenleg keresztülmegy, különösen azok, kiknek szivéhez oly közel fekszik a szülőhaza sorsa - megközelíti azt a lelkiállapotot, amelyben a kis tanitványcsoport elhagyta a keresztrefeszités színhelyét, miután minden "elvégeztetett." Annyira a borzalmas tragédia hatása alatt állottak, hogy nem jutott eszükbe Mesterük vigasztaló intése, amit pedig csak néhány órával azelőtt intézett hozzájuk a Getsemáné kertjében: "Bizony, bizony, mondom nektek, hogy sirtok és jajgattok ti, a világ pedig örül: ti szomorkodtok, hanem a ti szomoruságtok örömre fordul. Az asszony mikor szül, szomorúságban van, mert eljött az ő órája; de mikor megszüli az ő gyermekét, nem emlékszik többé a kínra az öröm miatt, hogy ember született e világra." (Jan, 16:20-21.) És akkor "a ti szomoruságtok örömre fordul."'Es örülni fog a ti szivetek és senki el nem veszi tőletek a ti örömeiteket." (Jan. 16:22.) Ennek az örömnek nagy ára van. De úgy látszik, csak annak van értéke és jelentősége, aminek megszerzése áldozatokkal jár. A történelemből tudjuk, hogy a nagy népi megmozdulásokat, amelyek egy-egy nemzetnek a magáraébredését: feltámadását eredményezték, mindig megelőzte a keresztrefeszités. Magyarország ma a keresztfán függ... De ne hidd, hogy "elvégeztetett." Ellenkezőleg: csak most kezdődik! Nagypéntek kietlen sötétjének meg kell előznie Húsvét öröm-eksztázisát. Pirkadás előtt a legsötétebb az éjszaka. De megvirrad, testvér! Bízzál, higyj, harcolj és áldozz - eljön a magyar Husvét. És amikor te és gyermekeid élvezni fogjátok a Husvét örömeit, vajon papírral és ceruzával a kezedben, le fogsz ülni, hogy számvetést csinálj: "mi is volt ennek a Husvétnak az ára?" Alig hiszem... Te is azt fogod mondani, amit mondok most én: Száz Nagypéntek keservét is kész vagyok elszenvedni, ha azon az áron örök Husvétot biztosíthatok magamnak és embertársaimnak! MIKOR HALT MEG JÉZUS? A Biblia magyarázatának, már a korai időktől fogva, kétféle hagyománya volt. Az alexandriai iskola Platon nyomdokain Krisztus természetfölötti istenségét hangsúlyozta, mig az antiochiai iskola arisztotelianus módon Jézus történetiségét állította középpontba. Apránként ez utóbbi iskola javára döntötték el a vitát a különbózó tudományok közös < eredményei , legalábbis abban az értelemben, hogy bebizonyosult: a Könyvek könyve számos helyen hiteles tényeket közöl, igy bizonyos részek szó szerint értelmezése használható anyagot kinál a történészeknek is. Ezen kérdéskörön belül régóta polémia tárgya Krisztus kereszthalálának időpontja. A Nature most érdekes tanulmányt közöl a kérdéssel kapcsolatban. A cikket az oxfordi egyetem két csillagász kutatója irta. C.J.Humphreys és W.G.Waddington elmélete Jézus kereszthalálát i.sz.33. április 3-ra teszi egy eddig figyelemre nem méltatott, több helyen szereplő körülmény, a "Hold vérbe borulása" alapján, amely a szerzők szerint hold- fogyatkozást jelent. A meghatározással kapcsolatban érinteni kell a zsidóság heti ünnepnapját, a szombatot, és a vallási ünnepkör legnagyobb évi ünnepét, a husvétot, a peszachot. A hét utolsó napját, a szombatot a teremtés hetedik napján megpihenő Urnák szentelték. Fontos körülmény, hogy a kultikus nap az estével kezdődik, mint általában azoknál a népeknél, amelyek naptárukat a holdhoz igazítják. A pászkaünnep, a husvét az akkori évkezdő hónap. Niszán (március-április) 15. napjára esett, amelyet változó ünnep lévén - a tavaszi napéjegyenlőség utáni holdtöltekor tartottak. A mózesi törvények szerint ezen a estén fogyasztották el a húsvéti bárányt az Egyiptomból való szabadulás emlékére. Ám nézzük a forrásokat: Tacitus Annalese- nek XV. könyve 44. szakaszában ezt Írja (Borzsák István fordítása); "Christust, akitől ez a név származik (mármint a keresztényeké) Tiberius uralkodása alatt Pontius Pilátus procurator kivégeztette." Ezt az adatot az evangéliumok is megerősítik. Pilátus i.sz. 26-36-ig volt Judea helytartója, de minthogy Jézus nyilvános működésének kezdete 29-re tehető és Pál "fordulása" 34-re, számbajöhetö évek 30 és 33 közé esnek. A napra vonatkozóan azt olvashatjuk, hogy Jézus néhány órával a szombat kezdete előtt (péntek este) halt meg a pászkaünnep előtti napon. A János evangélium Niszán 14-ét jelöli, viszont szinoptikusok Niszán 15—ét, tehát magat az ünnepnapot. Mivel a husvét az akkori naptári előírások szerint nem eshetett péntekre, valószínűleg Niszán 14-e a helyes adat, igy Jézus keresztrefeszitése és a húsvéti bárány leölése ugyanannak a napnak délutánján zajlott le. Ezután Humphreys és Waddington csillagászati eszközökkel meghatározta, melyik évben esett Niszán 14 péntekre a pilátusi időszakban. Két lehetséges dátum marad: 30. április 7-e és 33. április 3-a. Jézus azonban működése alatt három husvétot ül meg, igy az utóbbi adat tűnik helyesnek. Ezt erősiti meg a szerzők által vizsgált több forrásban szereplő korabeli kifejezés, a "Hold vérbe borulása", azaz a holdfogyatkozás is. A két oxfordi kutató kimutatja, hogy Jeruzsálemből látható holdfogyatkozás ekkoriban csak 33.- április 3-án volt: a Hold 6 óra 20 perckor emelkedett a jeru- zsálemi horizont fölé 20 százalékos fogyatkozással, amely körülbelül 6 óra 50 percig tartott. Tehát a holdkeltét a húsvéti étkezés megkezdése miatt figyelő izraelitáknak először a várt telihold helyett annak "vérbe borulását" kellett tapasztalniuk, amely azonban már a harmadik "veres" esemény volt azon a napon. (bánhegyi) HOUSTON, Tex. E sorok Írásakor a Challenger űrhajó legénysége képtelen volt a hibás műholdat megjavítani. Tovább folytatják a próbálkozást, mielőtt visszatérnének a Földre. WASHINGTON, D.C. 13.55 százalékra emelkedett az ingatlan kölcsön kamatja. A múlt ev ősze óta ez a legmagasabb ráta.
