Amerikai Magyar Szó, 1984. január-június (38. évfolyam, 1-26. szám)

1984-04-12 / 15. szám

Thursday, April 12. 1984 AMERIKAI MAGYAR SZO 3. Dénes Géza: Húsvéti emlék Gábornak az okányi Emi volt a mindene. Együtt jártak be a korai vonattal a városi gimnáziumba. Emi okos, természetes lány volt, akár a napsugár. A vonaton közösen tanultak, s örülte(k egymás jo feleletének. Tavasszal még csokoloztak is: úgy kezdték, mint tapasztalatlan gyerekek, később bele­melegedtek. Az 1940-es szünidőben felutaz­tak Pestre a vásárba. A fák között csatan­goltak, figyelték a kavargő tömeget, fel­ültek az óriáskerékre, odaálltak a gyorsfény­képész elé, s innen kilépve egy sárga sátor­ra figyeltek fel, rajta felírás: "Óriási szen­záció! Rádiólaboratórium!" - Kíváncsian beléptek a sátorba. Tölcsérbe kellett vala­mit mondani jó pénzért, s s hang Örök emlé­kül megmaradt. Gábor fizetett. Emi a tölcsér elé állt és' beleénekelt: Drágám, ha jön az est, A csillagokat sose keresd; Csalfák a csillagok, A két szemem szebben ragyog! Pár perc múlva kezükben volt a viaszlemez. A sátor előtt Emi pirulva odanyújtotta:- Gábor, ezt neked adom örök emlékbe! Később elmaradtak a találkák. Gábort levente gyakorlatra idézték, célba lőtt, kúszott, kézigránátot dobott. Ölni tanítot­ták. S egy napon különös levelet hozott a postás. Ez állt benne: "Ki tudja, mikor találkozhatunk Gabikám! Fél óra múlva átadnak^ bennünket a csendőrök a németek­nek!" Átrohant Okányba. Már nem találta ott Emit. Évekig gondolt a lányra. Kereste a Vörös- kereszt utján is, de hiába. Aztán telt az idő, szovjet csapatok jöttek. A Nemzeti Bizottság Gábort kinevezte községi főjegy­zőnek, majd győzött a Kommunista Párt, s tanácselnök lett. A hivatali gondok, az uj világ, az uj környezet kiverte fejéből Emit. Es persze az a harminc év sem kis idő, ami azóta eltelt. A nötanács titkárnő­jének is csilingelő volt a hangja. Esküvő, s már egy gyerek gőgicsélt nekik esténként.- Nyakunkon a hűsvét! - szólt a napokban a felesége. Takarítanom kell. Remélem segítesz, Gábor! JÓ férjhez méltón kiverte a szőnyegeket, letörölte a port. Belemerült a munkába, mikor felesége kikiáltott hozzá:- Mi ez Gábor? Valami régi lehet! Kipró­bálom! Recsegést, sercegést hallott a nagyszobából, utána egy csilingelő női hangot énekelni: Drágám, ha jön az est, A csillagokat sose keresd; Csalfák a csillagok, A két szemem szebben ragyog! Egész gerincén fájdalom futott át:- Zárd el! Azonnal zárd elf ordított Gábor. Kiszaladt a nagyszobába, a lemez után nyúlt, a tü recsegve karcolta keresztbe. A lemez kicsúszott kezéből és csörrenve , hullt a padlóra.- Szép segítség, mondhatom! - tette csípőre kezét a felesége. Gábor fogta a seprőt és riadt engedelmes­séggel a szemétlapátra söpörte a törött lemezdarabokat. Amikor felállt, vizes volt a szeme. Kabátja ujjával végighúzta, aztán feleségét átölelte és folytott hangon suttogta:- Bocsáss meg, drágám! Kellemes húsvéti ünnepeket! Bocsásss meg! SZEREZZEN EGY UJ ELŐFIZETŐT Hoffmann Tamas: Húsvéti népszokások Húsvét napját a niceai zsinaton határoz­ták meg 325-ben oly módon, hogy ez az ünnep a tavaszi napéjegyenlőséget - azaz március 21-ét - követő holdtölte utáni vasárnapon legyen. Ünnepköre virágvasár­nappal kezdődik, és a húsvét utáni fehér- vasarnappal zárul. A húsvéti ünnepkör a tavasz kezdetét jelöli, s ily módon pogány, ősi európai idő— számítási és szokásrendszerrel van dolgunk. Erre épültek rá keresztény képzetek és magatartások, mindenekelőtt az, amit leginkább az ünnep magyar neve, a hús és a vetel szavakkal fejez ki, jelezven a húsvét előtti böjt végét, a húsevés tilal­mának feloldását. A legtöbb közép- és nyugat-európai nép máig is megtartotta a húsvét előtti néhány nap böjtjét, halas ételeit, a "zöldcsütörtököt" és a "húsvéti sonka" fogyasztásának ünnepi szokását. Ez a böjt persze már csupán ideig-óráig tartó étrendi változatosság, szemben a korábbi évszázadok társadalmi szokásai­val. A husvétot ugyanis a farsang után kezdődő és negyven napig tartó böjt előz­te meg - ez a nagyböjt. Minthogy husvét után ötven nappal ünnepelték pünkösdöt, és ez az időköz szintén böjt - bár koránt­sem olyan szigorú, mint az előbbi -, a szo­kásrendből jól kitűnik a régi idők életfor­mája: a kis tapértékü ételek fogyasztásá­nak szakaszait megszakítják az ünnepek féktelen eszem-iszomai. Ezt a nagyon is gyakorlati okokkal magya­rázható szokásrendet a középkori egyház és a nép különféle szertartásokkal egészí­tette ki. Ezek közé tartozik az étel - példá­ul sült bárány, füstölt sonka vagy főtt to­jás - megszentelése. A bárány tulajdonkép­pen Jézus szimbóluma, akinek sajátos jel­képét éppen a feltámadást ünneplő szer­tartás keretében szentelik meg, hogy az­tán fogyasszanak belőle. A tojás az élet keletkezésének egyik legősibb jelképe, s a sonkaevés is régi szokás. A sonkaszen­telést legelőbb a X. századi források emlí­tik meg. Tudunk arról a régi szokásról, hogy a sonka csontját a bö termés végett felakasztották a gyümölcsfára - tehát a termékenység-varázslás praktikáját űz­ték vele. A másik húsvéti szertartás a körmenet. Ez tulajdonképpen a tavaszi határjárásból, a települések környezetének, a termőföld­nek, a határnak rituális körbejárásából, megszenteléséből, az ártó, gonosz szellem­nek elűzéséből állt, minthogy ezek voltak a sötétségnek, a télnek a tartozékai.- A húsvéti körmenet egyházi szokása egészen napjainkig sok virágdíszt kivan, amolyan virágkarnevál, hiszen a virágdísz mindig az élet, az öröm és az ajándék jelképe. A húsvéti feltámadás tehát a tavasz ünnepe, s a szertartás a bö tavaszi, majd nyári termést, a termékenységet hivatott előmozdítani. Ehhez az ősi kívánalomhoz kapcsolódik a locsolkodás: húsvéthétfőn a férfiak a nőket, kedden pedig a nők a férfiakat öntözték le. A jókívánságok a locsolkodóknál nem maradnak el. A locsolkodás alkalmasint eredetileg a vízbe vetésből állt, vagyis a húsvéti locsolkodáskor a keresztelés egyik eleme ismétlődött meg. Ez utóbbi ugyanis eredetileg szintén a vízbe dobásból vagy legalábbis a vízben való megmártózásból állt (ahogyan az ujrakeresztelőknél ez meg is maradt), és csak később egyszerű­södött le a kevésbe látványos rituális für­dőre, a vízzel való meghintésre, leöntés- re. Húsvéti tojásajándékozás Rimócon 1930- ban. Palotay Gertrud felvétele. Nagyon fontos, hogy a locsolkodók aján­dékként tojást kapnak ellenértékűi. A to­jás mágikus hite nagyon régi. Avar sírok­ban is találtak már a halottal eltemetett tojást, s az egyház a IV. század óta szen­teli meg husvétkor a tojást. Vagyis "az élet vizébe" mártott, azzal leöntött - az­az megkeresztelt - egyén az újjászületé­sért vagy termékennyé varázsolásért cse­rébe tojást ad, lehetőleg szentelt tojást, ami szintén a termékenységnek, magának az istennek a jelképe. JUHÁSZ GYULA: HÚSVÉTRA Köszönt e vers, te váltig visszatérő Föltámadás a földi tájakon, Mezője smaragdja, nap túzében égő Te zsendülö és zendülö pagony! Köszönt e vers, élet, örökkön élő, Fogadd könnyektől harmatos dalom: Szivemnek már a gyász is röpke álom S az élet: győzelem az elmúláson. Húsvét, örök legenda, drága zálog, Hadd ringatózzam a tavasz-zenén, Öröm: neked ma ablakom kitárom, Öreg Fausztod rád vár, jer, remény! Virágot áraszt a vérverte árok, Fanyar tavasz, hadd énekellek én. Hisz annyi elmulasztott tavaszom van Nem csókolt csókban, nem dalolt dalokban! Egy régi hűsvét fényénél borongott S vigasztalódott sok tűnt nemzedék, Én dalt jövendő húsvétjára zsongok És neki szánok lombot és zenét, S zene túlzeng majd minden harangot S betölt e Húsvét majd minden reményt. Addig zöld agban és piros virágban Hirdesd világ, hogy uj föltámadás van! NEW YORKI MAGYAR HENTES TIBOR'S MEAT SPECIALTIES (Formerly Mertl Pork Store)- -o ' 1508 SECOND AVE. NEW YORK, N.Y. 10021 a' 78. és 79. utcák között. Telefon: RH 4-8292 Friss hús, hurka és felvágottak

Next

/
Oldalképek
Tartalom