Amerikai Magyar Szó, 1984. január-június (38. évfolyam, 1-26. szám)

1984-03-22 / 12. szám

8. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, March 22. 1984. Dr. Doman István: Hazai könyvszemle Gocze Tibor: Mi újság Baranyában;Hajduban? A magyar könyvkiadás igen fellendült az utóbbi időben. A legváltozatosabb jelle­gű könyvek tucatjai jelennek meg hetente a műszaki tudományoktól a szépirodalmi­ig bezárólag. Bár nyomdatechnikailag meg sok kívánnivalót hagynak maguk után, tar­talmilag felveszik a versenyt a fejlett országok könyvkiadásával is. Az alábbiakban egy olyan könyvet ismer­tetek, amely a határon túli magyarság érdeklődésére is biztosan igényt tarthat» Kellner György: Magyar antifasiszták Angliában 1940-45. Magvető Kiadó 1983. (Tények és tanuk) A II. világháború idején Angliában élt magyar emigráció tevékenységével eddig alig foglalkoztak. Ez a terület nemcsak a történelem iránt érdeklődök, de nagyrészt a tudósok szemében is fehér foltnak szá­mit. "Memoárom a londoni magyar emigráció­ról szól. Egyik csoportjának többedmagam- mal vezetője voltam... Az volt a célom, hogy... az olvasó egy memoárnál hitelesebb képet kapjon azokról az erőfeszítésekről, amelyeket az angliai emigráció csoport­jai tettek a fasizmus idején" - vallja elő­szavában a mű szerzője. Bemutatja a londoni magyar emigráció különböző csoportjait és azt a hosszú utat, mely az eltérő nézeteket valló londoni magyar csoportok szövetségéig elvezetett. Beszámol azokról a nehézségekről is, me­lyek az egységet oly hosszú ideig hátrál­tatták. INTERJÚ TELLER EDÉVEL (folytatás a 6. oldalról) Másról nem kérdezhetnek, különösen Los Alamosról nem. És mert ragaszkodom hoz­zá, hogy a teljes és csorbítatlan szöveget közöljék, ezért én fogom mérni a válaszok hosszát, amely nem lesz több, mint két­szer öt perc." Ezzel eltűnt az emeleten. Tellernét tovább már nem kellett győz­ködni. Férje néhány perc múlva visszatért, leült a kamerával szemben és felszólított, hogy az első kérdés előtt mondjam el azt a bevezető szöveget, amelyet otthon szán­dékozom a nyilatkozat elé vágni. "Jobb, ha már itt hallom, legalább nem ér meg­lepetés." Az első válasz mindenesetre hosz- szabbra sikerült, stopperje szerint vagy hét és fél perc telt el, az én "hibámból", mert belekérdeztem. Kijelentette, hogy ha akarjuk, elmondja rövidebben, ilyen hosszan úgyse használjuk. Elhárítottam az ismétlést. A második válasznál mondat közben, az ötödik percben megállt, és véde­kezőén maga elé emelte a két tenyerét, jelezve, hogy nincs tovább. Filmünk egésze szempontjából fontos dolgokat mondott, szivszoritó részletekkel Neumann utolsó napjairól. Indultunk volna, de most már ő akart beszélgetni. Először arról esett szó, hogyan tudja majd ellenőrizni, hogy megtartottuk Ígére­tünket. Végűi nagylelkűen megjegyezte, hogy megelégszik a teljes, Írott szöveggel. Ekkor, nyilván megkönnyebülve, hogy még­sem jöttünk hiába, belém bujt a kisördög, és halkan megjegyeztem: "De talán haza­jöhetne a [professzor űr, és otthon megnéz­hetné a kész filmet." Ez hiba volt. Teller ismét formába lendült. Szó sem lehet arról, hogy hazautazzon. Ki garantálná a szemé­lyi biztonságát, mozgás- és szblásszabadsa- gát? Nagyon mehetnékem támadt. BARANYÁBAN a Mohács mellett fekvő Sátorhely község lett. Sátorhely 1945 előtt uradalmi major volt, az utolsó uraság Habsburg Albrecht főherceg volt. Itt a települést a mezőgazdasági épületek mellett a cselédlakások jelentették. 1945-ben épített a TSZ tiz uj családi házat, majd korszerűsítették az egykori cselédlakásokat és 1972-től megindult az igazi fejlődés, 1980-ig közel 700 lakással gyarapodott. Saját szennyvíz - telepe van, rendelkezik jó utakkal, ezenkívül minden szükséges intézmény megtalálható: orvosi rendelő, fogászat, üzlet, művelődési otthon, óvoda. A szomszéd községbe autóbusszal visznek 92 gyereket általános iskolába. Jelenleg 210 család él Sátorhelyen. Közel 60 személygépkocsi van tulajdonukban. Addig amig Magyarországon az elmúlt 10 év óta problémák vannak az aprófalvas községekkel, erre is van példa, hogy az egykori major községgé fejlődött. Természe­tesen a termelőszóVetkezet jóvoltából. Az aprófalvakra visszatérve, amikor elkezdődött az iskolák körzetesítése és sok községben megszűntek az iskolák, a fiatalság elvándorolt más községekbe és városokba. így Magyarországon nagyon sok kicsi községben csak az Öregek maradtak. A Bolyi Mezőgazdasági Kombinát területe ez a Sátorhely, a településfejlesztésből példát vehetnek az ország szövetkezetei. Baranya egész területe gyarapodott 1983- ban. Megépült a Villányi Borgazdasági Kombinát kékszőlő-feldolgozója’, Pécsett, a kertvárosban uj lakások sorát adtak át, ugyancsak Pécsett elkészült a Rehabilitá­ciós és Kulturális Központ tornaterme. Pécsváradon üzembe állították a pécsi kesztyűgyár részlegét, átadták a pécsi belváros uj általános iskoláját. Nagynyárádon 200 adagos iskolai konyhát avattak, Szentlö- rincen OTP fiók nyílt, Felsöszentmártonban postahivatal létesült Beremenden cipőfelső­rész üzem épült. Mozsgón uj könyvtárat nyitottak. DEBRECEN is gyarapodott az elmúlt tiz évben. 1970-hez viszonyítva a diplomát szerzetteknél, átlagosan 7 5%-os a növekedés. Ez derül ki a Központi Statisztikai Hivatal kiadványából. 1970 óta a lakosság négy és félszeresére emelkedett, 1980. január 1-én 191.494 fo volt. A foglalkoztatottak száma is emelkedett, s Debrecen lakásállománya 14 ezerrel nőtt. A lakások 64 százaléka személyi, 36 százalékában állami tulajdonú. 99 százalékában 1980-ban volt villanyvilágítás, 80 százalékában vízve­zeték, 78 százalékában venetékes vagy palackos gáz. Továbbá 72 százaléka rendelke­zett vizóblitéses WC-vel és 86 százalékában volt megoldva a szennyvízelvezetés. Debrecen mellett az egész Hajdú-Bihar is gyarapodott 1983-ban. Néhány kiemelkedő 'esemény' ezek közül: felépült Debrecen­Tocoskert uj általános iskolája, valamint az élelmiszer ABC áruháza - uj épülettel bővült a Biogal Gyógyszergyár, Nagyhegye­sen uj korszerű sertéstelepet adtak át, a Hajdúszoboszlói Állami Gazdaságban laboratóriummal felszerelt "fűmaggyár" kezdte meg a "termelést". Hosszupályiban elkészült a korszerű, emeletes orvosi rendelő, és felavatták Debrecenben az ország legna­gyobb tűzoltólaktanyáját. Továbbá a tocós- kerti lakótelepen kísérletképpen bevezették, illetve felszerelték a város első napkollek­torait. A Nádudvari Vörös Csillag és a Balmaz­újvárosi Lenin Termelőszövetkezetekben serény munka folyt, ezúttal is belföldi és külföldi látogatókat fogadtak. VTAZAS TOLNÁBAN Az alig 200 méteres kúpok, púpok, halmok, sajátos formáihoz még a szőlők, erdők szántóföldek változatos képéhez az Alföld felé siető ősfolyók adnak ezüstös szegélyt. A tájon barangolva Szekszárd felöl köze­lítve a 6-os úttól nem messze találjuk Harc községet, mely Horcha (1193), Harcha (1407) és Harcsa néven is szerepelt a korai oklevelekben. Fölötte a meredek falú Leány­vár mered, észak felé pedig már nehez kivenni a tájból az egykori Anyavár romjait. A MezŐföld és Hegyhát közti néhai átjáró a XVI. századig volt jelentős. A közeli csárdák, a mai Diófási és a valahai Cifra hires betyárkocsmák voltak. A közeli Zomba község protestánsai a birtokosok zaklatásai elől innen vonultak az Alföldre és népesí­tették be a törökdúlás utáni orosházi tájat. A volt Mede község a mai Medina az egyet­len Tolnában, ahol a XVIII. századi szerb betelepülök megmaradtak. Kölesd idillikus domborulatok közé szelídült tája egykor véres harcok színhelye volt. A Budáról Mátyás király kincseivel Szlavónia felé tartó Corvin Jánost itt tartóztatta fel Kinizsi Pál és fekete serege, a kuruc idők­ben pedig Béri Balogh Ádam mért itt csa­pást a labanc-rác csapatokra. Egyidöben, vagy kétszáz éve, a Mercy család egykori, itteni kúriája volt a megye háza - mikor a simontornyai alkalmatlanná vált - és a bonyhádi megyegy'úlésen csak egy szavazaton múlt, hogy nem KÖlesd lett Tolna megye székhelye. A Sárszent- lőrinchez tartozó Uzborjád Petőfi emlé­keit idézi. Az egykori jegyző lánya Huttig Amalia volt a költő ifjúkori szerelme. Az 1845 őszén itt születtek: "Gyermekkori barátnő mhoz," "A hegyen ülők.“ "A négyök­rös szekér" és a simontornyai szolgabiró- ról, Kiss Lajosról megformált "A magyar nemes" valamint a vidék hangulatát is árasz­tó “A költő és a szölővesszö," cimü versei. Emléktábla őrzi Petőfi egykori lakóhelyét a Sass-család házán, és az iskolának hasz­nált épület is. A község szülötte volt a hires orvos, Balassa János (1814-68) az 1848-as nemzeti orvosképzés úttörője. Kossuth szellemében hozta létre a Köz­egészségügyi Tanácsot, szerveztette az orvosi hetilapot. Pár kilométerre innen juthatunk Ráeegres-pusztára Illyés Gyu­la szülőhelyére. Simontornyától délre találjuk Pincehelyt. A községgel összeépült egykori Görbén joggyakornoki éveiben irta Vörösmarty a Zalán futását. A török időkben a telepü­lést még palánkvár ó'vezte. 1905-ben a nagy aratósztrájk tette történelmivé. A Hegyhát tetején fekvő GyönkrÓl csodála­tos panonráma tárul elénk. A Kapos és a Kopany folyo szalagja tárulkozik a dom­bok kozott és erre tanyázik a regölyi mé­nes. A mai Regöly helyén egykor a kelták székhelye volt. Újítsa meg előfizetését!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom