Amerikai Magyar Szó, 1984. január-június (38. évfolyam, 1-26. szám)
1984-03-15 / 11. szám
Thursday, March 15. 1984. AMERIKAI MAGYAR fiZO 5. Fogadás Szalay Lajos tiszteletére Kocziha Miklós, a Magyar Népköztársaság new yorki fökonzula es kedves felesége fogadást adott lakásán hétfőn, március 5-én, a kiváló magyar rajzolómüvész, Szalay Lajos 75. születésnapja tiszteletére. A fogadáson résztvett Szalay Lajoson és kedves feleségén kívül Dr. Kazella Ignác és felesége, Szabó István és felesége, Mr. Phipps és felesége, Mr. Püski és felesége, Havas Imre, Csák Elemér és felesége, Dinya Lajos és felesége, Marton Frigyes színigazgató és Deák Zoltán. Kocziha főkonzul az est folyamán meleg hangon köszöntötte fel a művészt, még igen sok, alkotásban dús évet kívánva neki. Szalay Lajos meghatottan válaszolt Kocziha és a többi vendég jókívánságaira. Marton Frigyes látogatása Marton Frigyes, a budapesti Mikroszkóp Színház igazgatója, new yorki látogatása folyamán felkereste lapunk szerkesztőségét is, ahol szívélyes beszélgetést folytatott szerkesztőségünk tagjaival Örömmel értesültünk a hazai tervekről egy őszi kabaré- körút megszervezéséről USA fontosabb magyarlakta városaiban. A Nemzeti Színházért Moory Lucy, a negyvenes évek ünnepelt szinésznöje, mint értesültünk, 25.000 dollárt adományozott a Nemzeti Színház építési alapjára. Meg vagyunk győződve, hogy az Egyesült Államokban igen sok olyan magyar él, akik képesek volnának hasonló összegeket e nemes célra adományozni. Reméljük mások is fogják Ms.Moory példáját követni. Sok volt a potyautas Ami bevált Budapesten (?), nem vált be Portland, Oregonban. Az ottani autóbuszokon bevezették azt a rendszert, hogy az utasok előreváltott jeggyel szállnak fel és azt a buszon elhelyezett lyukasztógépen érvénytelenítik. Csakhogy az utasoknak kb. 10%-a vagy jegy nélkül szállt fel es utazott, vagy ha volt is jegye, nem lyukasztotta azt ki a buszon és igy máskor is felhasználhatta. A portlandi közlekedési vállalat vezetősége azt állítja, hogy a cég egy év alatt hat millió dollárt veszített ezáltal. Reméljük, hogy Budapesten nincs ennyi potyautas! * 14 WASHINGTON, D.C. Vereséget szenvedett a Reagan kormány, amikor a Szenátus Költségvetési Bizottsága 15 szavazattal 14 elleneben elvetette azt a javaslatot, mely 21 millió dollár rendkívüli segélyt nyújtott volna a CIA vezette nicaraguai ellenforradalmárok támogatására. Az utolsó hetekben a CIA unszolására az ellenforradalmi csapatok számos támadást intéztek Nicaragua különböző térségeiben, azzal a céllal, hogy megbénítsák az ország nemzetgazdaságát. Ezzel akarták bizonyítani a szenátus tagjainak, hogy a javasolt 21 millió dollár "jó befektetést" jelent. A Reagan-kormany libanoni politikájának csődbejutása felbátorított számos szenátort arra, hogy kérdőre vonja a kormány közép-amerikai politikáját. A szenátorok többsége, demokraták és republikánusok egyaránt, ugyancsak ellenzik Reagan elnök azon kérését, hogy háromszorosára emeljék az El Salvador-i kormánynak nyújtandó segítséget. F. Kren: EMBER AZ EMBEBTELENSEGBEN Egy felejthetetlen jelenet a könyvből: Herr Schindler a barátnőjével sétalovagláson van egy emelkedőn a Krakkói gettó felett. A gettó utcáin (a magaslatról tisztán látható) egy "Akció" van folyamatban; vagyis, szedik össze a zsidókat valamilyen célra: deportálásra, munka- vagy haláltáborra, nem tudni. Herr Schindler végiglát egy utcán, amelynek távolabbi részén egy csoportot vezetnek el az SS-ek. Ezek engedelmeskedtek a felhívásnak, kijöttek a házakból, és a parancs szerint békésen távoznak. Az oszlop legvégén kis pirosruhás lánykát bökdös gyengéden egy SS, hogy gyorsabban mozogjon. Az utca közelebbi részén egészen másfajta a kép: géppiszto- lyos, farkaskutyás SS-ek kutatják a házakat. Elképesztő vadsággal rángatják elő az elbújt szerencsétleneket, a kutyák hara- pásnyi darabokat szaggatnak ki asszonyok combjából, csípőjéből. Az SS-ek metodiku- san agyonlőnek minden rejtőzködőt, gyereket, öreget, nőt, férfit... Herr Schindler szemtanúja mindennek (előbb-utóbb sok minden másnak is) és valami történik az idegrendszerében. Kicsoda ez a Schindler, aki sokat szenvedett felesége szerint sem 1940-45 előtt, sem azután semmi emlitésreméltót nem tett? Az 1908-ban Szudétaföldön született, osztrák származású, igen jóképű Schindler hamar kitűnt baráti köréből, mint elsőrangú ivó és fáradhatatlan szoknyavadász. Házassága fenti tevékenységeit egyáltalán nem mérsékelte. A 30-as évek második felében sokat utazott, gépekkel ügynökéit, tagja lett a helyi náci pártnak, és a Canaris- féle Abwehr hírszerzésnek is küldött katonai témájú jelentéseket. Herr Schindler jövője biztosítottnak látszott a Harmadik Birodalomban. "Menj keletre, fiatalember" - mondott valami hasonlót Hitler kancellár 1939-ben, és a 31 éves Schindler megfogadta a főtanácsot. t> is ment, de nem egyenruhában, fegyverrel, és nem túl messze, csak Krakkóig. Ott, a gyors német győzelmet követő zaklatott körülmények között, átvett egy zománc (enamel) gyárat és később más termékeket is gyártott - természetesen a Wehrmacht számára. Megnyerő személyiségével es ügynökosködese idején tanult módszerekkel (ajándékokkal, megvesztegetésekkel) sikerült előnyös hadiszerzódé- seket kötnie. A tárgyalások során megismert hivatalnokokkal "barátságot" épített ki (és ennek bizony az idők folyamán jó hasznát vette). Egy "kiszállás" a Schindler gyárnál békebeli ételeket, finom italokat, csinos nőket jelentett. Ugyancsak közeli viszonyba került Schindler a vele nagyjából egyidős helyi SS vezetőkkel, akiktől függött a gyárban alkalmazott (zsidó) munkaerő sorsa. , Sokszor voltak együtt, ittak, mulattak. Általános vélemény szerint Schindler "oké" volt minden tekintetben, kivéve abban, hogy megcsípte a "zsidó virus." Vagyis, nem tudta a zsidókat úgy kezelni, mint kiirtandó lényeket. Nem volt ez olyan kivételes betegseg akkoriban. Az SS vezetésnek tudomásul kellett venni, hogy valaki lehetett jó német, esetleg jó náci is, de nem volt képes közelről elviselni a leírhatatlan brutalitást, ami a "zsidókérdés végső megoldását" gyakorlatban jelentette. A "titok" szemtanúinak nagy többsége el is fogadta az eseményeket megváltoztathatatlannak.- Thomas Keneally: Schindler's List (angolul) Kiadó: Simon and Schuster, New York, 1982. Nem igy Herr Schindler! A könyvből nem kapunk kielégítő magyarázatot arra, hogy mik voltak Schindler ellenállásának belső rugói. Múltjából ismert tények erre nem vetnek fényt. A háború első éveiben Schindler anyagi érdekei (a termelés zavartalan fenntartása) és a munkaerő érdekei (életben maradás) egybevágtak. Zsidó üzletemberek, akiknek segítségét a gyár vezetéseben mindig felhasználta, hangoztatták, hogy azonnal tudták: ez a "hochdeutsch kinézésű árja" más; mint a többi. Valahogy érezhető volt rajta az antiszemitizmus hiánya. A gyárban nem tűrte zsidók bántalmazását, megfelelő élelmezést biztosított a munkásoknak és hozzátartozóiknak. Amikor pedig a megsemmisítő táborok felállításával megkezdődött a lengyel zsidóság teljes likvidálása, Schindler "kibulizta", hogy kb. 1000 személyt üzemeltetés érdekében közvetlenül a gyár mellé telepíthessen. Ennyit, vagy kevesebbet más "zsidó vírusos" is megtett. Schindler azonban ennél sokkal messzebb ment.A háború második felében, a terror növekedésével és a katonai vereség bizonyosságával "minőségi" változás történik Schindler gondolkodásában. "Fixa Ideája" lesz embereinek életben tartása. A termelés célja mar nem profitszerzés, hanem az, hogy párszáz emberi lényt ne nyeljenek el a krematóriumok. Liberálisán költi saját pénzét a feketepiacon élelemre és gyógyszerre, hogy az elemi szükségleteket kielégítse. Közben a megvesztegetések is mennek jobbra-balra. Német nyomozó szervek háromszor is letartóztatják az évek során, de a "haverok" befolyására mindig szabadon engedik. Schindler utolso nagy "házasa" a front közeledtevel a gyár és a személyzet átvitele Szudétaföldre (az útra az ezres listához még 300-at hozzáadott). Költöztetés közben egy csoport asszonyt és gyereket tévedésből Auschwitzba visznek, ahol kis híján elgázositjak őket. Schindler SS barátnőjét küldi értük, és ezek is megmenekülnek! Izgalmas es felemelő ez a "story". JÓ tudni, hogy Schindlerek is voltak abban az iszonyú korban. Az idő múlásával Schindler "teljesítményét" egyre nagyobbra értékelhetjük: Auschwitztól pár kilométerre, hosz- szu éveken keresztül emberi körülményeket biztosított 1000 halálraítéltnek. Egyedül neki köszönhető, hogy ezek (és végül még 300-an) megérték a háború végét. A békében valahogy megtörik Schindler magas színvonala. Próbálkozik ezzel-azzal, sikertelenül. Családjától teljesen eltávolodik. Volt munkásai segítenek, ahogy tudnak. Évekig "ingázik" Frankfurt és Tel Aviv között. Magas nyugatnémet és izraeli kitüntetéseket kap. A Jeruzsálemi "Igaz Keresztények Sugárutján" tábla őrzi nevét. Kérésére ugyanitt temetik 66 évesen egy katolikus temetőben. Utolsó nagy szerelme egy koncentrációs táborokat megjárt zsidónő. Köszönet illeti a könyv Íróját, hogy megörökítette Schindler alakját, a hus-vér embert - amilyen volt. Nem valószínű, hogy Schindlert a közeljövőben szentté avatnák, de akikkel jót tett (és e könyv olvasói) igy szólhatnak: "Nyugodj bekében, Testvér Ember voltál az embertelensegben!" (Es ez manapság a legnagyobb dicséret.)
