Amerikai Magyar Szó, 1984. január-június (38. évfolyam, 1-26. szám)
1984-03-08 / 10. szám
4. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, March 8. 1984. Jozsa György Gábor: A SZABADSÁGHARC HADVEZÉREI Szivdobogtató és könnyfakasztó jelenetek sora él a köztudatban 1848-49-ről. A fenyegetett hon hivő szavára ezer veszedelem közepette hazaszökő huszárok bátorsága, a megannyi csatában megedzódö és helytálló újoncok hősiessége az egyik véglet, a Világosnál fegyverüket zokogva letevők s az aradi bitófa alatt álló tábornokok képe a másik. Szokás szerint kissé fekete-fehérre sikeredett az ábra, höslel- kü, életét a haza és a szent világszabadsag oltárán feláldozni kész, "tőről vágott magyar ember" áll az általános hiedelem szerint az igaz oldalon, álnok pecsovics, áruló muszkavezetö vele szemben, hogy a rája rútul fogat fenő idegeneket ne is említsük. Mint mindig, a valós történelmi kép ezúttal is sokkal árnyaltabb. A szabadságharc sorsdöntő eseményei mindig is a viták kereszttüzében álltak, kortársak és későbbi körök kutatói, tudósok és laikusok, történészek, irodaimarok és irók vitatkoznak újult erővel a tények és a történelmi személyiségek értékeléséről, vizsgálják a történetek okait és - hazai szokás szerint - keresik a felelősöket. E folytonos viták során a katonai döntések mindig előtérben álltak: miért kellett Jellasics üldözését a Lajtánál abbahagyni, s nem a forrongó Bécs segítségére sietni, miért kellett Windisch-Grätzet az ország szivébe beengedni, "miért volt Budát ostromolni", s végül, de inkább elsősorban: helyes volt-e a világosi fegyverletétel. Ez utóbbi körül csapnak össze a legszenvedélyesebben a vélemények. Árulók voltak-e, akik kapituláltak, vagy a lehetőségekkel reálisan számoló államférfiak, hadseregük iránti felelősségérzettel eltöltött hadvezérek - vizsgálják nem kevesen újra meg újra, s már a kérdés feltevése is sok mindent elárul. A dokumentum tengernyi, mindenki talál benne támaszt érveihez, s nemegyszer a legtörtenelmietlenebb kérdéshez: mi lett volna, ha? Ahhoz azonban, hogy kiki megalkossa a maga Ítéletét, ismernie kell a meg- (és el-) itélendöket, márpedig a szabadságharc katonai vezetéséről tudományos, átfogó monográfia még nem született. Ezért is úttörő jelentőségű és megszületésének pillanatától kezdődően a korszakkal foglalkozó vagy csak iránta érdeklődő számára nélkülözhetetlen az a kézikönyv, amelyet nemrégiben adott közre a Zrínyi katonai kiadó. Sokesztendös, hihetetlenül alapos és aprólékos kutatásai nyomán irta meg könyvét Bona Gábor történész, Tábornokok és törzstisztek a szabadságharcban cimmel. Mintegy ezerharminc tábornok és a korabeli katonai terminológiával törzstisztnek nevezett őrnagy, alezredes és ezredes adatait gyűjtötte össze a szerző, s megvizsgálta a szabadságharc különböző szakaszaiban a folytonosan átszervezett és átcsoportosított magasabb egységek parancsnoki karának alakulását is. Ezt a szinte minden történelemkönyvnél, lexikonnal vagy sematizmusnál, azaz tiszti címtárnál izgalmasabb olvasmányt (amelyet természetesen nem lehet letenni, hiszen minden oldalán újabb ismerős név -tűnik fel, hiteles és részletes életrajzi adatokkal) alapvető tanulmány vezeti be. A legtöbb érdeklődőben alighanem az a kérdés vetődik föl legelőször, kik is vezették a honvédsereget, lánglelkü forradalmárok vagy véletlenül odasodródott katonaemberek. Már az aradi vértanuk névsoráBem József tábornok Görgey Artur tábornok Klapka György tábornok Lenkey János tábornok nak olvastán feltűnik, mennyi az idegen nevű és anyanyelvű közöttük: Aulich Lajos, Lahner György, Leiningen-Westerburg Károly, Poeltenberg Ernő és Schweidel József németek, illetve osztrákok, Damjanich János szerb, Knézich Károly horvát, de említhetnénk rajtuk kívül a lengyel Bemet, Dembinskit és Wysockit, az angliai Guyon Richardot, az olasz Monti ezredest, s meg sokáig volna folytatható a sor. A gondos statisztikák azt mutatják, hogy a honvédsereg vezetőinek 68.8 százaléka volt magyar. 15.5 százalékuk német és osztrák, s nem kevés lengyelt, szerbet, horvátot is találunk köztük. Döntő többségük katonai iskolát végzett, ahol szélsőségesen Habsburg-hü nevelést kapott. Mivel gyermekkoruk óta családjuktól, hazájuktól távol éltek - először a "cögleráj"-ban, majd helyőrségükben nyelvükben németté, felfogásukban és gondolkodásmódjukban többnyire a dinasztia, a birodalom egységének, nemzetek feletti eszméjének fenntartás nélküli támogatóivá váltak. Nincs azon csodálkozni való, amit Bona Gábor ir, hogy a honvédsereg parancsnokainak többsége a szabadságharc idején egymással németül érintkezett, s e nyelven íródott a hadműveleti utasítások, hadiparancsok és napiparancsok zöme is. Ezt nem csupán a korabeli magyar katonai szaknyelv hiányosságai indokoltak, s az, hogy sok volt a magyarul nem tudó nem magyar tiszt, de az is, hogy a magyarok között is számosán akadtak, akik a cs. kir. seregben eltöltött szolgálati idő alatt részben vagy teljesen elfelejtették anyanyelvűket. Görgei Artur és Lenkey János például hétéves korukban kerültek a tulni utásziskolába. 1848-ban újra kellett tanulniuk magyarul, de szívesebben beszeltek németül, mert ezen a nyelven jobban tudták kifejezni magukat. Tanulságos forgatni Bona Gábor müvét, olvasgatni, ki honnan jött, milyen társadalmi helyzetből, neveltetésből került a honvédségbe, hogyan s miért tartott ki a vállalt ügy mellett vagy hagyta el a piros-fehér- zöld lobogót. A törzstisztek és tábornokok utóélete is rendkívül érdekes; huszonkettőt kivégeztek, tizenkettő fogságban halt meg, 266 fő több éves várfogságot szenvedett, 132 egy éven belül amnesztiát kapott, huszonhármukat közlegényként besoroztak a cs. kir. hadseregbe, legtöbbjüket cim- és rangvesztésre ítéltek. Nem kevesen emigráltak, s nevüket ott találjuk az elkövetkező évek forradalmainak, felszabadító harcainak katonái között. KA ELŐFIZETÉSE LEJÁRT szíveskedjék annak meghosszabbításáról idejében gondoskodni. Előfizetés: 1 évre $ 18.- 5 évre $ 10.Kanadába és Európába egy évre $ 20.Megújitásra: $.................... Naptárra: $....................... Név:......................................................... Cim:....................................................... / Varos:....,.........................Állam:.......... Zip Code:............... AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 East 16th St. New York, N.Y. 10003.