Amerikai Magyar Szó, 1984. január-június (38. évfolyam, 1-26. szám)
1984-03-08 / 10. szám
Vol. XXXVIII. No. 10. Thursday, March 8. 1984. AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC. 130 E 16th St. New York, N.Y. Tel: (212) 254-0397 MIT JELENTENEK HART KEZDETI SIKEREI ? Egy hónappal ezelőtt Gary Hart, coloradói szenátor egyike volt annak a nyolc meglehetősen reménytelenül küzdő demokrata elnökjelölt versenyzőnek, akiknek kevés eselyuk volt utolérni Mondale-t. Mondale körül az újságírók, fényképészek százai tolongtak, Glenn körül kevesebben, és McGovern, Jackson, Cranston, Hollings, Askew, Hart fél tucat, tucat munkatárs kíséretében utazott _ „ autón, vagy autóbu- ar^ ar szón, Gus Hallt, az amerikai KP jelöltjét pedig főleg rádión lehetett hallani, vagy néhány egyetemi auditóriumban. Ma már Hart körül is nagy a tolongás és külön repülőgépen utazik. Egy hónappal a vízválasztó Iowa-i községi tanácskozások (caucus) és a New Hampshire-i (lásd cikkünket a 6. oldalon) és a Main állami váratlan és szenzációs győzelem után, Hart szenátor hirtelen D * , i , a közvélemény, es nemcsak az amerikai, hanem a vilagközvelemény fénysugarának központjába jutott. Váratlan pénzforrásokból bőven kezdenek bugyogni a dollárok tiz- és százezrei. Hart Dávidként elhajította első parittyakovét a demokrata Mondale "Góliát" felé és Góliát megtántorodott. Hogy el fog-e esni, vagy csupán megtántorodott, az a március 13—i Massachusetts-i előválasztáson fog kiderülni. Mit látunk mi Hart előretörésében Az 1984-es elnökválasztás sorsdöntő fontosságát, Reagan elnöki székből való eltávolításának szükségességét legjobban megértő amerikaiak érzik, életbevágóan fontos az, hogy Reagan ellen a demokraták a legjobb eséllyel rendelkező, a nép érdekeit, a béke védelmét legjobban hangsúlyozó jelöltet állítsanak szembe. Az amerikai nagytőke és az AFL-CIO reakciós csúcs- szervezete által indorszált Mondalet nem tekintik ilyennek. Mondale végeredményben maga is tagja volt a Pershing II. felállításéi először kezdeményező Carter-kor- mánynak. Lehet mondani, a reagani külpolitika egyik szálláscsinálója volt. Hart ezzel szemben támogatta a nukleáris fegyverek befagyasztását célzó törekvést, követeli az amerikai csapatok kivonását Közép-Amerikából. Salvadorból éppen úgy, mint Libanonból. Ahogy növekedtek az esélyei, úgy kezdte azonban ő is módosítani némely álláspontját. Amikor Alabamába látogatott gyors- körutra, ott már az amerikai hadsereg "modernizálását" emlegette. Cranston ,és McGovern, akik következetesebb béke- és fegyvercsökkentési programmal álltak elő és akik minden bizonnyal támogatni fogják Hart jelöltségét, már figyelmeztették is őt arra, hogy vigyázzon, ne hígítsa fel eddigi békeprogramját. A Mondale-Hart párviadal jelentősége abban áll, hogy korunk legfőbb problémája, a béke védelmének kérdése került az elnök- választási küzdelem élére. Reaganék pedig épp ezt akarták háttérbe szorítani, vagy félremagyarázni. PANASZKODIK KOHL KANCELLÁR "Az USA hallatlan magas deficitje, a dollar magas árfolyama a nemzetközi pénzpiacon, a magas kamatláb és az egyre több akadály a szabad kereskedelem gátlására, veszélyezteti a világ minden országának gazdaságát" - mondotta Helmut Kohl, a Német Szövetségi Köztársaság kancellárja Washingtonba érkeztekor. Nemzetgazdasági miniszterével, Lambsdorffal együtt tárgyalásokat folytat Reagan elnökkel es a kormány tagjaival a fenti problémákról. Hangsúlyozta, hogy nemcsak az NSZK, de Europa minden államának polgárai elvárják, hogy a washingtoni kormány megragadja az alkalmat és "konkrét lépéseket tegyen" a két nagyhatalom közti viszony enyhítésére. Lambsdorf kijelentette: "Ha az USA nem tartózkodik vámsorompók és kvóták felállításától, elkerülhetetlen, hogy az európai országok is ellenintézkedéseket tegyenek, ami végeredményben a nemzetközi kereskedelem megbénulásához vezet." • . Több mint két százalékkal emelkedtek az élelmiszerárak februárban. Ez a legnagyobb emelkedes 1980 novembere óta. A nagykereskedők a szeszélyes időjárást okolják a drágulásért. Különben eszükbe sem jutna egy kis áremelés. A világért sem! "KOSSUTH LAJOS AZT ÜZENTE” 1848-ban ELFOGYOTT A REGIMENTJE. De a magyar haza boldogulásáért dobogó szivének visszhangját ma is halljuk. MÁRCIUS IDUSA alkalmával, valamint Kossuth halálának közelgő 90. évfordulója tiszteletére az Amerikai Magyar Társaskör KOSZORÚT FOG ELHELYEZNI népünk nagy fia szobránál .-RIVERSIDE PR. 113 St. New York, N.Y. VASÁRNAP. MÁRCIUS 18-ány délelőtt 10:30-kor. Kérjük az emlékét tisztelő new yorki magyarok megjelenését. Ugyanaznap délután 1 órakor Március Idusi SAJTÓBANKETT lesz a Vanderbilt YMCA dísztermében. 244 E 47 St. New York, N.Y. ( a 3. és 2. Aye. között). FelköszÓntjük Szalay Lajos kiváló művész honfitársunkat 75. születésnapja, és Deák Zoltánt sajtónkkal való kapcsolata 50. évfordulója alkalmával. Spira György: Kossuth Lajos és a magyarok 1848-49-ben Kossuth Lajos Deák István a Columbia Egyetem tanára, olyan képet fest a negyvennyolcas magyar forradalomról, amely hagyományosnak tekinthetőtől sokban eltérő megvilágitásbü- helyezi Magyarország újkori történetének legnagyobb sorsfordulóját, s ezzel az 1848- ban felszínre tört országos problémák újólagos végiggondoláséra Ösztökélheti az olvasót. Deák István abból indul ki, hogy a magyar forradalom 1848 tavaszán olyan helyzetet teremtett, amely eleve nem volt fenntartható hosszabb látra (s amelynek a jövője ezért eleve nem függött attól, hogy kialakítói jól vagy rosszul harcolnak-e továbbél- tetéséért). 1848 tavaszán a magyar liberális nemesi vezető gárda a hazai nemzetiségek önállósodási törekvéseitől (még - fűzzük hozzá - az orosz terjeszkedő politikától) féltében egyértelműen azon volt ugyan, hogy Magyar- ország továbbra is a Habsburg-birodalom kötelékében maradjon, az ország számára azonban ekkor ennek ellenére olyan nagyfokú Önkormányzatot csikart ki az udvartól, amely valójában lehetetlenné tette a birodalomnak, mint egységes, működőképes egésznek, a fennmaradását. És Deáknak tökéletesen igaza van, mikor rámutat, hogy a márciusi rendezést ezért elöbb- utóbb múlhatatlanul fel kellett váltania egy másik, egy, a birodalmi és az országos érdekeket jobban összeegyeztetönek (azaz valami olyasfélének, amilyen 1867-re azután ténylegesen is megvalósult). Gondolatmenetét azonban Deák avval is megtoldja, hogy egy effajta, kölcsönös engedményeken alapuló kiegyenlítés feltételei már 1848 tavaszán, a szabadság- harc megvívása előtt is adva voltak, s hogy ha a megegyezés mégsem jött létre már ekkor, az egyedül a magyar vezető gárda hajthatatlanságán múlott, ennek a magyarázata pedig kizárólag a magyar vezetők rövidlátásában keresendő. Ezen a ponton viszont már nem fogadhatjuk el Deák véleményét - két okból sem. Először is: mert kétségtelen ugyan, hogy (folytatás a 3. oldalon) Ért. as 2nd Class Mattéi Dec. 31. 19S2. under the’Act of Match 2, 1879. at the P.O. of N.Y.,N.Y
