Amerikai Magyar Szó, 1983. július-december (37. évfolyam, 27-49. szám)
1983-09-15 / 34. szám
6. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Sep. 15. 1983. CSAK FORGATÓKÖNYV SZERINT ! WALLENSTEIN Ronald Reagan a napokban éppen a szobájában Ült pajtásaival, mikor hirtelen felkiáltott:- He, fiúk! Tudjátok mit? Rendezzünk egy show-müsort! A kutyafáját! Micsoda remek ötlet! Na és miből csináljuk a műsort? - kérdezte valaki. Mit szólnátok Kbzép-Amerikahoz?- vetette fel Ronnie. t- Ez jó is lenne. Mire van ehhez szükségünk, Ronnie?- ^Mindenekelőtt katonai tanácsadókra, repülőgépekre, no meg az amerikai haditengereszetre.- Nézd csak! - hallatszott a szobából.- Ez jó balhénak Ígérkezik!- Na es kik ellen fogunk harcolni, Ronnie? ,, - Természetesen a nicaraguaiak ellen. Okét a kubaiak es a szovjetek mindenfélével fe^fegyverzik. Oh, fiúk, micsoda klassz lesz most is, mint a régi szép időkben, bevonulni Nicaraguába! En nem mondtam azt, hogy bevony- lunk Nicaraguába - mondta Ronnie. -En arra gondoltam, egy ideig blokádot vonunk kórejuk, hogy világossá tegyük nekik: mi az ilyesmiben nem vagyunk taknyos műkedvelők. '- A fenébe, Ronnie! En azt hittem, hogy valami igazi műsort akarsz csinálni, harci enekekkel, katonai parádéval, meg minden ehhez(hasonloval.- En addig nem tudok, igazi hadi-show-t rendezni, amig egesz népem el nem jón mégnézni azt.- És hogyan akarod ezt elérni? Ronnie keményen törte a fejét, miközben minden szempár rámeredt. Végül szélesen elmosolyodott. Megvan! Kinevezek egy bizottságot.- De hát ez időbe tellik! Én azt hittem, hogy meg ma délután megcsináljuk a műsort - mondta valaki.- Nem - szólt közbe Ronnie. - Ezt alaposan meg kell fontolni. Tudjatok, mit? Előveszem Henry Kissingert, az ó neve jó lesz rekla’mnak.- Henry Kissinger? - kerdezte mindenki undorral. - Miért akarod éppen ót bevonni? i r • Azért, mert óriási gyakorlata van a show-müsorokban. Ha például megtalálja a megoldást arra’, amivel igazolhatjuk akciónkat, akár Nicaraguát is bombázhatnánk karácsonykor. f- Mondasz valamit, Ronnie. Hat akkor mit csináljunk? ( írjuk meg a forgatókönyvet. Arról kell meggyőzni az embereket, hogy a nicaraguaiak teljes hadseregükkel tengerre szálltak, hogy támogassak a salvadori gerillákat^ (- Tehát ez. komédia lesz?- Nem, hanem musical, ami egyben figyelmeztetés lesz a kubaiaknak és a szovjeteknek is.- No, és milyen címet adjunk neki? Mit szóltok például ehhez: "Csecsemők fegyverben?"- Csodás lesz, Ronnie. A műsor fő mondanivalója az lesz, hogy ha nem állítjuk meg a nicaraguaia- kat KÖzép-Amerikában, akkor egész Salvador elindul és mezítláb elmasirozik Texasig.- Óriási! ( (- Ez még csak az első felvonás fináléja.- És mit fogunk csinálni a második felvonásban? ( ( ,- Ha a tengeri blokád nem éri el célját, A kelet-csehországi Mnichovo Hradiste (Műnchengratz) kapucinus kolostorának Szent Anna-kapolnájában magányos síremlék áll. A múlt századi fénjkogorso föle 1934-ben márvány dombormű készült, amely az elhunyt mellképet ábrázolja, páncélban, marsallbottal. Alatta címere, jobboldalt életrajzi adatai, balra valamennyi rangja, cime, az alatt latin mondat: Quid lucidius sole? et hic deficiet. Kissé szabad fordításban: mi fényesebb a Napnal, s az is letűnik. Valóban úgy tetszett néhány évig a harmincéves háború első felében, hogy Albrecht Wenzel Eusebius ( von Waldstein, avagy Wallenstein, a császári seregek fővezére jobban fényeskedik a Napnál, csillaga mégis letűnt, műve, gazdagsága, birodalma szertefoszlott. A harminceves háború. Irodalmi művekből jól ismert az első egész Európát átfogó fe£yveres< összeütközés - ma azt mondanám: világháború - hangulata, számos borzalma, eleg csak Grimmelshausen Sim- plicissimusát vagy Brecht Kurázsi mamáját említeni. Sokan ma is azt hiszik, hogy felekezeti, katolikus-protestáns ellentétek miatt háborúzott annyi fejedelem zsoldosa 1618 és 1648 között, de a nagy német történész, Leopold von Ranke már a múlt században megírta, nem hitbeli, hanem politikai okok voltak a döntők, a harc az európai hegemóniáért folyt. A harminc év komor színei, a menthetetlen dulás, a lakosság es az anyagi javak szörnyű pusztulásának képei máig hatnak a történelmi köztudatban. A modern kutatás azonban kimutatta, hogy a rombolás adatait jelentésen eltúlozták, a szenvedéseket leiró korabeli okiratok, naplók, levelek és fol- jegyzesek elsősorban azok élményeit beszélik el, akik a legtöbbet vesztettek. (A hara- csolók, rablók, a háború haszonélvezői ritkán kérkednek eredményeikkel, a panaszkodik szívesebben ragadnak tollat.) A háború hadseregei kicsik voltak, s a hadvezérük lehetőleg kerültek a nyílt csatákat, amelyek drága pénzért fölfogadott és fölszerelt zsoldosok életét kockáztattak volna. Egy-egy hadjárat a hadipénz- tar tartalmától függött, a fizetetlen zsoldosok könnyen uj gazdát kerestek és találtak. ' ' A hadvezér. Ez a korszak a hadivallalko- zók nagy ideje. Az uralkodók velük kötnek szerződést, s ők magukra vállaljak a seregek toborzását, fölszerelését, kiképzését, vezetését. A legtehetségesebb közülük kétségtelenül Wallenstein, cseh nemes, aki az 1618-i cseh rendi felkelés alkalmával a Habsburgokra tesz, s ennek nem is marad, el a jutalma. Kitartás, kockazat- vallalas, zseniális tranzakciók segitsegevel Wallenstein a Fehérhegyi csatat kővető nagy kisajátításban és kiárusításban meses vagyont harácsolt össze, birtokait mintaállammá szervezte, céltudatosan felvirágoztatta - és a hadiipar szolgálatába állította, megrendelő és szállító ó volt egy személyben. Katonai sikereinek csúcsán kezében összpontosultak az európai, de legalábbis a közép-európai kibontakozás kezdeményezésének eszközei. Lehetőségeit azonban a kor szabta meg, s amikor ki akart törni korlátái közül, bukasa is törvényszerűvé vált. Hogy pontosan mit is akart ele- te utolsó hónapjaiban, nem tudjuk. Bizonyos, hogy, felismerte az (akkor még csak tizenöt eve folyó) háború kilátástalanságát, a, győzelemnek az eró'k kiegyensúlyozottsága miatti lehetetlenségét. Mindezt neki, kora legzseniálisabb hadi közgazdászának látnia kellett, s mivel számára a háború a ' nagy vállalkozás, az f üzlet, a hatalom elérésének és megtartásának eszköze volt, a szükséges következtetéseket le is vonhatta. A“SZENDVICS” EREDETE A Hawaii-szigeteket hívták Sandwichnek és 1760 óta azt a két kenyér közé szorított micsodát, amit futtában kaphat be az ember, amikor nem ér rá tisztességgel étkezni. Ama vulkánikus és korallal borított szigeteket - melyek jelenleg Amerikához tartoznak - éppúgy egy bizonyos John Montagu- rol nevezték el, mint a nevezetessé vált étket. Ugyan ki volt e John Montagu? akkor amerikai csapatokat küldünk oda.- Nem hinnem, hogy a kongresszus megengedné nekünk, hogy effajta show-t csináljunk. Kénytelen lesz, ha a közönség majd ezt fogja követelni.- Lehetséges, hogy bombázni is fogunk, mint Vietnámban?- ,Vietnám más volt. Most nemzeti biztonsagunk a tét.- Akkor hogyan tovább? Rendezzük be a színpadot! Legyen egy repulogep-anyahajónk a színpad e^yik oldalág es egy másik anyahajónk a másik oldalán, s a kettő köze középre pedig egy dzsungelt építünk. Világos? Oké, fiuk, akkor munkára fel! Siessünk, amig a felnőttek rá nem jönnek, mit csinálunk!- Az ördögbe is. Ronnie, nem is tudom, mit csináltunk volna ezen a nyáron, ha nem jut eszedbe ez a show-musor. (MEGJELENT AZ INTERNATIONAL HERALD TRIBUNE-BAN.) Art Buchwald; Sandwich negyedik Earlje. A brit admirali- tás első lordja. Korruptságáról, hanyagságáról hires közéleti férfiú, s talán az elsők egyike, aki a nap 24 órájából ugyanennyit töltött a pókeíasztal mellett. Fel se állt, hanem szolgálóit kérte arra, hogy két kenyér között némi sonkát, paradicsomot, esetleg halat hozzanak neki. A tizennyolcadik század e hires kártyása terjesztette el hát a( szendvics fogalmát. Oly sikeresen, hogy már átvitt értelemben is használni kezdték a tizenkilencedik század derekán. Dickens regényeiben 1864-ben tűnik fel a szendvics szó; Thackeray pedig A hiúság vásárában két hölgy között lát feltűnni egy fiatalembert "én sandwich", vagyis bepréselve. Minden tehát, amit beszorítanak két különnemű dolog közé, már szendvicsnek számit. Érdekes, hogy a szendvics leginkább Amerikában terjedt el - a rohanás, az időhiány országában. Igaz, akkor már ismertek a szendvics-ember kifejezést - az utcán elől-hátul két, valamely hirdetést vagy jelszót nagybetűkkel hírül adó tábla közé szorított mozgó hirdetőoszlopot is erről nevezték el. WASHINGTON, D.C. A nagytekintélyű konzervatív kutató intézet, a "Brookings Institute" legújabb felmerese szerint Reagan elnök intézkedései a munkanélküli biztosítás csökkentésével kapcsolatban egyszerűen "kifosztják" a munkanélkülieket es a munkaképteleneket.
