Amerikai Magyar Szó, 1983. július-december (37. évfolyam, 27-49. szám)

1983-09-08 / 33. szám

Thursday, Sep. 8. 1983. AMERIKAI MAGYAR SZO 11. AZ IDŐJÁRÁSRÓL A z élőlények, így az emberek is, függő vi- szonyban vannak környezetükkel. Ezek kö­zül a környezeti tényezők közül talán az időjárás az egyik legjobban érzékelhető és valószínűleg a legnagyobb befolyással van a szervezetünkre. Mindenki tapasztalhatta magán, hogy borús, borongós időben kedélyállapota, hangulata is nyomott. Ilyenkor zordak, morózusak, kedvetle­nek vagyunk, hiányzik belőlünk a kezdeménye­zés, legszívesebben lepihennénk, aludnánk. Ha kiderül, visszatér a jókedvünk, újból élni akarunk, ambíciónk helyreáll, minden a régi, megszokott * kerékvágásban folyik tovább. Az embernek nem adatott meg az az érzés, hogy előre megérezze az időváltozást. Az álla­toknak azonban igen. Igaz viszont, hogy szám­talan segédeszköz áll a rendelkezésünkre, amely- lyel előre jelezhetjük a bekövetkező éghajlati változásokat és felkészülhetünk rájuk. Az is bi­zonyos, hogy manapság már sokkal kevésbé va­gyunk kitéve a zord idő kellemetlen mellékha­tásának, nem kétséges azonban, hogy az idő­változás hatással van a szervezetünkre: szubjek­tív zavarokat, rossz kedélyállapotot, szorongó érzést, kellemetlen rosszullétet okozhat. Sok esetben magunk is hajlamosak vagyunk arra, hogy bajainkat, kellemetlen érzéseinket, fájdal­mainkat az időjárással magyarázzuk. Nem alap­talanul, hiszen időváltozás idején a szívbajosok rosszabbul érzik magukat, gyakoribbak az angi- nás rohamok, súlyosbodik az idült szívbetegek állapota. A természetes környezeti tényezők közül az éghajlat — és ezen belül az időjárás — gyakori gyors változásaival hat az emberre. Az időjá­rás számos résztényezője nem együttesen vál­tozik, a hatás a részváltozásokból tevődik össze. Az időjárási tényezők közül közvetlenül jól érzé­keljük a hideget, meleget, a napfényt, szelet, esőt, ködöt, némileg a levegő páratartalmát, de már nem érzékeljük tudatosan a nap spektrum­megoszlását, az ionizáló sugárzásokat, a légnyo­mást, a levegő ionizációját és egyéb, még ismert, illetve méltányolt tényezőit. A meteorológiai változások legrégebben is­mert hatásai az éghajlaton és az idényszerűsé­gen kívül a szelekkel függnek össze. Közülük leginkább a főhn-betegséget tanulmányozták. Az időjárás változásai nagy légtömegek helyváltozásaival függnek össze. Az emberre leginkább a gyors változások, a frontátvonulások vagy a légtömegek változatlansága gyakorol leg­inkább hatást. Mivel a légtömegeknek legegy­szerűbben a hőmérséklete mérhető, ezért szo­kás röviden csak relatíve hideg, illetve meleg frontokról beszélni, noha a biometeorológia szem­pontjából számos egyéb tényezőt is figyelem­be kell venni. Ezek a légtömegek gyakran csak különböző magasságokban változnak és a helyi időjárást esetleg nem is módosítják észrevehe­tően. A modern ember igyekszik az időjárás vi­szontagságaitól függetleníteni az életét és tech­noszférájában külön mikroklímát teremt magá­nak. Ilyen a levegőkondicionálás beállított hő­mérsékletre, páratartalomra, ionizációra, légnyo­másra, műfénnyel, szűrt, steril levegővel, oxi­génnel. Ez a külső változó tényezők egy részét kizárja, ezért a gyógyításban is felhasználható. A frontokkal kapcsolatban általában az a ta­pasztalat alakult ki, hogy a meleg front szimpa- tikotóniás, a hideg pedig paraszimpatikotóniás irányban hat. Vannak, akik a hidegre, a melegre, illetve az ilyen frontokra érzékenyek, rosszul bírják őket, ilyenkor bágyadtak vagy ingerléke­nyebbek. Ezek a megfigyelések — ősi voltuk ellenére — további tudományos igazolásra szo­rulnak. A főhn-betegség nem is annyira megbe­tegedés, mint inkább érdekes biometeorológiai tünetcsoport, amelyet az Alpok fölött fújó déli szél az északra nyíló völgyekben az erre érzé­keny lakókön vált ki. Hasonló nálunk az Adrián a sirokkó, illetve a bóra hatása. Főleg ideges ke­délyállapotban, depresszióban, pszichés és mo­toros nyugtalanságban nyilvánul meg. SALUTING A LOYAL READER ON HER 95th BIRTHDAY By LAURIE HANSON She leads a sirfiple life with her youngest son in a quiet neighborhood behind El Camino College. At 6:15 a m. she awakens to make breakfast, while listening to the radio her son has just turned on. Over the radio comes soft orchestra music. It fills the kitchen as she begins cook­ing and she remembers a time when her father refus­ed to let her play the con­certina. She remembers vowing that if she had 150 children, every one of them would learn to play a musical instrument. She was only 15 then, but she kept the promise of a lifetime. Mrs. Helen Janossy, who will celebrate her 95th birthday Aug. 27, made sure that all six of her children (Olga, Gusztáv, William, Thomas, Henry and John) wire educated in music. Her life has been dedicated to her husband, her children, and that small yet significant dream. Because Mrs. Janossy and her now late husband, Stephen believed in that dream, they worked hard to make it come true. Mrs. Janossy immigrated to the United States with her family when she was 14 years old. “I cried when we came to the U.S.,” she explained in a heavy Hungarian accent. “We lived in a tenement house with no windows, a rusty sink and no flower garden. My father was wealthy in Europe and-thpre I had a flower garden out­side our beautiful house.’ Soon after arriving in New Brunswick, N.J., Mrs. Janossy went to work in the local cigar factory. “She walked well over 2 miles a day, rain or shine to get to work,” added her son John with whom she lives with. Working an average of 12 to 14 hours a day, 5% days a week, rolling 600 cigars a day, Mrs. Janossy remembers éarning $3.50 a week. “Because I was so young the bosses made me stand upon wooden blocks •and wear my hair up in order to look older,” she said. After getting married, the Janossys bought their first home for $2,800. Later, they sold it to buy another home which they fixed up. Using the profit from the second home, they started their'own dry goods business. “I sewed beautiful dresses for the customers,” recalls Mrs. Janossy, who used to sew as a hobby up until her eyesight dimmed. Their business thriving, they moved to a larger building, buying out the “Blue Bird Novelty Store.” “Mom stayed home and ran the business while dad For more thant 70 years Helen Janossy has been a reader and supporter of our newspaper. ( This article appeared in the Gardena Valley News - California.) went to wyork at a fire cracker factory,” added John Johnson who changed his name from Janossy when his father accepted “Johnson” for an English version of the Hungarian name. “Besides running the store mom also used to tell an occasional fortune of some people she knew. What she did was find out a little about them then she would make up the-rest. They were amazed at how she did it,’ laughed John­son. When the depression hit, the Janossys were forced to close their business. “It was hard. There was no work anywhere. My hus­band couldn’t find work anywhere even though he was well educated both in Hungary and the United States.” recalls Mrs. Janossy sadly. Living through World War II, Mrs. Janossy remembers when young men were drafted for military service. Her son, John served in Okinawa. “It was terrible," she said lifting her glasses to wipe a tear in the comer of her eye. “Before Hoover, now Reagan taking pbor inno­cent boys to Honduras.” Eventually, Mr. Janossy found a job at Wright Aero­nautical Corporation and Mrs. Janossy decided to make cigars to sell out of her home to friends, neighbors and the Tristan Cigar Company. Although it took some time, Mrs. Janossy’s dream of having all her children learn to play a musical instrument finally came true. On each of the children’s 10th birthday they received an instru­ment and lessons. Olga, the eldest and only daughter, learned to play the piano while the five sons concentrated on the violin and cello. Pursuing a career in music, the five sons played lpcally in Ngw Brunswick ÍMfjN «to# before training in New York with the National Orchestral Association Gus played in the Minneapolis Symphony with his brother William, then láter continued his musical career with the ,Los Angeles Philharmonic from which he retired. The only other Janossy to con­tinue in music was Henry who played in the West Point Military Band before going into industry. All the Janossy children were educated in music, and some of their grandchildren have taken an interest. Mrs. Janossy, a proud grandmother of 11 and great grandmother of 5 children, has one great grandchild. 7-year-old Jim­my Janossy. Jr., who recently attended the Suzuki Music Clinic at the University of Wisconsin, to nlav thp niann

Next

/
Oldalképek
Tartalom