Amerikai Magyar Szó, 1983. július-december (37. évfolyam, 27-49. szám)
1983-08-25 / 31. szám
Thursday, Aug. 25. 1983. AMERIKAI MAGYAR SZO 5. j Események hátterében CSÁD Képzeljünk el egy országot, amely háromszor akkora, mint California, de amelyben csak négy millió ember él. Képzeljük el továbbá, hogy ebben az országban már 16 éve polgárháború dúl, amelynek okai kozott nyelvi, törzsi, vallási ellentétek játszanak főszerepet (Csád lakosságának egy része muzulmán, másik része keresztény és egy kis hányada "pogány".) így nyerhetünk némi fogalmat a mai Csádról. E területet a franciák gyarmatosítottak a 19. században. 1960-ban kivonultak onnan; A független állam élére egy Tom bal Baye nevű bennszülött került, aki olyan önkényesen kormányzott, hogy 1975-ben katonai puccsal eltávolították az állam éléről. Hosszas belháboru után Gokuni ’.Vedei lett a köztársasági elnök, aki 1980. juniua 15-én kölcsönös védelmi szerződést kötött Libia elnökével, Kadaffival. A szerződés 7. pontja kimondja, hogy a belső biztonság fenntartása érdekében Líbiának joga van csapatokat küldeni Csádba. Mellesleg megjegyezve, az ország északi részében, a líbiai határ közelében, újabban urániumot fedeztek fel. Ezt a területet Kadaffi állítólag már bekebelezte. 1981. januárjában Gokuni egy másik szerződést is kötött Kadaffival, amely kilátásba helyezte a két ország: Libia és Csád egyesülését, külföldi nyomásra Gokuni 1981. májusában visszavonatta Kadaffival a líbiai csapatokat az országból. A pártviszály nem szűnt meg. Hassin Habre, aki Gokuni ellenfele volt az előző (folytatás a 10. oldalon) AZ FBI FIGYELTE IENN0NT Az University of California történelem- tanára, John Wiener, a Freedom of Information törvényre hivatkozva 26 font súlyú dokumentumot kapott kézhez az FBI-tól és a bevándorlási hivataltól, amit John Lennonról és az 1960-as évek politikájáról szóló könyve Írásához használ fel. "Legjobban meglepő az, hogy ez a kartoték milyen hatalmas mennyiséget tesz ki. Azt mutatja, hogy béketevékenységei miatt John Lennon állandó megfigyelése és zaklatása sokkal elterjedtebb volt, mint azt sokan eddig hitték", - mondotta Wiener. A dokumentumokban egész fejezeteket • cenzúráztak ki fekete festékkel, az FBI szerint nemzetbiztonsági okok miatt. Az FBI hivatalnokai szerint ezeknek az adatoknak a nyilvánosságra hozatala felfedné Lennon tevékenységeiről jelentők neveit. Wiener professzor most bíróság előtt kéri a kicenzurázott adatokat. A kartotékok részletezik az állandó kísérleteket a békeharcos dalköltő és énekes letartóztatására, deportálására, mert a kormány attól félt, hogy Nixon-ellenes tüntetéseket akar megszervezni. A dokumentumból kitűnik, hogy az FBI kilenc hónapon át, egészen az 1972. évi republikánus konvencióig, állandó megfigyelés alatt tartotta Lennon nyilvános és magánéletét és még azt is javasolta, hogy "hacsak lehetséges, tartoztassák le Lennont kábítószer birtoklása miatt", hogy igy "könnyebben deportálható" legyen. Az egyik irat szerint Strom Thurmond, South Carolina-i szenátor azt tanácsolta Mitchell igazságügyminiszternek, hogy Lennon deportálása "stratégiai ellencsapás" lenne. Tasnády T. Álmos: Su/iójuii Brüsszel. Danneels bíboros 7/19-en ismertette a belga püspöki kar konferenciájának álláspontját a békéről. A hétoldalas dokumentum felhívás a békére. * A konferencia résztvevői megállapították, hogy a fegyverkezési verseny a katolikus egyház részéről több, alkalo in m al igazság-. talannak lett minősít-. ve. Danneels biboroá kijelentette, hogy szerinte minden nemzetnek határozottan a leszerelés útjára Tasnády T.Almos kell lépni. Mindenki egyetért abban, hogy ez csak úgy valósítható meg, ha az ezt célzó erőfeszítések kölcsönösek, egyidejü- ek és fokozatosak és az atomfegyvereknél tovább mutatnak. A belga püspöki kar konferenciája nem nyilvánított radikális véleményt az uj rakéták telepítése ellen. Ha a rakéták telepítésére sor kerül, - mondotta a belga bíboros nyilvánvaló, hogy napjaink elriasztó eszközei nem tekinthetők biztonságos útnak a tartós és igazi béke felé, azok legfeljebb ideiglenes szükségmegoldások, amelyeket igen szűk korlátok között kell tartani. A bíboros hangsúlyozta, hogy a püspöki konferencia álláspontjainak megfogalmazásában világos különbség van: bizonyos esetekben, mint az éhség a világban, az abortusz és az eutanázia, a püspökök tanítói tekintélyükkel nyilatkoznak és a nézetük nem értelmezhető másként. Ez vonatkozik arra a tényre is, hogy a háború súlyos vétek Isten és az emberiség ellen. Azonban más helyzetekben többféle megoldás lehetséges, s az olyan esetben a püspökök következtetései nem nevezhetők kötelezőnek. Bonyolult helyzetekben - állapítja meg a "Leszerelés a/békéért" cimü dokumentum feltételezünk egy erkölcsileg felelős elkötelezettséget, azt, hogy az evangéliumi és erkölcsi követelmények párosulnak a tények komoly vizsgálatával. Bizonyos határokon belül többféle választási lehetőségnek lehet helye. Mindez azt jelenti, hogy a belga katolikus püspökók nyilváníthatnak véleményt a rakéta-telepitések kérdésében, ez esetben azonban nem nyilatkoznak ugyanolyan tekintéllyel, mint a teljes háború kérdésében. A püspöki konferencia szerint az atomfegyverekkel történő elriasztási stratégia egyre kérdésesebbé válik, ugyanakkor el kell ismerni azt is, hogy a feleletek nem könnyűek és nem mind biztosak. Ezek a feleletek mindazonáltal szükségesek és valamennyiünk felelősségvállalását követelik. A belga katolikus püspökök minden esetre hozzá akarnak járulni a közös megfontoláshoz, hogy milyen komoly emberi, erkölcsi és vallásos érdekek forognak kockán. Ennek érdekében elsősorban a krisztusi tanításra hivatkoznak. Krisztus kifejezetten nem zárta ki a hatalom és a kényszer méltányos alkalmazását a felebarátunk megmentésének végső mentőeszközeként. De Krisztus minden erőszakot elutasított önmaga életenek megmentéséért. Az egyház mindig elismerte a kollektiv ellenállás jogosultságát az olyan agresszor ellen, aki egy embercsoport vagy nemzet függetlenségét, szabadságát, alapvető jogait és értékeit vagy biztonságát veszélyezteti. De a kollektiv ellenállásnak is vannak feltételei és korlátái: a polgári lakosság biztonsága, az alkalmazott eszközök er- kölcsisége és emberiessége, s a kitűzött céllal való aránya. Ezeknek az eszközöknek nem szabad az általuk megvédendő emberek még nagyobb veszedelméhez vezetni és mindig tiszteletben kell tartani az "emberileg elfogadhatót." Az, aki az uj atomrakéták telepítését elkerülhetetlennek véli szükségmegoldásként annak érdekében, hogy azáltal biztosítsa az elriasztást és egy bizonyos békét, nem nyugodhat csak úgy meg ebben a döntésben. Különösen rtem, ha hatalmi pozíciót tölt be. A döntése előtt meg kell vizsgálnia, hogy ez a megoldás elkerülhetetlen-e és találhatók-e más utak. Aki pedig ezzel szemben hiábavalónak véli önvédelmünk érdekében az atomfegyvertárunk növelését, s abban a béke lehetőségének újabb veszélyeztetését látja, nem kevésbé köteles arra, hogy hozzájáruljon a közös biztonság növeléséhez. Azok az Ígéretek, amelyeket az ilyen magatartás tartalmaz, csak úgy válthatók be, ha az emberek ugyanakkor erőszakmentes megoldásokat keresnek a beke és biztonság biztosítására. E két csoport között mindenképpen fenn kell maradnia a párbeszédnek és a belga katolikus püspökök azt remélik, hogy ahhoz Ók is hozzájárulhatnak. NATO"AJANDEK" HOLLANDIÁNAK HAGA. De Ruiter holland honvédelmi miniszter levélben közölte a képviselőházzal, hogy a NATO duplahatározatában Hollandiának szánt 48 cruise-rakétát Woensdrecht repülőtámaszpontján fogják elhelyezni. Ugyanakkor arra a döntésre, hogy egyáltalán telepitenek-e újabb atomrakétákat Hollandiában, majd csak a jövő év tavaszán kerül sor. A kormány szerint Woensdrecht kijelölése csupán olyan "technikai határozat"; amely szükséges ahhoz, hogy az esetleges rakéta- telepités előkészületeit lekerekítsék. A kepviselóház baloldali ellenzeke hevesen tiltakozott a koalícióban lévő két kormánypárt tervei ellen és kö'veteli a határozat visszavonását, arra hivatkozva, hogy a repülőtámaszpont kijelölése fontos lépés annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a cruise-rakéták telepítését Hollandiában. A hollandiai hírek nagy nyugtalanságot keltettek Belgiumban is, elsősorban a holland repülőtámaszponthoz viszonylag közel lévő kikötővárosban, Antwerpenben. Cools polgármester ugyan nem fogadta el azt a javaslatot, hogy Antwerpen városi tanácsa közvetlenül a holland kormánynál tiltakozzon Woensdrecht rakétatámaszpont- jelölése ellen, de neheztelését fejezte ki afelett, hogy a hollandok nem folytattak vele megbeszélést és nem számoltak az antwerpeni kikötő stratégiai helyzetével. Kezdeményezésére a belga kormányhoz küld feliratot a városi tanács, nyomatékosan követelve a közbelépést a hollandiai határozat visszavonása érdekében. A valódi leszerelés feltételei A BELGA PÜSPÖKI KAR ÁLLÁSPONTJA
