Amerikai Magyar Szó, 1983. július-december (37. évfolyam, 27-49. szám)

1983-12-29 / 49. szám

4. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Dec. 29. 1983. mmw/naplŐ A 47. UTCÁBAN New York sok ezer különlegességgel dicsekedhet, mint például gyönyörű temp­lomaival (St. Patrick Katedrális, Riverside Church, stb.), hatalmas múzeumaival (Metro­politan Museum of Art, Museum of Natural History), a Rockefeller Centernél felállí­tott 75 láb magas karácsonyfával, hatalmas állatkertjével, hogy csak egy párat említ­sünk. Ezúttal azonban a gyémánttal, arannyal, ezüsttel, stb. kereskedő központba szeret­nénk bepillantást vetni. Ha ellátogatunk Manhattan 47. utcájába, az Ötödik és Hato­dik Avenuek kozott, csupán ilyen ékszer­kereskedéseket találunk. Egyik, másik törvényesen működik, de a legtöbb lopott, árut vásáról. Gerald Lorig detektív például ezt mond­ja: "Van ebben az utcatömbben vagy 2-3000 ékszerkereskedő, de én legföljebb csak öt-hatban bíznék." A városi rendőrség jelenti: "Minden év­ben kb. 131 millió dollár értékű ékszert' rabolnak el a városban és ennek 90 száza­léka itt, a 47. utcában talál vevőre." Három fiatal betörő 5.000 dollár értékű ékszert rabolt el Mrs. Russel Andersontól. A rablók, akik közül ketten 15 évesek vol­tak, a rabolt ékszert Morteza Ghorob ék­szerésznek (20 W 47 St.) adták el. A városi' és állami törvény előírja, hogy a -használt ékszereket eladóknak igazolniuk kell, hogy ók a valódi tulajdonosok és alá kell irniok az eladási szerződést. A 47. utcai kereske-. dók 90 százaléka teljesen figyelmen kívül, hagyja a törvény előírását. A három betörőt elfogták. Bevallották bűnüket és a detektívek igy jutottak el Ghorobhoz, akit letartóztattak és 1000 dollár pénzbírságra Ítéltek. Joel d'Anjou, a világhírű Tiffany ékszer­üzlet 24 éves alkalmazottja, aki 250 dollá­ros cipőben és több száz dolláros ruhában járt munkahelyére, hónapokon át lopott ékszereket az üzletből, melyeket potom áron adott el a 47. utcában: 250.000 dollárt érő ékszereket 25.000 dollárért. Vevői között volt a Cleopatra ékszerüzlet (10 A W 47 St.) tulajdonosa, Mr. Broumand és a 10 W 47 St. alatt működő Kavian Ebramihian. Mindkettőjüket elitélték 1000-1000 dolláros pénzbírságra, d'Anjout pedig, aki együttműködött a hatóságokkal az ékszerészek elleni perben, ót évi feltételes szabadságvesztésre ítélték. Ilyen és ehhez hasonló iteletek meg­magyarázzák, hogy miért virul a 47. utcá­ban a lopott ékszerek adás-vétele már hosszú évek óta. Nem ritka eset az sem, hogy a tolvajok a lopott ékszereket a 47. utcában a járó­kelőknek kínálják, vagy szállodák, vasut- és autóbuszállomások, sportcsarnokok be­járatánál keresnek vevőket. Érdemes ellátogatni és személyesen meggyőződni, hogy mi megy végbe Manhattanban a 47. utcában, az Ötödik és Hatodik Avenuek közötti utcatömbben. MJ23läESß® DECEMBER 29 - JANUÁR 4. 30. A nagy ülősztrájk kezdete Flinten 1936. 31. E napon halt meg 1921-ben Buda­pesten Kiss József, költő és lap- szerkesztő­125 évvel ezelőtt e napon szüle­tett Hock János, az 1918-as Nem­zeti Tanács elnöke. 1. A kubai forradalom győzelme 1959. 0/maáóinÁ ólján AKRON, Ohio. Nehéz súly nyomja vállamat, mert még ha le.. i$. kell Írnom, elszorul a torkom és azon csodálkozom, hogy volt szive valakinek részemre havonta 38 dollárt megállapítani és 75 dollár értékű élelmiszer­bélyeget, amikor csak maga a lakbér 250.- dollár. De erre a sok borzalmas hadikia­dásra (Amerikában 200 billió dollár) van miből költeni. Sokszor úgy érzem, hogy ezeket nem is emberek csinálják, de ha azok, akkor kőből van a szivük. Tehát kedves honfitársak, ha az év elején nem tudnám az újság árát kifizetni, ne csodálkozzanak rajta. Szeretem olvasgatni a lapot. Mi csak három éve lesz, hogy kijöttünk Ame­rikába Németországból. Sokan azt vetik szemünkre időnként, hogy nem tettünk semmit Amerikáért. Milyen nagy tévedés ez. Legalább 100 évre visszaemlékezve a hallottakból, a rokonságból több, mint 50 családtag fejlesztette Amerika jövőjét. Boldog karácsonyt és űj évet kívánok. Mrs. I.S. NEW YORK, N.Y. Nagyon boldog ünnepeket kívánok a kedves nagyérdemű Írógárdának, akik olyan sok szép értékes tanáccsal látnak el bennünket, olvasókat. Mrs. N. Sándor Elnézem hajnalig... Elnézem hajnalig azt a gyönyörű egész oldalas karóra - hirdetést a N.Y. Timesban, amely Rolex karórákat ajánl nyájas olvasói­nak. Jaj Istenem^ nekem is szükségem volna egy jó, pontos karórára, hogy ne késsek le mindennap a 7:30-as express - búsról. Nézegetem a gyönyörű hirdetést és kere­sem benne az óra árát, hogy mennyiért is vásárolhatnék egy ilyen szép darabot. Azt mondja a hirdetés, hogy ez az óra még 165 lábbal a tenger színe alatt is ponto­san jár. Dehát nekem eszem ágában sincs 165 lábra a tenger alatt mászkálni, nekem csak az a fontos, hogy legyen egyszer szép és pontos órám. Elnézem hajnalig, hol is van az ár megemlitve. Sehol. Felhívom a cégét, amely hirdeti és megkérdezem tőlük: "Engedtessék meg tisztelettel megkér­deznem, mibe kerül egy Rolex óra, szeret­nék ogyet venni!" A cég embere hűvösen, sőt hidegen válaszol: "Öcsém, mondja ha te egy Rolex óra ara után érdeklődsz, akkor nem engedheted meg magadnak annak vásárlását. Alászolgája!" így most más óra hirdetését kell figyelnem, amely közli mindiárt az árát is. n. HOZZÁSZÓLÁS December első napjaiban összegyűlt egy tudományos megbeszélésre négy ame­rikai és négy szovjet tudós Washingtonban, a szenátus egyik különtermében, megtár­gyalni egy atomháború következményeit. A két tudóscsoport megállapította, hogy véleményeik egybeesnek. A megbeszélést Edward M. Kennedy és Mark O. Hatfield szenátorok kezdeményezték. A tudósok megállapították a kővetkezőket: A bombát ledobó nemzet öngyilkosságot követ el, még viszonzás nélkül is. A meglévő robbanófej készlet csak egy kis részének kölcsönös felhasználása "nukleá­ris telet" fog létrehozni, amelyben füst és koromfelhő elzárja a napsugarat; a hő­mérséklet a fagypont alá süllyed, még nyáron is; termés és más ökológiai rend­szer megsemmisül; a besugárzás sokszo­rosan erősebb, mint ezidáig becsülték; mire a kőd elmúlik, a nap ibolyántúli sugár­zása elviselhetetlen szintet fog elérni. A szovjet tudósok kutatásai további katasz­trofális következményekre utalnak, mint: egy globális "füstkód", korlátozatlan bioló­giai járványok, az oxigénellátás lényeges csökkenése. Carl Sagan, a Cornell egyetem jól ismert asztrofizikusa megjegyezte: nukleáris háborúban nincsenek menedék­helyek; a kommunista hamvakat nem lehet megkülönböztetni a kapitalista hamvak- töl. Egy nukleáris támadás másnapján az életben __ maradottak irigyelni fogják az elpusztultakat, mert szenvedéssel teli idÖ múlva ók is követni fogják azokat. Nem lesz elég orvos és ápolónő, mert a többiekkel ők is elpusztulnak. Nem lesznek kórházak, mert a többi épülettel azok is romokban hevernek, gyógyszereikkel és kötszereikkel együtt. Nem lesz közleke­dés, amivel megmaradó kórházba el le­het jutni; nem lesz sértetlen ember, aki a sérülteket a körházba vigye. A sugárzás­sal megfertőzött talaj nem termel elese- get, és az állatok is elpusztulnak. A sze­lek a világ minden részére elviszik a radio­aktiv port és füstködöt. Idézem George Kennan-t, Eisenhower elnök moszkvai nagy­követét (5/19/81): Ne felejtsük el, hogy mi, amerikaiak, szinte minden lépésben vezettünk a nukleá­ris fegyverek kifejlesztésében. Mi voltunk, akik elsőként készítettünk és kipróbáltunk ilyen fegyvereket; mi voltunk, akik első­ként fokoztuk fel pusztító erejét a hidro­génbombával; mi vezettük be a többszörös robbanófejet; mi utasítottunk el minde~>. javaslatot az "első csapás" elvének lemon­dására; és egyedül mi voltunk, Isten min­ket úgy segéljen, akik mérgünkben ezt a fegyvert alkalmaztuk mások ellen, és tehe­tetlen, nem-harcosok tízezrei ellen. Még a végzetes nap előtt vagyunk, meg nincs későn tiltakoznunk! Vágó Oszkár LEGÚJABB A GYÓGYÁSZATBAN Ha a szívrohamban szenvedő bete­get hat órán belül kórházba viszik és ott vércsomót oldó enzimet fecs­kendeznek a véredénybe, akkor 80%-kal nagyobb az esély, hogy túléli a roha- mot. ^ j ( Az Egyesült «Államokban evente másfél millió eároer kap szivszélhű- dést és ezek közül 566.000 esetben végzetes következményekkel. Az- uj felfedezés tehát csaknem 400.000 ember életét mentheti meg, ha alkal­mazása általánossá válik és a beteget gyorsan a kórházba szállítják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom