Amerikai Magyar Szó, 1983. július-december (37. évfolyam, 27-49. szám)
1983-07-21 / 29. szám
A MFR I, Ert. as 2nd Class Matter Dec. 31. 1952. under the Act of March 2, 1879. at the P.O.- of N.Y..N.Y. I Ára 1 25 cent Vol. XXXVII. No. 29. Thursday, July 21. 1983. AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC. 130 E 16th ,,N.Y.10003. Tel: (212) 254-0397 Dénes Géza: TISZA TÓ I Ki tudná megmondani, hány prózai mű, vers és dal született a Tiszáról? ] Ki tudná összeszedni az alkotókat, akik ihletést kaptak a parton, álmodo- ! zó hallgatásba merülve? Kiket szomorít a hömpölygő Tisza és kiket vidít, amikor j zenélve csobog? Folyásának szabályozásakor köböl pattintott, csontból koptatott szerszámok kerültek napvilágra, ami azt bizonyítja, hogy már az ősember is talált magának erre életteret. Ez a folyónk Tisza volt akkor is, ami- j kor jazig, honfoglalás előtti harcos nép ti itatott partján és halra éhes avar kecér- f rel fogta belőle a szélespofáju, bajuszos s harcsát. E folyón, melynek méla fordu- g lóinál állt egykor gőgös Attila király, s és e tájon áldozott Ajtony vezér, ahol j Tass és Szabolcs pihentette hadát, j Füred épült lassú századokon át, és ,j ott, ahol a kisharang dalol, Hunyady jj Mátyás búsult valahol. Majd nyári § napnak alkonyulatánál állt Petőfi a l kanyargó Tiszánál, és a füredi Holt-ág jj közelében az ifjú Ferenc József va- \ dászgatott, aki alá Lipcsey kurtane- 5 mes nem adott párnázott széket, mert amiben Kossuth ült, nem szennyeződhet es ereklye marad. Partjainál vörös ezredek vertek meg intervenciós hadat és csukaszürke fasisztákat űzték át \ rajta ukrán seregek. Vásárhelyi Pál terveinek megvalósítása után piroscserepes őrházak épültek a partján, ahonnan gátőrök vigyázó szeme figyelte a viz rakoncátlankodásait, s ha nem akart megférni a gátak között, ásóval, lapáttal riadt a falvak népe. Ma már nem szeszélyeskedhet, nem járhat ki sem a Hortobágyra, sem a Vihar-sarokra, nem Öntheti el a Jászságot vagy a Kunságot csak akkor, ha zsilipet nyitnak számára. Mocsarai gabonatermő táblákká alakultak, s ha a fold végén fordul a műtrágyával rakott repülőgép, pilótája sosem néz unottan ezüstösen csillogó habjaira. Az "álmodó Tiszapart" lakossága tervez és megvalósít. Toronyházak ablakszemei tükröződnek benne, acélhidak áztatják pilléreiket habja között, és - egyelőre - két vizilépcsonél örvénylik, zúg a folyó. (folytatás a 12. oldalon) VISZONTLÁTÁSRA! A következő három héten, szerkesztőségünk s kiadóhivatalunk nyári vakációja alatt, lapunk nem jelenik meg. Legközelebbi lapszámunk aug. 18-i dátummal kerül olvasóink kezébe. Hogy legalább némileg pótoljuk az árt, e lapszámunkat 16 oldalra bővítettük. Addig is, amíg újra bekopogtatunk lapunkkal kedves barátaink, olvasóink házába, kívánunk minden jót, elsősorban jö egészséget és kellemes vakációt azoknak, akik nyaralni mennek. , A MAGYAR SZÓ SZERKESZTÖSEGE UJ VIETN/wl FELÉ? Négy latin-amerikai ország: Mexico, Panama, Venezuela és Colombia elnökei Cancune, Mexicoban tartott konferenciájukon "mélységes aggodalmukat" fejezték ki a közép-amerikai helyzet fölött. A béke megőrzése végett a következő lépéseket tartják szükségesnek: vissza kell vonni a katonai tanácsadókat; minden érdekelt ország vezetői kötelezzék el magukat a fennálló ellentéteknek politikai eszközökkel való rendezésére; meg kell szüntetni a fegyverek szállítását a térség országaiba; nemzetközi katonai közeg tartsa fenn a rendet Honduras és Nicaragua között. A tárgyaláson résztvevő elnökök: Miguel de la Madrid (Mexico), Luis Herrara Campins (Venezuela), Belisaro Betancour (Colombia), és Ricardo de la Esperilla (Panama) határozottan követelték, hogy véget kell vetni azon ténykedéseknek, amelyek felhasználják egy ország területét arra, hogy egy szomszéd ország biztonságát aláássák, veszélyeztessék. Ugyancsak szükségesnek tartják a Nicara- gua-Honduras-i határ mentén egy semleges öv létesítését és közös bizottság felállítását a felmerülő problémák megoldására. De la Madrid elnök javasolta, hogy Reagan es Castro személyesen tárgyaljon a középamerikai helyzetről. PORONDRA LEP KISSINGER Reagan elnök és tanácsadói e fejleményekkel kapcsolatban veszélyeztetve látják a washingtoni kormány jelenlegi közép-amerikai politikáját. E tanácsadók, élükön Clark, nemzetbiztonsági tanácsadó, Weinberger hadügyminiszter, Ikles, Perle és mások, rábeszélték Reagant, arra, hogy nevezzen ki egy "pártatlan bizottságot" A fenti rajz a San Antonio-i Express c. lapban jelent meg. A hondurasi kormány hátán Xözép-A merikába fegyvert szállító Samu bácsi háláját fejezi ki a hordárnak: "Köszönöm, barátom, nélküled belesüppednék az ingoványba!" azzal a feladattal, hogy meggyőzze Amerika es a világ közvéleményét az USA salvadori és nicaraguai intervenciójának indokoltságáról. E bizottság elnöki tisztségére Reagan Kissinger, volt külügyminisztert nevezte ki. Henry Kissinger, a vietnami háború folyamán elkövetett rémtettek fő tervezője a semleges Kambodzsa bombáztatója ad majd tanácsot Reagan elnöknek, hogy miként kell megakadályozni a közép-amerikai nép jogos és méltányos törekvéseit a békére és biztonságra. LEVIZSGÁZTAK A Reagan kormány javaslatot tett 130 millió dollar előirányzására mérges gázbombák és lövedékek gyártása céljából. Érdemes ezzel kapcsolatban David Pryor, Arkansas-i demokrata szenátor véleményét meghallgatni. Az arkansasi Pine Bluff-ban a szövetségi kormány felállított egy mérges gáz gyárat, amely eddig üresen állt. A gyár üzemeltetése több száz munkásnak adna munkaalkalmat. Ennek ellenére Pryor szenátor ellenzi a Reagan kormány javaslatát. "A kormány azzal érvel - jelentette a szenátor -, hogy a 130 millió dollár megszavazása mérges gázok gyártására intésül szolgálna a Szovjetuniónak. Erre az intésre nincs szükség. Hatalmas mennyiségű mérges gáz van felhalmozva raktárainkban es újabb gáz csak annyit jelentene, mintha egy talyigával port vinnénk a Szaharába. A mérges gáz használata erkölcstelen, nem a harcoló katonákat, hanem az ártatlan polgárokat gyilkolja. A mérges gázt Európában kellene felhalmozni, de az európai országok ismételten ellenezték és nem hajlandók a katonákat e fegyverek használatára kiképezni." Amikor szavazásra került sor, 49 szenátor támogatta Reagan javaslatát és 49 ellenezte. (folytatás a 3. oldalon) Július A hónap nevét quintilisnek, ötödiknek mondták a régi Rómában, mert eleinte márciusban kezdték az esztendőt. Julius Ceasar hires naptárreformja jelentett gyökeres változást; nemcsak kettővel hátrébb került a sorban, de mivel a nagy római történetesen ekkor született, saját nevével tisztelte meg a neki életet adó hónapot-,,. Az északi féltekén * a julius a nyár derekának számit, ekkor szokott fellépni a fullasztó meleg, amelyet az ókortól kezdve kánikulának mondanak. A lassú déli légáram- ____ lás és a több napon át tartő zavartalan napsütés együttes hatásának köszönhető a száraz hőség, a rómaiak azonban a kutya csillagkép (latinul canicula) erejének tulajdonították azt.