Amerikai Magyar Szó, 1983. július-december (37. évfolyam, 27-49. szám)

1983-11-24 / 44. szám

__________________________________Egt- M 2nd Clan Mitter Dec. 31. 1952 under the Act of March 2. 1879. at the P.O. ofN.Y.N.Y. Vol. XXXVII. No. 44. Thursday, Nov. 24. 1983. AMERICAN HUNGARIAN WORD,INC. 130 E 16th St. NEW YORK, N.Y. Tel: (212) 254-0397 SZEMBENÉZNI ft VÉGZETTEL ZÄ hét " Eddigi utadon, ó Amerika, csak örömet és jólétet ismertél.... Most bírókra kell kelned a legszömyiibb végzettel" (Walt Whitman: "Long, too long America.") Vasárnap, november 20-án este 8 és 10.25 között (E.S.T.) több, mint 100 millió amerikai nézett szembe a végzettel, amely a jövő, talán a közel-jövö homályá­ban leselkedik rá és érheti utói - ha­csak emberfeletti erő feszítést nem tesz az egyre fenyegetőbbé, költségesebbé, korlátlanabbá való atomverseny megszüntetésére, az atomfegyverek fokozatos kiküszöbölésére, megsemmisitésére. Az amerikai nép, szerencsére, egyelőre csak az ABC-TV hálózat képernyőjén vált szemtanújává a szörnyű sorsnak, amely rá és a világ minden más népére vár, ha meg nem fékezik az atomdiplomácia meg­szállottáit. Más népek, sajnos, nem televízión, hanem saját rettenetes tragédiáik keretében érezték a végzet szörnyű ostorcsapósait. Japán népe 1945-ben már szentanuja, és két városának, Hirosimának és Nagasza- kinak a lakossága áldozata lett az atombom­báknak. A Il.világháboruban a Szovjetunió­nak 20 millió fia, leánya vált a lángok, bombák, fegyverek martalékává. Nekik sincs különösebb szükségük arra - bárhogy javasolja is D'Amato new yorki szenátor - hogy levetítsék számukra a "The Day After"-t. Németország több városában, köztük Drezdában szintén százezrek égtek el repülötámadások következtében. A zsidó nép is megjárta a holokauszt kálváriáját. Fogadott hazánk nagy költője, Walt Whit­man már 130 évvel ezelőtt rámutatott, hogy egyedül az amerikai nép az, amely a múlt századbeli polgárháborútól elte­kintve, nem tapasztalta közvetlenül a holo­kauszt valamely formáját. Ebben az évszá­zadban pedig egyáltalán nem. Ezért oly roppant horderejű, ezért vált elkeseredett nemzeti vita tárgyává a tény, hogy egy amerikai televíziós-hálózat elké­szítette és bemutatta azt a drámát, amely hatalmas erővel érzékelteti, mit jelentene az atomháború Amerika népe számára. A filmet a legnagyobb körültekintéssel készítették el. Elkerültek minden politikai célzatosságot, egy szóval sem említették a Reagan kormányt. Ennek ellenére az ipari-katonai komplexum szószólói, sőt maga a Reagan-kormány is találva érezte magát és ellenük emelt vádnak tekintette a drámát. Reaganék bejelentették, hogy 18 oldalas "választ" fognak kiadni, amelyben részletezik "békepolitikéjukat". A TV-program után Schultz külügyminiszter személyesen nyilatkozott, úgy érvelve, hogy a film csak megerősíti a Reagan-politika alapelveit. Adelman, Reagan "fegyverkezés-korlátozási" igazgatója szerint a film bizonyítéka annak, hogy az atomháború veszélye egészen parányi (minuscule) addig, amig Amerika folytatja a fegyverkezést és ugyanakkor tárgyal a Szovjetunióval William Buckley, a szélsó- jobboldali "sámán", akit ugyancsak megszólaltattak a TV-elóadás után, azon a véleményen volt, hogy ez a film elerőtleniti Amerikát. Kissinger haragosan tiltakozott, hogy ne engedjük magunkat halálra ijesztgetni. Bush alelnök, aki néhány évvel ezelőtt még elfogadhatónak tartott négy millió amerikai halottat egy atomháborúban, sietett cikket Írni a New York Times-ba, erőteljesen helyeselve a reagani politikát. De cikkében elszólta magát. Beismerte, hogy Reagan valóban készül a fegyverkezést a világűrre kiterjeszteni. A jobboldali reagálások rámutatnak arra, hogy milyen politikai és ideológiai források­ból származik a háborús veszély. Azáltal, hogy a "The Day After" országos vita tár­gyává tette az atomháború borzalmait, hogy milliókat eszméltet rá a veszély mé­reteire és közelségére, történelmi feladatot hajtott végre. Alkalmat ad a béke híveinek a tények feltárására, újabb és újabb milliók bevonására a háború ellen szakadatlanul folyó küzdelemben. D. WIE DAY1 _AFTER TEHERÁN. Irán parlamenti elnöke, Ali Akbar Hashemi Rafsanjani a BBC-nek (Brit Televíziós Vállalat) adott interjúban ismé­telte, hogy Irán lezárja a közlekedést a Hormuz-szoroson, ha Irak támadást intéz az újonnan szerzett francia hadieszközökkel Irán olajtelepei ellen. "Mindaddig, amig a Perzsa-öböl rendelkezésünkre áll, mi garantáljuk mindenki részére a szabad hajózást, de ha azt megvonják tőlünk, ak­kor mi megvonjuk azt mindenkitől." BAHRAIN. Az iraki hadvezetőség jelenti, hogy az iráni Kharg-sziget kornyékén el­süllyesztettek hét iráni olajszállító hajót. Irak hadiflottaj és le'gi ereje vett reszt a hadműveletben. Ezzel egyidoben iráni hírek arról számol­nak be, hogy az immár negyedik éve dúló háborúban Iran van fölényben. CHICAGO, 111. Az International Harvester Louisville, Ky.-i üzemét lezárja. 710 munkás válik munkanélkülivé. A német SPa Pershing2 ellen BONN. A Német Szövetségi Köztársa­ság Szocialista Pártjának rendkívüli konvencióján 400 delegátus 387 szava­zattal 17 ellenében határozati javasla­tot fogadott el, mely ellenzi a Pershing és a cirkáló rakéták telepítését. Ugyan­akkor Helmut Schmidt, volt kancellár a telepítés mellett foglalt állást. Tízezres tömeg vette körül a bonni parlament épületét, ahol a képviselők szavaznak az amerikai rakéták elhelye­zésének kérdésében. Kohl kancellár továbbra is támogat­ja a rakéták elhelyezését a NSZK területén. A kirendelt rendőrség viziágyukkal támadt s tüntetőkre. / .. t » "Es mi az On jelenlegi álláspontja?" Mint már jelentettük, Tip O'Neill, a kép­viselőhöz elnöke egy tucat képviselőt kül­dött el Grenadaba, hogy vizsgálják meg az invázióval kapcsolatos elnöki megálla­pítások valódiságát. Visszatértük alkalmá­val legtöbbjük igazoltnak vélte az inváziót. A "US News and World Report" legutóbbi száma most arról tanúskodik, hogy a "hon- atyak"-nak igenis kételyeik voltak az invázió jogosultságát illetően és csak akkor nyilat­koztak helveslÖleg, amikor a közvélemény­vizsgálat szerint a nép többsége támogatta a támadást. Pestre megy Mrs. Thatcher Az angol Darlamentben heves szóbeli összecsapás történt Thatcher miniszter- elnöknó és Kinnock, Labor Party vezér között. A munkásvezér Reagan pulikutyá­jának nevezte Mrs. Thatchert, mert nem tiltakozott a névleg angol felségterület­nek tekintett Grenada megtámadása és az amerikai Pershing rakéták elhelyezése ellen. Mrs. Thatcher tagadta, hogy Ö hábo­rús uszító, aminek bizonyítására bejelen­tette, hogy a közeljövőben magyarorszá­gi látogatásra készül a detente megerősí­tésére. WASHINGTON, D.C. Az ipari termelés október havában 0.8 százalékkal emelke­dett. A“honatyák”

Next

/
Oldalképek
Tartalom