Amerikai Magyar Szó, 1983. július-december (37. évfolyam, 27-49. szám)

1983-11-03 / 41. szám

Thursday, Nov. 3. 1983. AMERIKAI MAGYAR SZO 11. ( Mozgásszervünk ) n. A csontok kisebb része egymáshoz szorosan, elmozdíthatatlanul illeszkedik, mint például a keresztcsont összecsontosodott csigolyáig vagy a koponya fürésszerű varrattal kapcsolódó csontjai. Többségük azonban mozgathatóan, ízületek útján érintkezik. AZ ÍZÜLETEK Az ízületekben két, ritkán három, esetleg négy csont találkozik, melyeket kötőszöveti tok, illetve szalagok tartanak egymás mellett, úgy, hogy köztük bizonyos mozgás létrejöhessen. A csontok egyike általában kidomborodó fejjel, másika beniélyedő üreggel, vápával rendelkezik. A szalagok igen erősek, némelyik 200 kg megter­helést is elbír. Az ízületekben a szalagok engedékenységé­től és az érintkező csontok alakjától függ a moz­gás lehetősége. Ha a szalagok szorosan kapcso­lódnak, akkor feszes ízület jön létre, melyben a mozgás csak minimális lehet. Ilyen szorosan ízesülnek pl. a kéztőcsontok, lábíőcsontok, me­dencecsontok. csigolyák. A gerincoszlopban, a csigolyák szoros ízesülése ellenére nagy mozgá­sok jöhetnek létre, mert az egyes csigolyák kis elmozdulásai nagy hajlásokká összegeződhet- nek. Ha a tok és a szalagok nem nagyon feszesek, akkor az ízületben szabadabb a mozgás. A cson­tok elmozdulásának iránya és nagysága elsősor­ban az ízfelszínek formájától függ. Eszerint megkülönböztetünk: gömb, nyereg, henger, csi­ga, tojás alakú és lapos ízületeket. A legszaba­dabb a gömbízület, ilyen a váll- és a csípőízület. Ezekben hajlítás és feszítés, távolítás és közelí­tés és forgó mozgás is történhet. Nyereg alakú ízület köti össze a kéztőcsontokat a kézközép- csontokkal és a lábnak ugyanezen csontjait, va­lamint az újjperceket a középcsontokkal és egy­mással. Ezekben az ízületekben csak hajlítás és feszítés lehetséges. Hengerízület van a két al­karcsont közötf, melyek elforoghatnak egymás mellett. A könnyükízület csigaízület, mert ben­ne a hajlítás és a feszítés mellett némi fordulás is lehetséges. Tojásízület a csukló, melyben haj­lítás és feszítés, távolítás és közelítés jöhet lét­re. A lapos ízületek tulajdonképpen már feszes ízületek, bennük a mozgás több irányú lehet, de igen korlátozottan. Sok ízületben a mozgás finomságát ízületi váladék is segíti. A szinóvia nevű nyúlós „kenő­olajat” az ízületi tok belső bolyhos felülete ter­meli és a kapcsolódó nyálkatömlők tárolják és adagolják. A gördülékenvséget egyes ízületekben még alátétszerű porckorongbetétek is biztosít­ják. Ezek legismertebbjei a térdízületben és a csigolyák közt vannak. Az előbbiek sérülését ál­talánosan porcleválásnak, az utóbbiét porcsérv­nek nevezik. Bár nem tartozik az ízületek ép anatómiájá­hoz, fogalomtisztázás céljából szólni kell az ál­ízületekről is. Ezek, mint nevük is mutatja, nem valódi ízületek. Nem gyógyuló törött csontvé­gek között jöhetnek létre kórosan, tok és szala­gok nélkül. Következményük a csont rendelle­nes mozgathatósága. (Az álízület nem téveszten­dő össze az állízülettel, mert ez utóbbi valódi ízület, a koponya és az állkapocscsont között.) Bármilyen tökéletes „csapágyak" is az ízületek, önmagukban értéktelenek. Jelentőségüket a csontjaikhoz kapcsolódó és azokat mozgató iz­moktól kapják. (folytatjuk)------------------------------------------------------------------------^ Egy kis derű A beteg, ahogy belépett a rendelőbe, azonnal elkezdett panaszkodni kibírhatatlan állandó fey fájására. Fél óra múlva, miután már felsorolja minden panaszát, megjegyzi: — Hihetetlen, doktor úr, eltűnt a fejfájásom. — Nem tűnt el — mondja a kimerült or­vos —, csak átszállt énrám. Ilféá Sándor VI. A többiekkel nem törődve gyors léptekkel sietett ki az előszobába, az ajtó nyitva volt , becsapódott mögötte. Szinte lerohant a lépcsőn. Csak minél hamarabb el innen, mert megfullad. Az anyjára gondolt, az is ilyen törődött, faradt öreg parasztasszony. A kapu előtt megállt és ijedten tapogatta meg zsebet. A csomag bankjegyköteggel nála volt. Most hova menjen? Hol okozzon ismét bajt és kellemetlenséget? Nem volna mégis jobb, ha egyenesen hazamenne a pénzzel? De azzal meg magának okozhat bajt. ügy látszik, átok ül ezen a pénzen. Ha a Déli pályaudvar felé kanyarodna, akadna számára fuvar, de ehhez nincs kedve. Ekkor eszébe jutottak a fiatal lányok, akik a bulira mentek, megpakolva minden jóval. Azok közül vesztette volna el valamelyik a pénzt? Emlékszik, az Engels térre mentek, megfi­gyelte a házat is, az első emeleti lakásból tisztán kihallatszott a zene brummogása, mert a mai fiatalok szeretik a hangos gép­zenét. Amint megállt a téren, a ház előtt, kilenc óra volt éppen. Kihallatszott a térre a zene, könnyű volt feltalálni az emeleti lakásba. Egy ideig tétovázott a nagy fehér ajtószárnyak előtt, aztán megnyomta a csengőt. Sokáig kellett várnia, úgy látszik a túl hangos zene elnyomja a csengetést. Döröm­böljön? Még egyszer megnézte a névtáblát, díszes felirat volt, porcelánra égetve:Szalai- János magánkisiparos. Azon tűnődött, mit takarhat Szalaiéknál a magankisipar? Vajon mivel foglalkozik a lakás gazdája?- Mi az, nem engedik be? - karolt bele egy pattanásos arcú fiatalember, aki már nyomás alatt állt; és még a ruhája is enyhe alkoholbüzt árasztott. - Rozika! Nyisd már ki! - rúgott bele térdével az ajtóba, s erre nyomban fordult is a kulcs a zárban.- Te vagy az, Peti? Hol kujtorogsz? Liliké tűvé teszi érted az egész lakást. Azt hittük, hogy a vécebe fulladtál!- Buta libák! - méltatlankodott a gyanúsí­tásra a Peti nevű fiatalember, aki természe­tes mozdulattal karolt bele Kelemenbe, majd betuszkolta maga előtt. - Haza kellett szaladnom. Olyan nagy a lárma, hogy nem értik egymás szavát. Három szoba egymásba nyitva, ragyognak a csillárok, a falikarok, az asztalon állőlámpák is égnek. Az egyik szobában terített hosszú asztal roskadásig minden jóval, hideg ételekkel, füstölt nyelvtől a majonézes gombáig minden található rajta. Egy kisebb asztalon az italok, jégbe hütve a pezsgő, márkás konyakok, kristály­poharak, a sarokban magnó bőmből, a közép­ső szobában felgöngyőlték a szőnyeget és ropják a táncot, vonaglanak a lányok, tántorognak a fiuk , mert nagy részük már részeg.- Csak úgy magányosan? - állt meg Kelemen mellett egy vörös hajú lány, magasnyaku pulóverben és farmerban. Szája vérvörösre volt festve, kissé legörb'úlö ívvel, mintha sírni akarna éppen. De a szemében is volt valami a magány szomorúságából. - Rozika ismerőse, tán rokona?- Se ismerős, se rokon - hajolt meg udvari­asan Kelemen. - Inkább betolakodó. Azért jöttem hogy...- Ne! - tette ujjat Kelemen szájára a lány, hogy elhallgattassa. - Egy szót se többet. Majd én kitalálom, jó? Szóval maga meghallotta a zenét, kiváncsivá tette, mi folyik ebben a lakásban és egyszerűen bejött. Es nem is magányos, hanem van itt béépitett társa. Igaz?... Ne, ne szóljon, nem azért kérdeztem. Csak intsen a fejével. Bólintson. És jöjjön, megiszunk valamit. Akar egy whiskyt?- Nem. Köszönöm, egyáltalán nem iszom. Soha. Vagyis jobban mondva, ha szolgálatban vagyok. Amikor dolgozom, akkor soha. , - Remek! Szóval maga most dolgozik. Éppen dolgozik, hát nagyszerű. De én azért .megihatom egy kis konyakot? Csak egy pohárkával.- Akar kettővel is, ha jólesik. Megkérdez­hetem, hogy ki itt a gazda? Melyik az a Rozika, akiről beszél?- Nahát! - csapta össze a kezét a vörös hajú lány, majd bemutatkozott: - Piri vagyok, így szólíts^. Maga Ottó.ugye?- Nem. En János vagyok. Milyen szakos? Hova jár? Melyik egyetemre?- Tévedni tetszik, Piriké. En ugyanis...- Egy szót se. Folytatom,. Maga belo­pakodott ide. Kiszimatolta. Es most eltéríti a társaságot. Jó ugye?- Remek. De nem szeretném, ha azt hinné...- Én mindent előre láttam. Féltem is. Mondtam Rozikának, mi lesz^ ha valaki megtudja. Mert, hogy a szülök elmentek itthonról. Svájcban vannak. Rozika disszi- dens bátyját látogatják meg. Érti? Távollé­tükben Rozika egy kis bulit rendezett. Ezek az ő kollégái az egyetemről. Mert Rozikát persze felvették. Engem nem, pedig kétszer jelentkeztem. Együtt jártunk gimibe. Itt lakom a házban. Nézze meg csak Őket jól. Figyelje csak.... Kelemen széttekintett, egy miniszoknyás lány tálcán hordozta körül a szendvicseket, alighanem ő lesz a Rozika, Szalai magánkis­iparos leanya, aki a bulit rendezte. Nem látja viszont azt a két lányt, akiket idefuva­rozott. At kellene mennie terepszemlét tartani a szomszéd szobába is. Izzadt üstökű, hosszú hajú fiatalok ingben, farmerban, van aki szakállasán ugrált, tapsolt, énekelt. Ezekből orvosok, jogászok, tanárok lesznek majd néhány esztendő múlva. Belőle is lehetett volna, mindig arra vágyott, hogy elvégezze a műszaki egyetemet, de csak a technikumra futotta az erejéből.- No, figyeli őket?- Figyelem. Az a miniszoknyás a Rozika?- O az. Honnan tudja? Mégis ismeri?- Csak sejtem. Mit dolgozik a papája? Piri vállat vont, s rejtélyesen nevetett.- Kisiparos. Van két autója. Balatonon nyaralója. Rozika tele van pénzzel. Elájulna, ha kinyitná a szekrényét, nekem sose lesz annyi ruhám. Igaz, hogy én csak gép- és gyorsíró vagyok. Maga micsoda?- Én is magánkisiparos vagyok.- No ne, akkor maga jo parti. Nem akar velem ellejteni egy táncot?- Nem.- Ezt megkaptam. Nem tetszem magának?- De nagyon csinos. Határozottan - nézett rá összecsípett szemmel Kelemen. - Hatá­rozottan... De én most hivatalos ügyben vagyok itt. Valamit el kell intéznem. Azért keresem a háziasszonyt. , - Ne zavarja meg ezt a jó hangulatot. Es ne adja itt a nagyot fiatalember. Inkább egyen velem valamit. Tudja mit? Hozok magának egy kis harapnivalót. Azt csak nem utasítja vissza?És egy kávéhoz mit szólna? Jöjjön,a kávét amott főzik, a harma­dik szobában! - karolt bele és átverekedték magukat a tánc ritmusára vonagló, ordibálö. kihevült fiatalok között. A füstöt már vágni lehetett, ilyen homályos, szürke fullaszto ködben foroghatott az őskorban a^föltí. .....................................................‘

Next

/
Oldalképek
Tartalom