Amerikai Magyar Szó, 1983. július-december (37. évfolyam, 27-49. szám)

1983-11-03 / 41. szám

Thursday, Nov. 3. 1983. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 5. Hova, merre Izrael? Irta: Arie (Lova) Eliav, az Izrael Labor Party volt főtitkára, jelenleg tanár és szocio­lógus Izraelben. Izrael legközvetlenebb fejfájása gazda­sági. De hosszabb távon, Yitzhak Shamir uj kormányának súlyos problémája, amit elődjétől örökölt, a Nyugati Part (West Bank) és a Gaza rohamlépésekben haladó annektálasa. Sziámi ikreknek adunk életet. Nap, mint nap, a telepítési folyamat utján, Összebogozzuk Izrael földrajzát, társadal­mát és gazdaságát egy másik népével, a Palesztináikéval. Minden egyes uj telepí­tés, minden egyes uj ut csak uj közös vér- edény.- Lehet, hogy máris osztozunk egy közös gyomron, egy közös bélrendszeren, de megtartjuk külön szivünket, külön elmén­ket és szabad kezünket, hogy köveket és gránátokat hajítsunk egymásra. Amit az uj kormánynak kell fontolóra vennie, mi­előtt még túl késő, hogy még mindig lehet­séges megfordítani ezt a folyamatot, ketté­választani a sziámi ikreket. Vajon összeegyeztethetó-e a cionizmus alapvető céljaival a "Nagy Izrael"-t alkotó sziámi ikrek helyzete? 1. Túlnyomóan zsidó állam-e a Nagy Izrael? Nem. Csak úgy félig zsidó. Körül­belül öt és fél millió lakosából csak 60%, három és negyed millió zsidó; 40% arab, másfél millió palesztinai a Nyugati-Parton és Gazában, háromnegyed millió arab a '67 előtti határokon belüli Izraelben. Ez az arány, a jelen demográfiai irányzat mellett, idővel 50%-50% lesz, nyilván egy kétnépi állam az előrelátható jövőben. 2. Vajon demokrácia-e? Nem, csak felig. Teljes demokrácia a '67-es határokon belül, és erre büszkék vagyunk. De a '67-es hatá­rokon, a Zöld Vonalon túl, a Nyugati Par­ton és t Gazában egy szemernyi demokrácia sincs. Es nem is lehet. A fogalom ellentét­ben all a katonai megszállás természeté­vel, és a zsidó telepesek polgárőrségi szel­lemevei, melyben a törvényt saját kezükbe helyezik. 3. Vajon termelő, önellátó társadalom-e? Nem, csak félig termelő. Izrael felsorako­zik a világ legfejlettebb nemzeteinek sorá­ba sok különböző téren, mezőgazdaságtól a tudományokig, és erre büszkék vagyunk. De rászorulunk, túlságosan, külsegélyre, különösen az USA-éra. És, ami még rosz- szabb, rászorulunk, veszedelmesen, szak­képzetlen és félig képzett arab munkaerő­re a megszállott területekről, akik jönnek naponta Izrael városaiba és* községeibe. 4. Türelmes állam vagyunk-e? Nem, csak félig türelmes. A sovinizmus és vallá­si fundamentalizmus közti házasság türel­metlen, nemcsak az arab kisebbséggel, de még azon zsidókkal szemben is, akik más véleményt vallanak judaizmus, Izrael és cionizmus felöl. Az ortodoxok fojtogató keze alatt konzervatív és reform rabbik nem képesek feladatukat teljesíteni. 5. Békében élÖ állam-e? Nem. Csak fé­lig élünk békében: fél-békében Egyiptom­mal, papirbékében Libanonnal, és békétle- núl határunk mentén többi szomszédaink­kal: Jordán, Szíria és a palesztinaiak. A kép világos: Dr. Jekyll a '67-es határokon belül, és Mr. Hyde a Nyugati Parton és Gazaban. Ne felejtsük el, hogy a végén Mr. Hyde győzött Dr. Jekyll fölött. De még nincs túl késő a folyamatot meg­fordítani. Ehhez éles ideológiai, politikai és gazdasági fordulatot kell tennünk. Ki kell nyilatkoztatnunk készségünket külpolitikánk teljes revideálására. Nekünk, zsidóknak vannak emlékeink kötelékeink MAIIM IŰVAGREND "Ilyesféle burkolt akció nagyon bonyolult, kifinomodott ügy. Vitatható, hogy mennyi nyomást merészelne gyakorolni a CIA a Vatikánra. Azt kerülő utón, informálisan kell megtenni." Ez az a pont, amikor a SMOM amerikai szekciója megjelenik. Marchetti mondja: "Mind ugyanabba a klubba tartoznak. Egyikük éppen a CIA igazgatója, a másik meg ép­pen egy kardinális. Amikor találkoznak és barátkoznak társasági alapon, kicseré­lik gondolataikat és véleményeiket és azt, mint privát személyek teszik. De hogyan lehet a privát személyt elválasztani a hiva­tásbelitől?" Az 50-es és a korai 60-as évek­ben az - US és a Vatikán közötti viszony nagyjából Spellman bíboros utján folyt le. Spellman a SMOM amerikai szárnyának "Nagy Védője és Lelki Tanácsosa" volt. Spellman, az ultra-konzervativ ideológus, mint a pápa, XIII. Pius jobbkeze szolgált, és szókimondó támogatója volt a US kato­nai beavatkozásának Vietnámban. De a viszony nem volt mindig ilyen bársonyos, mert a Vatikán politikája nem volt mindig a Lovagok tetszésére. A 60-as évek ele­jén XXIII. János pápa jelentős lépéseket tett az egyház liberalizálására a Kelettel való dialógus megnyitásához. Ezzel eltért elődjének, XII. Pilis pápának szigorúan anti-kommupista politikájától. XXIII. János úgy érezte, hogy a Vatikánnak hajlékony álláspontot kell elfogadnia - úgy társa­dalmilag, mint politikailag -, hogy az egyház fennmaradjon, mint jelentőséggel biró intézmény. A Szovjetunióval való közeledési kísérlete meglepetés volt min­denki részére és dühöngésbe vitte a CIA Vatikán, figyelőit. De a CIA-nak óvatosan kellett eljárnia a Vatikánban folytatott kémkedési tevékenység felfokozásában, mert a Kennedy kormány minden igyekezet­tel el akarta kerülni a Szent Székkel való kapcsolat látszatát. Kennedy, az USA egyet­len katolikus elnöke, annyira aggódott egy protestáns visszaütés lehetősége miatt, hogy elutasította a pápa igyekezetét, hogy PEKING. A szovjet-kinai tárgyalásokat elnapoltak a jövó ev márciusáig. a Kelet és Nyugat közötti enyhülésben közvetítsen. Eközben Kruscsev, az ateista, szívesen fogadta a pápa diplomáciai aján­latát. John McCone, a SMOM tagja, és, akkor a CIA igazgatója, 1963 májusában memo­randumot vett kézhez James Spain-töl, a CIA Office of National Estimates osz­tályának vezetőjétől, a János pápa politi­kája okozta bonyodalmak ügyében. Ebben a nemrég nyilvánossá vált 15 oldalas memo­randumban, melynek cime "Változás az Egyházban", Spain ezt irta: "Kétségtelen, hogy erőteljes uj áramlatok folynak az egyház gondolatainak és eljárásainak szin­te minden fázisában... és ez uj megközelí­tést eredményezett az olasz politikához, amely inkább engedékeny, mint pozitív." Amikor Spain a Vatikánba látogatott, egy , külszolgálati ösztöndíjas tudóst álcázva, nyugtalanságának adott kifejezést az olasz baloldal nagyméretű nyeresége fölött, az 1963-as választásokban. Sokan úgy érez- ' ték, hogy a baloldal nyereségét János pápa kommunisták iránti békülékeny álláspont­jának lehet tulajdonítani. Ez volt az első választás, amelyben az Olasz Püspökök Konferenciája nem adta hivatalos jóváha­gyását a Keresztény Demokrata Pártnak. A pápa ragaszkodott a semlegesség fenn­tartáséhoz, nehogy az keresztezze az ö szovjet kezdeményezését. Beszélgetve a Kúria tisztviselőivel, Spain azt tapasz­talta, hogy nagyon sok elégedetlenség volt az egyház irányzata miatt. Egyesek azt mondták Spain-nek, hogy a pápa "naiv poli­tikailag és egy maroknyi 'liberális' pap helytelenül befolyásolja." Hallott arról is, hogy a pápa "fiatal munkatársai erköl­csileg és politikailag megbízhatatlanok." Azok között, akik különösen aggódtak Já­nos pápa politikája miatt - jelentette Spain McCone-nak - voltak a római arisz­tokrácia és a pápai előkelőség tagjai, akik elvesztettek számos hagyományos privilé­giumukat, amikor XII. Pius meghalt. (folytatjuk) TOKIO Japán arra törekszik, hogy a jelenlegi 1 millió 800 ezer autó helyett 1 millió 900 ezret exportáljon. KEWYORKI MAGY AR HENTES TIBOfTS MEAT SPECIALTIES (FORMERLY MERTL PORK STORE) 1508 Second Ave., New York, NY. 10021 a 78. és 79. utcák között. Tel: RH 4- 8292 MISS MS, MH* IS FIMMMTTAK és jogaink mindazon területen, de igy van­nak a palesztinaiak is. Ezért meg kell elé­gednünk egy fél cipóval, azért, hogy vala­mikor békében élhessünk, mint természe­tes ikrek. Ez a megoldás komoly műtétet igényel es ez Jiosszaritartó és fájdalmas lesz. Sok akadályba fogunk ütközni az utón. De ha nem lépünk erre az útra, élő szörnnyé válhatunk, örökös háborúra kárhoztatva. Igaz, hogy a palesztinaiak nem küldtek világos és egyértelmű üzenetet készsé­gükről, hogy békében együtt éljenek Izra­ellel. De miután jelenleg az egész cipó a mi kezünkben van, jelentsük ki, hogy készek vagyunk elismerni a palesztinaiak Önrendelkezesi jogát a terület rájuk eső részén, és határozzák meg ők, miféle szö­vetségben kívánnak lenni Jordánnal. Ha már egyszer megvannak a palesztin és jordán képviselők, leülhetünk tárgyal­ni. Szóba kerülhet az is, hogy telepesek, akik hajlandók arab fennhatóság alatt ma­radni, azt megtehessék. Ha megjön a béke, és uj megértés lép a régi gyanakvás és gyűlölet helyébe, lehetséges még egy kö­zös piac is a három nép között. Halványan pislog a mécses ma Izraelben, de még van választásunk átok és áldás között. Válasz- szűk az életet. (A N.Y.Times okt. 13-i számában meg­jelent cikkből fordította Vágó Oszkár.) Makacsa török ANKARA. A (török kormány megtagadta az Egyesült Államok azon kérését, hogy libanoni haderőknek fegyvereket szállító amerikai gépek Törökországban amerikai hadibázisokra leszállhassanak. A török külügyminisztérium szószólója, Nazmi Akiman mondotta: "Barátságosan megmagyaráztuk, hogy a mi 'álláspontunkat a bázisokra és a közel-keleti politikánkra vonatkozó közös védelmi egyezmények határozzák meg." A U.S. és Törökország között kötött egyezmény kimondja, hogy a U.S. bázisokat csakis a NATO céljaira lehet használni. Görögország is hasonló amerikai kérel­met utasított el.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom