Amerikai Magyar Szó, 1983. július-december (37. évfolyam, 27-49. szám)
1983-10-20 / 39. szám
Thursday, Oct. 20. 1983. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 4. A középosztály szerepe PENTAGON A MUNKÁSOK EILEN A nyugati társadalmakban a lakosságnak csupán 3-5 százaléka sorozható a burzsoáziába, mivel a nagy üzleti hatalmak, a kapitalisták, csak ilyen kis százalékot képeznek. A lakosság többsége - az Egyesült Államokban 78 százaléka - a vagyontalan osztályba tartozik, írja S.N. Nadel a "TŐkés- rendszer és a munkásosztály" c. könyvében - de ez nem csak a kétkezi munkásokból áll. A burzsoá szociológusok számára a közép- osztály mindig meghatározhatatlan volt. Nadel helyes analitikai módszerekkel és statisztikákkal határozza meg a kis burzsoáziát, azokat, akik nem teljesen kapitalisták, s nem teljesen dolgozók. A kis üzletemberek gyakran mindkettőt képezik egyszerre: habár munkásokat alkalmaznak és független vállalkozóknak tekintik magukat, gyakran hosszabb órákat dolgoznak, kevesebb pénzért, mint a nagy üzemek szervezett munkásai. Ezért zavaros a gondolkodásuk. A politika, vagy a társadalmi kérdések többnyire nem nagyon érdeklik őket, jobb időkben a tőkés nagyvállalatokkal azonosítják magukat, mig egy elkövetkező krízisben el nem proletárosodnak. A kis üzletágak elterjedtek, de nem - mint a közhit tartja - azért, mert a lehetőségek országában élünk. Nadel kimutatja, hogy ennek az ellenkezője igaz: a kis burzsoá vállakózások a saját elszegényedésük miatt szaporodnak el. Erre a paradoxra a burzsoáziának az a szokása adja a magyarázatot, hogy feladja a nem-produktiv termelési ágakat és ezeket egyénekre ruházza át. Jó példa erre az automobil. Sokezren dolgoznak autógyártástól fügcjö kis üzemekben, legtöbben hosszú órakat, alacsony fizetésért. Sokszor azért próbálnak önálló üzletet nyitni, mert ez az egyetlen munka- lehetőségük. Kávéboltok, fodrászmühelyek, motelek azokhoz az üzletágakhoz tartoznak, melyek nem hoznak elég profitot ahhoz, hogy a monopóliumok ezekkel törődjenek. Mas ágak koncessziókkal vonzzák magukhoz a kis vállalkozókat, betársulá- sokkal kecsegtetve, de a független kis üzletembereket adósságok terhelik meg és hosszú órákat kénytelenek dolgozni. Haszonrészesedésük elenyésző. Az Egyesült Államokban a befektetők egy százaléka tartja kézben a részvények 50 százalékát, de a kisüzleti részlegben a legnagyobb hasznot hozó ágakat a nagyobb részvény- társaságok tartják meg maguknak. A kis- üzletek mindig bizonytalan alapokon állnak. Ugyanezek az erők játszanak közre a középosztály más részeiben. Nadel részletesen foglalkozik a farmerokkal és a szellemi dolgozókkal, mert ezek is egyre gyorsabban szegényednek el a kapitalista termelés krízisei közepette. Az iró megoldást, kiutat is mutat, de a középosztály ezt még nem fogadja el, mert nem érti meg. Érdemes a könyvet mindenkinek elolvasni, akit ez a probléma közvetve vagy közvetlenül érint - és ez a lakosság 78 százaléka. Az International Publishers kiadásában megjelent könyv ára, vászonkótésben $7.95. Vágó Oszkár MEXICO CITY. Costa Rica elnöke Mexico Citybe utazott, ahol tárgyalásokat folytat d° la Madrid, mexicói elnökkel a kózép- amerikai helyzetről. SZEREZZEN EGY UJ ELŐFIZETŐT ! "A Pentagon bombát robbant fel, ami azonban nem dönt romba egy várost, hanem csökkenti a munkások bérét, elrabolja egészségi biztosításukat, veszélyezteti 1.2 millió munkás életszínvonalát." Ezt Írja a SOLIDARITY (autómunkások szakszervezetének hivatalos lapja) szept. 5-i számában a lap, munktársa, Dave Elsila. "Egyre hangosabban kritizálják a Pentagont az egekig menő hadikiadások miatt - írja továbbá Elsila. - A Pentagon vezetői azt akarják elhitetni, hogy a fegyverkezésre költött összeg azért olyan magas, mert a munkások magas bért kapnak. Teljesen figyelmen kivül hagyják azt a tényt, hogy a hadirendeléseken dolgozó vállalatok hatalmas haszonra dolgoznak, a vezetők hallatlanul magas fizetést húznak és olyan fegyvernemeket is gyártanak, melyekre nincs szükség, amit még a 'héják' is elleneznek. A Pentagon nyomást gyakorol az ürkutatató kellékeket gyártó vállalatokra, hogy csökkentsék a béreket, fosszák meg a munkásokat a mellékjuttatásoktól, főleg az egészségi biztosítástól. Dokumentumok igazolják, hogy a Pentagon arra törekszik, hogy az űrkutató kellékeket gyártó üzemek munkásai egyenlő bért kapjanak a térségben lévő ipari üzemek dolgozóival. "Ha ' a Pentagon életbe tudná léptetni tervét, az lényeges bérlevágást jelentene ezen dolgozók részére. A Hadügyi Hivatal már munkába állított egyéneket a terv kivitelezésére. Az autómunkások szakszervezete lépéseket tett e terv megsemmisi- tésére. Ellenezzük ezt az uj szerződési tárgyalásokon, mozgósítjuk a kongresszus tagjait és ha kell, bírósághoz folyamodunk orvoslásért. Most kezdődnek a tárgyalások a McDonnell Douglas és a Pentagon részére dolgozó más vállalatokkal. "A hadügyminisztérium uj munkásellenes stratégiája nyilvánvalóvá vált a múlt évben, amikor a Légiflotta titkára, Verne Orr utasította megbízottját, hogy tegyen lépéseket arra, hogy a Pentagon rendelésein dolgozók ne kapjanak nagyobb béremelést, mint a szövetségi kormány alkalmazottai. Orr titkos átiarata a szakszervezet kezébe került. Azt is tartalmazta, hogy ha követelésüket a munkások nem fogadják el és sztrájkba lépnek, hajlandók ezzel szembeszállni. Caspar Weinberger hadügyminiszter a Washington Times-nak adott interjúban támogatta Orr lépését. Hans Drissnack, a Légiflotta altábornagya szintén kijelentette: 'Elérkezett az idő, hogy az űrkutató kellékeket gyártó üzemek munkásainak bérét egyensúlyba hozzuk a térség ipari munkásainak bérével.' "Donald Stukel, a Légiflotta tábornoka, junius 15-én a McDonnell Douglas céghez intézett levelében ezt irta: 'Hathatósabb lépést kell tenni a munkásoknak nyújtott betegsegély-kóltségek csökkentesére.' "A Pentagon azzal fenyegette a vállalatokat, hogy megtagadja az uj rendeléseket azoktól, amelyek képtelenek a kedvezményeket csökkenteni. "E munkásellenes magatartás nagy felháborodást* keltett az autómunkások (United Auto Workers), a vasmunkások (International Association of Machinists) és a többi szakszervezetek tagjai között, akik e vállalatok alkalmazottai. "A Pentagon e magatartása ellenére is - mondja Ray Majerus, a UAW országos titkár-pénztárosa - követelni fogjuk a béremelést és a méltányos munkakörülményeket. Követeljük az üzemekben dolgozók biztonságát, a megfelelő nyugdijat, s hogy amikor egy üzemben hadianyagok helyett szükségleti cikkeket kezdenek gyártani, a munkások munkája biztosítva legyen.4' KI VAN FÖLÉNYBEN? Kosta Tsipis és Matthew Bunn profesz- szorok, a Massachusetts Institute of Technology-nak a nemzetközi biztonság védelmére szóló tudományos-technológiai programja részére készített jelentésükben kijelentették, hogy az u.n. "window of vulnerability" (sebezhetöségi ablak) egyszerűen nem létezik. A Reagan-kormány állítása szerint ezt a sebezhetőséget a rendkívül pontos szovjet lövedékek képezik, mivel ezek az amerikai, szárazföldről irányított, földalatti tárolókban elhelyezett, interkontinentális, elhárító lövedékeket képesek elpusztítani. Tsipis és Bunn ezzel szemben azt mondják, a szovjet lövedékek nem olyan pontosak, mint ahogyan a hadi tervezők állítják, . mert lehetetlen ST. LOUIS, Mo. A McDonnell Douglas Vállalat három üzemében dolgozó 6.600 munkás sztrájkba lépett, miután nem jött létre uj egyezmény a lejárt kollektiv szerződésre. A vállalat 3 százalékos évi beremelest és 3 százalékos inflációt ellensúlyozó emelést javasolt. A szakszervezet tagjai elégedetlenek voltak a vállalat javaslatával. WASHINGTON, D.C. Az ország ipari üze- nei 78.1 százalékos kapacitással mükŐd- .ek. megállapítani, hogy a kilőtt lövedékek, 6000 mérföld távolságra hol érnek találatot? Sok hadi szakértő mondotta nem hivatalos körökben, hogy a szovjet fegyverek pontossága messze távol esik attól, mint ahogyan azt az Egyesült Államokban állítják, mondja Tsipis. Mindkét kutató jelentése szerint úgy a Szovjetunió, mint az Egyesült Államok meglehetős biztonságban van, mert fegyver-tároló silóik megmaradnának támadás esetén és ellentámadásba mehetnének. Az a nagy pusztítás, amit az ilyen ellentámadások okoznának, akadályozza meg, hogy bármelyikük első támadásba kezdjen. PÜSKI- CORVIN HUNGARIAN BOOKS, RECORDS 1590 Second Ave. (82-83 St. között) NEW YORK, N.Y. 10028 Tel: (212) 879-8893 Sokezer magyar könyv, újság, hanglemez hangszalag IKRA, COMTURiST, TUZEX befizetöhely Látogassa meg boltunkat, New Yorkban a magyar negyed közepén. Postán is szállítunk a világ minden tájára.
