Amerikai Magyar Szó, 1983. július-december (37. évfolyam, 27-49. szám)
1983-10-13 / 38. szám
Thursday, Oct. 13. 1983. 4. MAGAS TANDÍJAT FIZETNEK KISSINCER Politikai és irodalmi körökben nagy feltűnést keltett egy a közelmúltban megjelent könyv: THE PRICE OF POWER: Kissinger in the Nixon White House. Szerzője, az ujságvilágban jól ismert, "leleplező ujságiró", Seymour M. Hersh. Sok mindent felkutatott Kissingerröl, amiről még a "jól értesültek" sem tudtak. Figyelemre méltó, hogy ezidáig Kissinger még nem perelte be Hersh-t rágalmazás miatt! A NATION c. rangos hetilap két oldalt szentelt a könyv ismertetésének. Kissingerre jellemzőnek említi Hersh, hogy egy nap 1970. szeptemberében berontott Haldeman szobájába "ebből háború lesz" kiáltással. Nagyon titkos kémfelvételekkel kezében, elmondta, hogy Kubában futballpályát építenek, holott Kubában nem futballt játszanak, hanem baseballt! Futballt az oroszok játszanak. Ebben Kissinger súlyosan tévedett. Az első futball- egylet Kubában 1924-ben alakult, és 1970- ben már 70 futballcsapat volt. Ha Kissinger bunlajsíroméról lehet beszélni, az mind itt van ebben a könyvben. Nemcsak, hogy vér tapad a kezeihez, nemcsak soha senki nem vonta felelősségre, de felháborító, hogy bűneiért istenítették Betetőzésül, Reagan, néhány héttel ezelőtt, őt bízta meg egy nagyon fontos külpolitikai vizsgáló bizottság vezetésével, amelynek feladata, hat hónapi munka után, jelentést tenni Közép-Amerika helyzetéről. Kissinger agyában született meg az Allen- de elleni Összeesküvés, amelyet a Cl A hajtott végre; Kambodzsa bombázása; a vietnámi háború elnyujtása. Harvard felsőfokú egyetemen heves versengésbe elegyedett Z.Brzezinskivel, S.P. Huntingtonnal és Stanley Hoffmannal, amiből Kissinger került felül, mert ó egyedül felismerte, hogy Amerika milyen mesz- szire haladt a birodalomhoz vezető utón, tehát csak a könyörtelen és teljesen cinikus "reálpolitika" lesz képes azt kormányozni. Az USA 1945 óta hadban állott a kormányzás felöli saját elképzelésével. Megszületett a 18. században, mint egy köztársaság, a világ egyik távoli sarkában, és egy 20. századbeli főhatalommá vált ("superpower"), orrát bedugva tucatnyi ország dolgaiba. A háború utáni "Pax Americana" húsz éven át tíbségesen jutalmazta a birodalmat, de 20 év után, éppen Nixon és Kissinger uralma idejen, a birodalom költségei meghaladták a jutalmakat, gazdaságilag és politikailag. Valamikor az USA beavatkozhatott más országok ügyeibe, megtartva demokratikus arculatát, de Nixon és Kissinger beavatkozása Chilében súlyos sérüléseket okozott ezen az arculaton. Szemben a tengerentúli valóság és az önelképzelés közti ellentmondással, Kissinger és Nixon megtalálták a kellő stratégiát: titokban tartották politikájukat, olyannyira, hogy sem a külügyi, sem a védelemügyi miniszter nem tudott róla. Úgy képzelték el a birodalmat, hogy végzi a dolgát, anélkül, hogy érdekcsoportok, a sajtó és szemtelen politikusok beleszólnának. A SALT I. tárgyalásokon Gerald Smith, az amerikai megbízott, a szovjet megbízottól értesült Nixon javaslatának részleteiről. Nixon titkos üzenetet küldött Ellsworth Bunker saigoni nagykövetnek, hogy közzétegye Kambodzsa bombázásának beszüntetését, ugyanakkor Kissinger üzenetet küldött Creighton Abrams tábornoknak, hogy hagyjon figyelmen kívül minden más üzenetet és folytassa Kambodzsa bombázását. Kissinger Washingtonjában feszültség és paranbja uralkodott. Nixon és Kissinger lehallgatták telefonokat. j Vago Oszkár: 1981-ben a légiirányitók sztrájkba léptek. FŐ panaszuk az volt, hogy idegölő munkájukat hosszú órákon át megszakítás nélkül kell végezniük, úgyhogy mire elérik 40-es éveiket, képtelenek munkájukat megfelelően elvégezni. A sztrájk letörésére a Reagan kormány közlekedési minisztere menesztette a 11.000 légiirányitót és sztrájktörőkkel helyettesítette ókét. A légiirányitók kérték a pilóták és a légivállalatok más alkalmazottainak támogatását. A gépészek, az IÁM (International Association of Machinists) szakszervezet tagjai hajlandók voltak támogatni a sztrájkotokat, abban a tudatban, hogy győzelmük előnyös lesz a légivállalatok minden dolgozója részére. Ugyanakkor tudták, hogy a dolgozók közti szolidaritás nélkül nem lehet kedvezményeket elérni, a bérskálát megvédeni és azt állandóan javítani. A rokonszenv-sztrájk azonban sikertelen volt, mert a pilóták nem voltak hajlandók csatlakozni, azzal az ürüggyel, hogy amikor ők sztrájkoltak, a légiirányitók átlépték a sztrájkőrséget. A pilótákra és az AFL-CIO országos vezetőségére hárul a felelősség a légiirányitók sztrájkjának leveréséért, szakszervezetük lerombolásáért. Két év telt el azóta. A légivállalatok, a Continental céggel az élen, azt mondják, hogy válságban vannak, állandóan deficitre dolgoznak, nem versenyképesek és mindez annak tudható be, hogy az alkalmazottak fizetése túl ják meg és tartsák üzemben. 774-en szavaztak a javaslat ellen. Akik a javaslatra szavaztak, úgy gondolták, hogy e lépéssel elkerülik a munkanélküliséget, megoldják problémájukat. A gyárat 74.7 millió dollár készpénzért, valamint 119.2 kölcsónkötvény ellenében vették meg (amelyet 1993-98 között kell kifizetni); át kell venni a vállalat 192.3 millió dolláros adósságát, vagyis 386.2 millió dollár befektetésről van szó. Bankárok konzorciuma, a Citicorp vezetésével 120 millió dollár kölcsönt folyósít az uj vállalatnak, amiből kifizetik a 74.7 millió dollárt és a többivel az átírással kapcsolatos kiadásokat, valamint az uj részvények kinyomtatását fedezik. A munkások többsége két másik javaslatot is jóváhagyott. Az egyik megtiltja a sztrájkot a következő hat évre, 20 százalékkal csökkenti a munkások fizetését, a másik megvonja a munkásoktól azt a lehetőséget, hogy nyugdijat és végkielégítést kapjanak a vállalattól. A gyár főleg konzervdobozokat gyártott. A tulajdonosok le akarták zárni, mert nem volt elég haszon. A felszerelés régi, az üzemben tartás megköveteli a modernizálást, ami újabb milliókba kerül. Nincs biztosíték arra, hogy a munkások képesek lesznek hasznonnal üzemeltetni a gyárat, ugyanakkor aláássák az acélipari dolgozók helyzetét. Az acélgyárosok azzal érvelhetnek, hogy ha a munkások kezében lévő gyár 20%-kal alacsonyabb bért fizet, miért ne fizethetnének 'ók is ugyanannyit? A dolgozók talán képesek lesznek eleget tenni a vásárlással magukra vállalt kötelezettségeknek, de ez sem biztos. Az viszont biztos, hogy életszínvonaluk évről évre csökkenni fog. Ha az infláció csak évi 596-os, a hatodik magas és a munkaviszonyok túl sok kiadást jelentenek. A Continental kérte a bíróság védelmét a Csődtörvény 11. cikkelye értelmében. Ugyanakkor vállalat kellő készpénzzel rendelkezik, mely lehetővé teszi az üzlet folytatását. Ezzel akarják megsemmisíteni a szakszervezettel fennálló kollektiv munkaszerződést. A Continental vezetői 12.000 alkalmazottat bocsátottak el, de munkába helyeztek 4.200-t, uj feltételekkel. Minden alkalmazott fizetését 50%-kal csökkentették, hosszabb munkaidőt követelnek, több szolgálatot kell adni, mint amit eddig a szerződés előirt. Az uj "szerződés" természetesen nem nyújt védelmet a dolgozók oktalan elbocsátásával szemben. A jelek arra mutatnak, hogy ha a Continental- nak sikerül tervét végrehajtania, a többi légivállalat követi példáját. Ez a helyzet arra kényszeritette a pilóták szakszervezetének vezetőit, hogy sztrájkkal semmisítsék meg a Continental vezetőinek ördögi tervét. Soha nem jutott volna a helyzet ide, ha a légiirányitók megnyerték volna sztrájkjukat 1981-ben. Az AFL-CIO országos vezetősége ugylátszik rájött arra, hogy eljött az idő a munkások szolidaritásának igénybevételére, ök is támogatják a pilóták sztrájkját, akik most elvárják, hogy a gépészek és a többi alkalmazottak támogassák őket. Magas tandijat fizetnek a pilóták, de jobb későn, mint soha! üzemben tartani és megbizkózni a versenytársakkal. Ez esetben nemcsak munkájukat veszítik el, hanem befektetett pénzüket is. Szerintünk a gyár átvétele nem helyes megoldás. A gyárat a szövetségi kormánynak kellett volna átvennie, modernizálnia és munkában tartani a dolgozókat a régi bérskála fenntartásával, a sztrájkjog megtartásával. Követelni kellett volna az őket megillető nyugdijat és ha kell, a végkielégítést. A Weirton-munkások az üzem megvásárlásával saját maguk alatt vágják a fát. Lusztig Imre Az angliai Labor Party, amely nemrég uj vezetőséget választott Brightonban tartott évi konferenciáján, hatalmas többséggel ismét a teljes leszerelés mellett foglalt állást. Ha hatalomra jutnak, meg fognak semmisíteni minden angol nukleáris fegyver* és követelni fogják az amerikai atomfegyverek eltávolítását az országból.. PÜSKI- CORVIN HUNGARIAN BOOKS, RECORDS 1590 Second Ave. (82-83 St. között) NEW YORK, N.Y. 10028 Tel: (212) 879-8893 Sokezer magyar könyv, újság, hanglefnez hangszalag IKKA, COMTUR1ST, TUZEX befizetőhely Látogassa meg boltunkat, New Yorkban a magyar negyed közepén. Postán is szállítunk a világ minden tájára. L. I. Saját maguk alatt vágják a fát 6.203 acélmunkás szavazott arra, hogy a Weirton Acélműveket a munkások vásárolévben újabb 30 százalékkal csökken a bérük. Fennáll az a lehetőség, hogy 2-3 éven belül bebizonyosodik, hogy képtelenek a gyárat AMERIKAI MAGYAR SZÓ
