Amerikai Magyar Szó, 1983. július-december (37. évfolyam, 27-49. szám)

1983-09-29 / 36. szám

Thursday, Sep. 29. 1983. AMERIKAI MAGYAR SZO 9. Illyés Gyula: Á Puá/frtcUz yVepe 16. Különben a maga módján igen szívélyes volt. A magoslatról, melyen vagyona és gyermekei emelkedése miatt tudta magát, jóakarattal tekintett le ránk, de ez az állandó elnézés, ez a szüntelen megbocsáj- tás végül is mindenkit fölingerelt. Valószí­nű, hogy bennünket, gyermekeket is eleven bűnjelnek tekintett, anyam szerelme s apam eltévelyedése helyrehozhatatlan bizonyítékainak. Dehat ö beletörődött mar mindenbe, - fohászkodott egyet s szemet anyánk szép arcan feledte. Mind­végig idegen volt neki. Nyilván csábitónak tartotta, mint legtöbb önző anya a menyét. "A Jánosnak különb dolga lehetne" - sóhajtotta ájtatosan s ebben egy tegeznyi hegyes célzás csillo­gott. f ( , Apám ifjúságában valóban elüthetett a többi gyerektől; egyszerű volt, megelé- gedettj az ö szemükben élhetetlen, a fel­törekvés és emelkedés vágya, amelyet beleoltottak, még nem fogant meg rajta. Semmikép sem akart elkerülni a pusztá­ról (ez a tulajdonsága elete végén ütközött ki újra rajta), még a közeli falu iskolájába is ostorral kellett elhajtani. Nem a tanulás­tól félt, jó feje volt, de azt erezte, hogy a nyárfasoron tál - mely a puszta határat jelölte, - mintha 6 tőle bárki még a csiz­máját is elvehette volna, igy mesélte. Ap­ja mesterségét akarta folytatni, a juha'sz- kodást. De mire ó' felcseperedett, juhász­számadónak nagyapat is már szinte csak díszből tartották, egyre több főidet tör­tek föl, a birkák egyre fogytak, a regi világ napjai meg voltak számialva. Csak úgy tengett-lengett hat jóidéig a pusztán. Be- szegódtettek a pusztai kovácshoz, aki azon­ban alig értett többet a kalapáláshoz, mint a faluvégi cigányok. Ráadásul az oktatást sem vette komolyan, a tanítvány egész nap csavaroghatott, csavargóit is, amerre változatos es egyre fokozódó érdeklődése hajtotta. A vefge az lett, hogy ami mester­séget ott meg lehetett tanulni, azt ö mind megtanulta. ( Kovácsnak ep olyan jó volt, mint méhésznek vagy faragónak, vagy kertésznek. (Később is, mikor már állandó foglalkozása volt, vasárnapi szabadidejét mindig valami, de mindig más és más mes­terség próbálgatásával töltötte; szekrényt gyártott, hálót szó'tt, furulyát fúrt, sót állatorvoslast is készségesen vállalt, a juhok fejlekeleseben egyenesen mester volt.) Mindez az általános tudás és érdek- lődes( arra rendelte volna, hogy kulcsár, magtaros s idővel tan pusztagazda váljék belőle. Mikor családjában erről az első komoly szó elhangzott, igazán meglepő vállalkozási kedvvel meglépett hazulról. A pusztákon akkoriban terjedtek el a mező- gazdasági gépek. Bámulta a gépeket, áhí­tattal ténfergett körülöttük, de azokhoz csak vizsgázott gépkezelők _ nyúlhattak. Irigyelte, a világ legelőkelőbb népeinek tartotta ezeket a gépkezelőket, akik leg­többje nem beszelt magyarul es előkelőség­ből nem is akart. Vizsgázni csak Pesten lehetett. Székese után oda is tartott hát és par hét alatt letette a kazánfűtői vizs­gát. Aztán még másfajta gépek kezelését is. Pár évig különböző dunántúli pusztákon szolgált, de egy-két hónapnál seholsem többet; kerülgette, szinte lépésről-lépés- re közeli tgette a régi pusztát. E (vándor­úba közben érkezett véletlenül Rácegres­re, ahol ép gépészlegényt kerestek. Anyám szüleinek nem volt rokonszenves. Főleg azutan nem, hogy ötheti ismeretség után megkérte anyám kezét, hozományul nem igenyelve mast, csak egy biciklit, mert ami bútor kell, azt majd ö maga meg­faragja! Jókedvű volt, minden iránt érdek­lődő, majd hirtelen a búskomorságig hallga­tag; ezert gőgösnek és hányivetinek tartot­tak. Szüleivel nem érintkezett, de mégis nagyra volt, hogy milyen előkelő családból szármázik. "A nebándi számadó fia!" anyám rokonai szavában még évtizedek múlva is ereztem a gúnyt, amikor ezt kiejtették. Fiatalember volt, aki \tetszeni és hatni akart. Racegresen azonban ezeket a hajla­mokat nem tisztelték. Puritánok voltak, náluk az őszinteség nem azt jelentette, hogy valaki a szivet minden csillogásával s arnyaval fenékig kiontse s ebben még kedvét is lelje. Anyám anyja elgyalogolt Nebandra, hogy figyelmeztesse a számadoekat, vigyék el valahova azt a fiút, ki semmikep sem akar tervétől elállni. Halálosabban akarva sem sérthette volna meg őket. Azt még tán hagyjan, hogy igy értesültek fiuk házas­sági szándékáról, de ráadásul már nem is kell? Kinek nem kell? Egy nyomorult bognár-familiának? Egy jött-ment "faragó­béres" népségnek? Vasárnap volt, de nagy­anyámat még meleg étellel sem kínálták. Apam bizonyara nemcsak a mesterségek közU választásban volt ily kapkodó, de a velemenyek közt is. Rövid huza-vona után elkerült Racegresról, de "szavát le­tette". Szüleihez tért vissza. A család akkor mar magasan csattogtatta szárnyát, a lányok f faluba mentek férjhez, a fiúk kivétel ^ nélkül cipót hordtak. Apám volt a család szégyene, akiről semmi különö­set nem lehetett mesélni. FOLYTATJUK H NATURAL JUICES • GELATIN AC PRODUCT•/ HUNGARY Oefebrtty SOVÁNY Celebrity, VALÓDI MAGYAR SONKA \ KAPHATÓ AZ USA EGÉSZ TERÜLETÉN , \ Mindenki tudja, hogy a magyarországi húsáruk minősége és hírneve az egesz világon elismert ^jranmimn hik a I Celebrity) A Xöiiixxxxiximiiisx sonka hagyományos módón készül. Ízletes, finom, jobb. mint az üzletekben kapható más sonkák KOSTOLJA MEG A MAGYARORSZAGROL IMPORTALT ( Celebrity) magyar sonkát Elórefozott, azonnal fogyasztható, sovány, szeletelhető sonka, melyből semmi sem vész kárba, nem zsugorodik, vásárlásává! pénzünkért sokkal többet kapunk, nem magasabb áron, mint más importált sonkából. ÍZLETES IMPORTALT MAGYAR SONKA Celebrity: IMPORTALT MAGYAR SONKA Kapható: 1,2 és 3 fontos dobozokban vagy szeletelve 4 unciái csomagokban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom