Amerikai Magyar Szó, 1983. július-december (37. évfolyam, 27-49. szám)

1983-07-07 / 27. szám

AMERIKAI Ert. as 2nd Class Matter Dec. 31. 1952. under the Act of March 2, 1879. at the P.O. of N.Y..N.Y. [ Ára 125 cent Vol. XXXVII. No. 27. Thursday, July 7. 1983 AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC. 130 E 16th St. New York,N.Y.10003. Tel: (212) 254-0397 Hazamegyek Csöngés Beszélgetés Weöres Sándorral- Gócze Tibor riportja ­Weöres Sándor (Göcze Tibor felvétele) VASMEGYEI ÜDVÖZLET Sokszor megyek Szombathelyre, gondjaimtól szabad helyre, de mellette Óladon magam boldognak tudom, sűrű fák közt Kantonban elmerülök álomban, és ha vágyom völgyre, hegyre, tovább utazom Kőszegre. Végtére hazamegyek Csöngőre. (Weöres Sándor) Hetvenedik születésnapja alkalmából kerestem fel Weöres Sándort budai otthonában. A kertes villa kapujában a házigazdával jött elém egy gyönyö­rű fekete cica is. Nyomban észrevet­tem, hogy szereti a gazdáját és nagy megbecsülésben van része. Az előszo­bában a falusi életre emlékeztető, orrot csiklandozó alma-illat terjengett. Itt a múzsák birodalmában a csend és nyugalom szigetén, dolgozószobá- jábán idézte fel a múltat. Mosolygás, csendes, aránylag igen szűkszavú em­ber. Ült a kereveten és gondolatban Csöngőn járt. Weöres Sándor költő és műfordító 1913. junius 22-én született Szombat­helyen, majd a Vas megyei Csöngén nevelkedett. Édesapja huszártiszt volt, Csöngén gazdálkodott. Az elemi iskolát ott és Pápán végezte. 1923-tól 1929-ig Szombathelyen a Faludi Ferenc Gimnázium növendéke. Az első négy évet magánúton, az 5. - 6. osztályt nyilvános tanulóként végezte. Ezt követően Győrben folytatta közép­iskolai tanulmányait, majd 1932-ben a soproni Ev. Líceumban érettségi­zett. 1933-ban nyert felvételt a pécsi Tudományegyetem bölcsészkarára, amelynek elvégzése után könyvtári gyakornok volt Pécsett, majd Buda­pesten. Az első verseskotete 1934- ben Pécsett jelent meg "Hideg van" cimme L Ezideig több, mint 20 verses­kötettel jelentkezett. Munkásságáért (folytatás az 5. oldalon) MEGJÓSOLTUK! Valamivel több, mint,,..' ( 7 egy évvel ezelőtt,™ f connectkut lapunk 1982. md jus Ehester /' 20-i számában az\{ v__ "Alagút" c. cikkünk->E'V™K ' BÍWVjjBv z. ben, amelyben a I ^ | XW^nwie^F. New York- Washington-i vasútvonal egyik íÁt L alagutjánál kialakultI; )| íj A vészhelyzetről irtunk,i\ \«| k ^ rámutattunk arra,t p t S' hogy az ott történt^ §[ <ávjTV' jc közel katasztrófát. LÁi—q ifsf a, intőjelnek kell tekinte- ír ni az egész amerikai ö-fr'T i: í közlekedési rendszerf'\LÍV-^\ír'X‘i válságos helyzetéveVj^^Sv^^^ ( \1 kapcsolatban. nassav "Ha ezzel az alagúttal baj volt X/7 irtuk akkor nem állhat-e fenn u-f É )y aUcai: gyanilyen helyzet az or- %'/\ n \ szágban lévő száz és száz más alagúttal? És ha ezt az alagútat nem vizsgálják rendsze­resen, honnan tudhatjuk, hogy a Hudson, vagy az East River alatti alagütakat lelki- ismeretesen vizsgálják? Az alagutak, HI­DAK... nem kedvencei az ipari-katonai komplexumnak. Azoknak szűk marokkal mérik a pénzt, nem úgy, mint a hadiiparnak." E cikk megjelenése óta több más cikkben is foglalkoztunk az amerikai közlekedési hálózat bűnös elhanyagolásával, többször is hangoztattuk, hogy Reagan politikája következtében, amellyel Ő szinte féktelen mértékben költi a dollárbilliókat, nem jut pénz a legfontosabb társadalmi célokra, többek között a közlekedés eszközeinek megfelelő karbantartására. A New York közelében, a connecticuti Greenwich város határában történt hidössze- omlással az ország egyik legfontosabb autőutján, a US 95-ön jóslatunk tragikus körülmények között vált valóra. "Eső után köpönyeg." A Szövetségi Ország­úti Bizottságnak, amelyről eddig alig hallot­tunk, a szerencsétlenség után megjött a hangja és megállapította, hogy "AZ OR­SZÁG HIDJAI ÉPÍTÉSZETI SZEMPONTBÓL HIBÁSAK, ROZSDÁSODNAK ÉS KÉPTELE­NEK A FOKOZÓDÓ TEHERBÍRÁSRA, VAGY PEDIG MÁS „ SZEMPONTBÓL ELAVULTNAK TEKINTHETŐK." A szövetségi bizottság aggodalmas meg­állapításával szemben az állami mérnökök igyekeznek a közönséget megnyugtatni. New York állam mérnöki hivatala például sietett kijelenteni, hogy az állam 19.000 hídja - bár problémák vannak itt is - alap­jában véve biztonságos. Ahogy a régi magyar szőlásmód tartja: "Minden rendben van, csak a nyaka véres." A 95-ös úton történt katasztrófa alkalmá­val az út egyik szakasza, amely hidat alkot a Mianus folyó fölött, éjfél után 1.30- ■ kor váratlanul leszakadt, a folyóba zuhant, egy rajta épp akkor áthaladó 2 személyautó­val és egy teherautóval együtt. Három ember életét vesztette, három súlyosan megsebesült. Ha ez reggel, vagy délután történik, az áldozatok száma százakra rúghatott volna. Az Egyesült Államokban 564.500 20 láb­nál hosszabb hid van. Ezek közül a szakér­tők szerint 132.154 KORHADÓFÉLBEN (eroding) van, 121.042 "elavult", 3.557-et már le kellett zárni, 88.141-en csak korlá­tozott súlyú szállítóeszközök közlekedhetnek. Az összes hidak háromnegyed része több, mint 50 éves, azaz már régen ujja kellett volna építeni, vagy ujjal kicserélni azokat. A hidak teljes rendbehozása, biztonságos­sá tétele, a szövetségi országúti bizottság becslése szerint, 49 billió dollárba kerülne. Dehát csak nem fog Reagan elnök ennyi pénzt elvenni az MX-ekböl, vagy a B-l bombázókból, amelyekre éppen a szerencsét­lenség napján szavazott meg közel egy billió dollárt a szenátus pénzügyi bizottsága. A jelenlegi javítási eljárás szerint 37 évbe telne, amíg minden hidat rendbehoz­hatnak. Hacsak az amerikai nép végre nem hallatja szavát, hogy "ELEG VOLT!" Shultz a Khyber szorosn ál Helmut Kohl, nyugat-német kancellár személyében a NATO szövetségbe tartozó első kormányfő látogatott el Moszkvába nagyfontosságu tárgyalásra a szovjet veze­tőséggel. A látogatást megelőzőleg Kohl több ízben hangsúlyozta, hogy ö támogatni fogja az amerikai közép-hatótávolságu rakéták - elhelyezését Németországban decemberben, ha az amerikai-szovjet le­szerelési tárgyalások nem vezetnek ered­ményre. Hogy milyen álláspontra helyezked­ne abban az esetben, ha a szovjet hajlandó lenne engedményekre, de a másik oldal az NSC 59. számú elnöki rendelkezés értel­mében MEGAKADÁLYOZNA bármely megegyezést, arról nem nyilatkozott a német kormányfő. "Sem túlzott várakozással, sem félelem­mel nem megyek Moszkvába" - jelentette ki indulása előtt Kohl. "Fő célom, hogy megismerkedjünk egymással, hogy nyíltan beszéljünk problémáinkról és hogy a rakéták kérdésé körüli ellentéteink ellenére mélyítsük a német-szovjet kapcsolatokat." Andropov helyett Tikhonov miniszterelnök fogadta Kohlt az első napon. Mindjárt első tárgyalásukon igy nyilatkozott a szovjet kormányfő: "Ha az amerikai rakétákat elhelyezik Németországban, az azt fogja jelenteni, hogy a második világháború óta első Ízben német földről lesz a Szovjetunió veszélyeztetve.’^ Diplomáciai körökben a II. világháborúra való hivatkozást fontos intöjelnek tekintik. Nyilván a véletlen müve volt, hogy Shultz amerikai külügyminiszter pontosan Kohl látogatása előtti napon jelent meg a pakisz- (folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom