Amerikai Magyar Szó, 1983. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1983-02-17 / 7. szám
AMERIKAI Ára 25 cent 1- En«. « 2nd Class Matter Dec. 31. 1952 under the Act of March 2. 1879. at the P.0, of N.Y. N.Y. Vol. XXXV. No. 7. Thursday, Feb. 17. 1983. AMERICAN HUNGARIAN WORD^NC. 130 E 16th St. NEW YORK, N.Y. 10003. Tel: 254-0397 JAPÁN SEGÍT A General Motors igazgatósaga bejelentette, hogy megállapodott a japán Toyota céggel egy kisméretű automobil Amerikában való gyártására. Az uj, igen modern autót japán tervek alapján fogják készíteni. A Toyota cég világszerte elismert, mint amely elsőrangú kocsikat tud olcsón - az amerikaiaknál olcsóbban - gyártani. Az uj közös vállalatban egyenlő arányban lesz érdekelve a General Motors és a Toyota, de a VÁLLALAT FŐIGAZGATÓJA JAPÁN LESZ! Az uj autót a californiai Fremontban fogjak gyártani, ahol a Generál Motors nemrégen lezárta üzemét. A gyár berendezését, nyilvánvalóan, japán tervek alapján fogják újjászervezni. 200.000 autót terveznek gyártani évente, kezdve az 1985-os típussal. Az ára valamivel 6000 dolláron felül lesz - a jelenlegi számítások szerint. A G.M. bejelentésével egyidöben a Toyota igazgatósága is nyilatkozatot adott ki, melyben rámutatnak arra, hogy a közös vállalkozás "javítani fog olyan aktuális problémákon, mint az amerikai-japán kereskedelmi kapcsolat, valamint az amerikai munkanélküliség." A GM 3000 embert tervez munkába állítani Fremontban és másik 9 ezret az ország más részein, alkatrészek gyártására. Az egyezményt helyben kell hagynia a Federal Trade Commissionnak, mielőtt az érvényre emelkedne. Nincs kizárva, hogy a másik két nagy amerikai autógyáros, Ford és Chrysler, nyomást fog gyakorolni a kormányra az egyezmény elvetésére, mivel az csak erősíteni fogja a GM pozícióját az autókereskedelemben a másik kettő rovására. Az üggyel kapcsolatban sok kommentár lát majd napvilágot. Mi egyelőre két megjegyzést teszünk: a féktelen fegyverkezés következtében USA elhanyagolt minden más ipart a hadiipart kivéve és ezzel elvesztette vezető szerepét a modern ipar legtöbb területén. A másik: odajutottunk, hogy az USA-nak Japánhoz kell fordulnia a munkanélküliség enyhítése érdekében. MCNAMARA JAVASLATA “Bújj, bújj, zöld ág ” Elolvastam G&cze Tibor rovatát: Karácsony Magyarországon. Visszaemlékeztet ót éves korontra, amikor én is dalolgattam: Bújj, bújj zöld ág, Zöld levelecske, Nyitva van az Aranykapu, Csak bújjatok rajta... Nekem is kedves volt, mert akkor még elhittem, hogy Aranykapu volt előttem, csak át kell bújni rajta! Az első világháború dühöngött, erről minden nap hallottam, bár jelentőségét még nem értettem meg. Azonban az 1918-as forradalom után felejthetetlen szomorú emlékeim maradtak vissza. Mivel egyik nagybátyám aktív munkát végzett a baloldali pártban, ezért családunk több tagját meg nem bocsátható kegyetlenséggel zárták börtönbe. Ezen idfi alatt minden gyermekkori álmomtól megfosztva rövidesen elhomályosult előttem a zöld ág, a zöld levelecske, Aranykapujával együtt. Egy ideig ilyen légkör vett körül, melynek hatása alatt hamarosan komoly kisleány lettem. Nagybátyám előrelátó ember volt, egyenes, éles szavaiból sokat tanultam. Először azt figyeltem meg, amikor azt mondta az ifjúsági körben: "Ezer év nagy idő, még sincs semmitek, de lesz még nektek hazátokban több, mint csak sírhelyetek." Sok-sok szép mondása volt, ami engem is arra buzdított, hogy egyszer őt kövessem. Valahogyan mégis a sors keze döntött, vagy a család akarata volt, hogy Amerikába jöjjek. Indulásom előtt az állomáson úgy zokogtam, hogy sirógörcsöt kaptam, mert megéreztem, hogy sokakkal nem lesz viszontlátás. Nagybátyám mégis úgy vigasztalt: ne sírj, Bözsi, hátha egyszer visszajössz, elfog a vágy, s remélem, akkor már kellemes meglepetésre találsz itthon. Kívánsága teljesedett, bar neki kevés jutott belőle, de négy fiának, két leányának és a magyar munkásságnak jutott. 1966-ban otthon voltam, számomra igen nagy volt a változás minden téren. 1972-ben ismét otthon voltam, már a falumat nem ismertem meg, felépült a szép házak sokasága, panaszt nem hallottam. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy minden utopia, mert az soha nem lesz, hogy egy nemzet egy véleményen legyen. Ugyanakkor azok, akik ezt a rendszert nem tudjak elfogadni, legalább legyenek eléggé nagyok és fogadják el, ismerjek be, hogy ha a múltban élnének, esetleg tiz százalékkal javult volna a helyzetük, mig a mai rendszer alatt száz százalékkal léptünk előre. Azonkívül Magyarországon ma nincs éhes ember, sem hontalan, amit még a leggazdagabb ország sem jelenthet ki. Ha egy munkásember nem ismeri el, hogy most jobb sorsuk van, mint valaha volt, akkor öt csak sajnálni lehet. Walkó Bözsi A HÓVIHAR Az ország keleti részét sújtó hóviharnak 89 áldozata volt, köztük 24 hajómunkás, akik egy teherhajó elsüly- lyedése következtében vesztették életüket. New York városában a vihar csúcspontján 4.869 ember talált szállást városi menedékhelyeken. Kilenc ember magfagyott az utcakon. Nem tudjuk elégszer ismételni, hogy az emberiség eljutott a fejlődésnek a múlttól eltérő uj szakaszához. Ez a tény késztette Robert S. McNamara, volt hadügyminisztert, a Világ Bank volt vezérigazgatóját és három társát: McGeorge Bundyt, Gerald K. Smithet és George Kennant, javaslatuk megtételére, mely szerint az USA tegyen fogadalmat arra, hogy tartózkodni fog atomfegyverek használatától, még akkor is, ha az ellenség támadást intézne HAGYOMÁNYOS fegyverekkel. Jó pár hónap telt el e javaslat előterjesztése óta. Ugylátszik, hogy McNamara sokat gondolkozott a problémákról és most újabb javaslattal járult hozzá az atomháború elkerüléséhez. McNamara javasolja: "Ne válaszoljunk atomfegyverekkel MÉG AKKOR SEM, HA EGY ATOMBOMBA ROBBAN FEL TERÜLETÜNKÖN." "Meg kell állapítani, hogy az atombombát véletlenségbŐl, technikai hibából, vagy előre megfontolt szándékkal repitették-e útra. E javaslatomat ugyanazzal az érvvel támasztom alá, mint az eredeti, első csapásról szólót. Az érv az, hogy ha egyszer a két fél között megkezdődik az atomfegyverek használata, lehetetlen lesz azt megfékezni és az emberiség végpusztulása, a civilizáció rombadöntése elkerülhetetlen." Úgy látjuk, hogy McNamara javaslata méltányos és reméljük, hogy mindkét fél elfogadja azt. Számtalan példa van a technikai hibák okozta rendellenességekre. Itt csak kettőt hozunk fel: a Pershing II. rakéta, kipróbáláskor, nem a kijelölt célpontba repült. A Szovjetunió 1402-es i mübolygója felett elvesztették a kontrolt és ahelyett, hogy a kitűzött pályán maradt volna, lezuhant. McNamara felhívja figyelmünket arra, hogy az USA és a USSR 40-50 ezer atombombával rendelkezik. A legtöbb atombomba harmincszor hatalmasabb romboló erőt képvisel, mint a Hirosimára dobott atombomba. Évről évre emelkedik ezeknek szama, romboló erejük is növekszik. A józan ész megkívánja, hogy a két fél között egyezmény jöjjön létre az atomfegyverek azonnali befagyasztására és a már meglévő atomfegyverek állandó csökkentésére, amig minden atomfegyverzetet megsemmisítettek. Ilyen egyezmény biztosítana az emberiség további fennmaradását ^ ^ FESZÜLTSÉG IZRAELBEN Mint jelentettük, a beiruti menekült- táborokban történt tómeggyilkosság kivizsgálására alakult izraeli jogi bizottság felelősnek minősítette Begint, Saront és az izraeli hadvezetóség több tagját e bűntettben. Javasolták, többek között, Sáron elmozdítását a hadügyminiszteri állásból. A kormány 16 szavazattal egy ellenében (az egy Sáron szavazata volt) elfogadta a döntést. Sáron azonban úgy értelmezte azt, hogy neki csak a hadügyminiszterség- röl kell lemondania, de tovább maradhat a kormányban, mint tárca nélküli miniszter. A kérdés körül nagy tüntetések voltak Jeruzsálemben és Tel Avivban. Izrael népe csaknem egyenlő arányban oszlik meg az ügyben. Az egyik tüntetés alkalmával ismeretlen tettesek egy kézigránátot dobtak a Sáron és Begin lemondását követelők . közé. Egy ember meghalt, kilencen megsebesültek. A halálos áldozat neve Grüncz- weig Emil volt, aki Csehszlovákiából (valószínűleg Felső-Magyarországról) vándorolt ki Izraelbe.
