Amerikai Magyar Szó, 1983. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1983-01-20 / 3. szám
Thursday, Jan. 20. 1983. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 5 ' t I Koos Zoltán: Az inas túltett a mesterén Az első és második világháború közötti majd negyedévszázados időszakban Magyar- országon a gyenge minőségű árura gyakran azt mondták: MADE IN JAPAN. Nem teljesen alaptalanul. Mégis kifejlesztettek a japánok egy ipart, mely óriási katonai gépezetet volt képes táplálni géppel, felszereléssel. Máshol is, mind nőtt a világban s mi magunk néztünk utána, hogy elinduljon egy helyi ipar és mi szállítottuk házhoz a szükséges gépeket, szaktudást és tőket. Mindezt a szabad nemzetközi gazdasági verseny szent nevében! Japánnál maradva: az inas nemcsak minőségben tett túl mesterén (habár nem mindenben), rajtunk, az Egyesült Államokon, hanem árban is. Olcsóbban kínálnak gépet, készárut, ide hozzánk, helybeszállitva, mint amennyiért mi itt magunk elő tudjuk állítani. Pedig nekünk fuvart sem kell az árba belekalkulálnunk és sem az alapanyagot, sem a szenet nem tengerentúlról hozzuk ide. Del- Amerika és Japán csak kiragadott példák. A földkerekségen kevés az ország, amely eddig még nem vetette szemeit a mi tradicionális piacainkra. (Én magam például vettem Los Angelesben egy román gyártmányú kötött mellényt). Ellenük versenyeznünk kell és kéményén. Ahol nem megy a legbecsületesebb módszerekkel, ott hol igy, hol úgy próbáljuk a piacainkra való betörést erőszakosan letörni. Példaként a japán acéláruknál a dumpingolás címszó alatti kirekesztést vagy arra való törekvést említem. Más országok exportőrei is tudnak nehezen cáfolható panaszokat tenni. Aki ma visszatekint az 1945-46-os világ- gazdasági helyzetre és különösen abban a mi akkori helyzetünkre, az meglátja az óriási > eltolódásokat. A milliárd dollárokra menő (havi) behozatali deficitünk aránylag uj keletű jelenség. Minden milliárd dollár értékű idehozott külföldi áru egy bizonyos számú munkahely megszűnését jelenti. Minden milliárd $ értékű eddigi kivitelünk elvesztése ugyanilyen hatású. Ha nem teszünk valamit, a jelenlegi 12 milliós munkanélküli sereg megduplázódhat. És a nemzetközi gazdasági versenyben nemcsak mi küzdünk a jovönkért. Más nemzetek is ott állnak a versenyzők sorom- pojanal! Provinciális gondolkozásu emberek ezt a népünk szempontjából élet-halál jelentőségű kérdést jól megoldani nem tudják* Nagyvonalú emberek kellenek ehhez, olyanok, akik felül tudnak emelkedni nemcsak saját érdekeik (profit) ápolgatásán, de ezen túl, forradalmi bátorsággal mernek uj gondolatokkal előállni. Közgazdasági szakértők serege! Találjátok meg magatok között a mar égetően szükséges zseniket! Ha közietek nincsen e világméretű feladatra alkalmas, az ország és a világ érdekében valljátok be tehetetlenségeteket. Törik vagy szakad, uj gazdasági rendet kell alkotnunk, olyat, melyben nincsen helyük a munkanélküli millióknak. N«wy*rfci Mfyir bratai TIBOR* MEAT SPECIALTIES (FORMERLY MERTL PORK STORE) 150t Secant Ave., NEW YORK, N.Y. 10021 a 78. M 79. utcák kiwött Tel: RH-4-8292 fRISS HUS, HURKA ÉS FELVÁGOTTAK Mi várható Hondurasban? > Eltekintve tortenelmenek néhány kimagasló eseményétől, Honduras, a többi közep-amerikai országhoz viszonyítva nyugalomban élt. A Karib-tengertől a Csendes-óceánig terjedő, Ohio állam nagyságú, 3.7 milliós lakosságú ország gazdasaga - a régi arany és ezüst természeti kincsei kimerülése után - csupán a banán, a kávé, a marhahús és a fűrészáru exportálásától függ. Fejenként évi 565 dollár jövedelmével, az amerikai országok között, Haiti kivételével, Honduras a legszegényebb. Francisco Morazan elnök 1839-ben történt lemondása és a rövid eletű, független közép-amerikai federáció meghiúsulása után - amikor a szövetség tagjai, Honduras, El Salvador, Guatemala, Nicaragua és Costa Rica külön államokká váltak - az országot többnyire kontár, sokszor korrupt, elnyomó vezetők irányították; néha egy vagy másfajta polgári konzervatívok, vagy diktatórikus generálisok, akik - mint a legtöbb latinamerikai országban - rendszerint puccsal jutottak kormányra. A spanyolok kivonulása óta a természeti kincsekben szegény Honduras 126 kormányváltozást, 16 különböző alkotmányt és 385 puccsot és felkelést vészelt át. Furcsa valóság az, hogy az ország nyomorúságos szegénysége és ingadozó politikai légköre mentette meg Hondurast az ültetvényesek elnyomó feudalizmusától, amit Spanyolország a jobb körülmények között lévő szomszédaira, Guatemalára, El Salvadorra és bizonyos mértékben még Nicaraguára is ráerőszakolt. Az igazságtalan ültetvényes rendszerből fejlődtek ki a telhetetlen közepamerikai oligarchiák, amelyek gazdasági es politikai egyeduralmukat a század elejétől kezdve igyekeztek mindenáron fenntartani. Habár hatalmukkal a növekvő középosztály és az egyre harcia- sabb parasztság egyre jobban szembeszáll, az oligarchiák mindenfajta reformnak, ha kell fegyverrel is ellenállnak. Ez az igazi oka és nem Fidel Castro állítólagos beavatkozása annak a nagy társadalmi felfordulásnak, ami egész Közép-Amerikát megingatja s ami Washingtont pánikba ejti. Óriási területű hondurási banánföldek olyan U.S. vállalatok kezében és hatalmában voltak, mint a United Brands és a Standard Fruit & Steamship Company. Ezeknek a külföldi kizsákmányolóknak a jelenléte is feszültségeket okozott az országban, de soha sem éleződtek ki annyira, mint a szomszédos országokban. A közepamerikai országok társadalmi küzdelmei és változásai azonban Hondurast is érintik. Élesen látó hondurasiak és külföldi diplomaták úgy látják, hogy a gyenge uj demokrácia napjai meg vannak számlálva, mivel az ország olyan hatalmas gazdasági krízissel küszködik, amit a jelen körülmények között lehetetlen megoldani. Súlyosbítják ezt a U.S. kormány sugallatára történő politikai lépések - olyan politika követése, amelyből kifolyólag Honduras is belekeveredik majd a középamerikai országok általánosan elterjedt felfordulásaiba. A U.S. által juttatott segély az idén mar 48.1 millió dollárt tett ki, ami - habár nagy segítség - nem elegendő. Honduras- nak 1.5 milliárd dollárra van szüksége a következő négy évben, hogy megmenthesse magát a rohanó lejtőről, de senki sem meri állítani, hogy ilyen hatalmas összeget a U.S. tényleg megad. Mindennek ellenére Honduras belső békéjét nem annyira a gazdasági krízis, mint inkább az veszélyezteti, hogy egyre jobban & U.S. kétarcú politikáját követi. Mialatt a U.S. támogatja a katonai kormányzat helyett a polgári, demokratikus kormány- formát, mint mintáját a békés átalakulásnak és levezetőjét radikálisabb társadalmi megmozdulásoknak, ugyanakkor igyekszik a hondurási katonai erőket uj, modern fegyverekkel, logisztikai és kommunikációs felszerelésekkel ellátni. A hondurási haderők jó eszközei lehetnek a jelenlegi washingtoni kormányzat érdekeinek. Honduras "biztonsága" iránt a U.S. csak 1980. óta kezd aggódni, mióta a sandinisták győzelemre kerültek Nicaraguában és a baloldali népi mozgalom megerősödött El Salvadorban. Attól félnek, hogy ez a "járvány" Hondurasban is elterjedhet. Reaganék Hondurast választották ki a destabilizálás és aláásás bázisának Nicaragua ellen, ugyanúgy, mint egy negyedszázaddal ezelőtt Dulles külügyminiszter is onnan rendezte Guatemalában a reformista Jacobo Arbenz kormány megdöntését. Honduras vezetőit megdöbbentette az a gyorsaság, amivel hazájukat a középamerikai konfliktusokba belekeverik. A polgári kormányzatot bántja, hogy Washington olyan fontosnak tekinti a hondurási haderőket, amelynek vezetőjét, Gustavo Alvarez Martinez ezredest a Pentagon nagy tiszteletben tartja. A kormány aggódik, hogy Suazo elnök szava helyett Alvarez ezredese az utolso szó, ami az ország sorsát illeti. Suazo elnök minden erejével próbálja megmenteni Honduras semlegességét és fenntartani a demokratikus kormányzatot. Evégett küldte külügyminiszterét, Edgar- do Paz Barnicá-t Washingtonba 1982. márciusban, hogy a 28 tagú Organization of American States (OAS) elé hat pontból álló bekekezdeményezést vigyen. A minisztereknek Paz Barnica kijelentette: "Országunk nem kíván belebonyolódni a Középamerikát sújtó hadakozásokba. A mi országunk minden módon igyekszik békében maradni belföldön és nemzetközi viszonylatban... A mi országunk a demokratikus kormányzati rendszer megerősítését és vedelmet kívánja. Honduras népe és kormánya nem akarja ( és nem tűri meg, hogy területét a világrész destabilizála- skra használják fel és felhívja a területnek minden kormányát, igyekezzenek civilizált módot találni az egymás mellett élésre és őszinte, nem vonakodó beszélgetésekre." A javaslatot szépén megtapsolták és utana elsüllyesztették, a hondurási kormány nagy csalódására. "Mikor békéről beszélünk, senki sem hallgat meg és nem adnak róla nagybetűs híreket," mondotta Carlos Flores Facussé miniszter az elnöknek. "Ha háborúról beszélnénk, mindenki felfigyelne es a lapok mindenütt szenzációval közölnék." Az elnök remenyteljes békeajanlatát azzal ellensúlyozta Alverez ezredes egy mexicoi televíziós interjúban, hogy Honduras, mint szomszédja, El Salvador, "fegyveres agresszióval néz szembe a Szovjetunió részéről Kubán keresztül." Otthoni kormányának megdöbbenésére nyíltan kijelentette, hogy ha nem lenne más mód, az ország szívesen látná a U.S. katonai beavatkozását Közép-Amerikában. A középamerikai politikai viharok között évszázadok óta békeben élő Honduras is már belekeveredik az egész terület társadalmi, politikai felfordulásaiba. V.K.
