Amerikai Magyar Szó, 1983. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1983-06-23 / 25. szám

Ert. as 2nd Class Matter Dec. 31. 1952. under the Act of March 2, 1879. at the P.O. of N.Y.,N.Y. Vol. XXXVII. No. 25. Thursday, June 23. 1983. AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC. 130 E 16th St. New York,N.Y.10003. Tel: (212) 254-0397 t t Mátyás Ferenc: A legszebb tenger Sokszor megkérdem magamtól, mi fűz engem a Balatonhoz, mi csábit arra, hogy ifjú korom óta vonzásában élek? Gondolom, érdeme lehet tán a homokhoz, gabonatáblákhoz szokott szemem előtt tengernyi vize, a festő­ket, költőket páratlan alkotásra ser­kentő színének, fényének varázsa, s a viz hátterében maga a táj. Ennek a látványnál mélyebb szépségnek a reális valósága ejt rabul, amit a hegy­re menetelő zöld zubbonyos szőlőso­rok, gyümölcsösök nyújtanak a lélek­nek, és a test élvezetének fölkínált fürdőzés, jó halak, tüzes borok adnak. Naponta uj s más hangulata, eleven lelke van a Balatonnak. Nem lehet nem szeretni, mikor tavasszal meg­mozdítja testét s a hullámok sodrásá­ban a tenger énekel, vagy beláthatat­lan táján a fák fehér menyasszonyi ruhát öltenek. S a nyár után elborítja őket a barna gyász. Ha beleveti magát egyszer az ember hullámaiba s lágy vize megsimogatja borét, nem felejt­heti el többé. Aki valaha látta Tihany vagy Badacsony tetejéről, a keszthe­lyi, siófoki partról és nem csábul el örökre vonzásától, beszélhet nekem a külföldön szerzett tengerparti na­gyobb élményéről, egy szavát se hiszem el hitelesnek. Mert az az ember a világban vakon jár, magyar ember számára nem lehet szebb tenger a Balatonnál. Alföldi vagyok, személyemet a falu és puszta formálta, személyes találko­zásom kései hát a Balatonnal. Egy pusztai lánnyal kerékpároztam először a partjára. A szerelem tüze hajtott bennünket, hogy fürdőruhára meztele­nülve lássuk egymást. Akkor még a libák közt, mint pusztai ismeretlenek. Csodaként bámultuk a kéklő hegyek felett szállongó fellegeket, s a vitorlá­sokat; vitték, hozták az örömet. Igaz, még tilos fűre hánytuk le a ruhánkat s az őrók elkergettek. De az a lány akkor a kedvesem lett. Nagy idő telt el azóta, nem tudom már, hol ránco- sultak az évek szép arcára. Kihullt emlékemből, elszállt, mint az ifjúság, s azok a sirályok? A Balatont nem felejtettem el. S ebben a természe­tes emberi dologban nem én vagyok hűtlen, hanem a Balaton szerelme bizonyult erősebbnek. . Életem egy-egy boldog heteben én is láttam a tengert. S nem egyet. Ahol a Hellasz hegyei leborulnak, hogy ne takarják el a napot a kedves bolgár neszebari fürdÖzők elől, meg­mártóztam a Fekete-tenger hullámai­ban. Szinte vonyitott, dobálta a hajón­kat, félelem szállt meg. Jártam Tomi szigetén, láttam, az elvetemült szár­nyas tenger fekete bivalyként rázta rám agyarát. S bizony akkor magamba (folytatás a 2. oldalon) FORRONGÁS CHILÉBEN lasok kózlesere. A lakosság azonban nem elégszik meg ezekkel és alapvető változást követel. • Az Európai Közös Piac vezetői a Stutt­gartban tartott konferenciát követően közős nyilatkozatot adtak ki, melyben többek között kijelentették: "A közép-amerikai problémákat nem lehet katonai módszerekkel megoldani. Csupán politikai le'pe'sekkel hozható létre az országok függetlensége, integritása és csak ez akadályozhatja meg a külföldi erők beavatkozását." "TELJESEN^LLENZEM..." Walter Mondale, volt alelnök, aki pályá­zik az elnöki tisztségre, a legutóbbi TV-nyi- latkozatában ezt mondta: f "Teljesen, határozottan és végképpen ellenzem Reagan dél-amerikai politikáját, amely csődbe jutott. Ha ezt a politikát tovább folytatjuk, az elengedhetetlenül amerikai katonák bevetését eredményez­né." A pápa vallási célkitűzéssel kérelmezte lengyelországi látogatásának (engedélyeze- sét. Arra már a polgári sajtó f is rámutat, hogy körútja ( egyre nyilvánvalóbban politi­kai agitáciová vált. A lengyel népnek mind szélesebb rétegei kezdik felismerni, hogy a Szolidaritás tévútra vezette Őket. A pápa elsőkorban ezek felé iráhyitotta üzenetét. egy Érdekes velemeny Ezt nyíltan megállapítja a Wall Street Journal kiküldött tudósítója, Frederick Kempe, lapja jun. 20-i szamaban: "A pápa jelenléte leginkább a 'hallga­tag többséget' befolyásolta, azokat,^ akik nem tudják az elmúlt évek jelentőségét felmérni. Ezeket mostanában inkább a megélhetési nehézségek „ érdeklik, mint a politikai szónoklatok. Okett egyre hatá­sosabban befolyásolja a kormány felvilágo­sító kampánya, amely rámutat a Szolidari­tás felelősségére. f A pápa szavai elsősorban ezekhez irá­nyulták, hogy felrázza őket közönyössé­gükből." és Bányászat. A szocialista országok közül a legnagyobb területet Lengyelország vette igénybe 23 céggel, mig a nyugati országok kozott Ausztria 168 céggel volt a legna­gyobb területet igénybevevő; a bemutató cégek számát tekintve, az NSZK szerepelt az első helyen 286-al. Az Egyesült Államo­kat 22 cég képviselte. A nyitást megelőző­en a Hungexpo vezérigazgatója, Dr. Koros­(folyt. a 4. oldalon) AMERIKAI 1983 Sti Ára 25 cent A PAPA ÚTJA A kormány drákói szigorral válaszolt az országos kormányellenes tüntetésre. Letartóztatott és börtönbe vetett több, mint ezer tüntetőt, köztük Rodolfo Seguelt, a rézbányaszok szakszervezetének titkárát. A négy államosított rézbánya közül három- ban^ sztrájkba léptek a dolgozók. A sztráj­kolok követelik Seguel szabadonbocsáta- sat. A bányaigazgatóság három bányából elbocsátotta a sztrájkoló ba'nyászokat. A t negyedik bánya munkásai és az ország más szakszervezeteinek tagjai a jelek sze­rint csatlakozni fognak a sztrájkmozgalom­hoz. Követelik a katonai diktatúra felszá­molását, a demokratikus rendszer létreho­zását. A törvény minden olyan sztrájkot tilt, amely nem kapcsolatos a kollektiv munka­szerződéssel. Az általános sztrájkmozga­lom folytatása az előző heti országos tö­megtüntetésnek. Pinochet tábornok hajlandónak mutat­kozott néhány engedményre, mint a kül­földre menekültek visszatérésének engedé­lyezésére, a cenzúra enyhítésére, a bizton- sági törvénnyel kapcsolatos titkos tárgya­VARSO. Második lengyelországi látogatása csúcspontján, a hires "Fekete Madonnát" őrző Jaszna Gora-i kolostor előtt tartott szentbeszedében Lengyelország "szabadsá­ga mellett és a külföldi beavatkozás" ellen szónokolt a pápa. "E nemzet igazságban, szabadságban, igazságosságban és TÁRSADALMI SZOLI­DARITÁSBAN óhajt élni" - hangoztatta többek között. "A szolidaritás" szóra, mintegy jeladásra, nagy éljenzés tört ki, annyira, hogy még a pápának is csendre kellett intenie a mil­liós tömeget. Ha a papa nincs megelégedve a lengyel nép mai szabadságával, akkor felmerül a kérdés, milyen szabadságot sürget? A felszabadulás előtti időszak "szabad­ságát", amikor a németek hat millió len­gyelt öltek meg? Avagy a második világhá­ború előtti emberöltőket, amikor Lengyel- országot a Rydz-Smiglik, a Pilsudskik, Beckek és más fasiszták kormányozták? Vagy az első világháború előttit, amikor Lengyelország három részre volt darabol­va és népe orosz cári, német és osztrák iga alatt nyögött?_______________________ Sikeres volt a nemzetközi Vasár Budapesten Az idei tavaszi beruházási javak, vagyis gépek, berendezések nemzetközi vásárán Magyarországgal együtt 29 ország kiállítói, valamint Nyugat-Berlin képviselői mutat­ták be termékeiket. Ezúttal 13 árucsoport­ra bontva, vagyis: Műszeripar, Ipari Híra­dástechnika, Ipari irodagéptechnika, Számí­tástechnika, Energetika, Gépgyártás, Kohá­szat, Építőipar, Vízgazdálkodás, Járműipar, Anyagmozgatás, Csomagolás, Vegyipar

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom