Amerikai Magyar Szó, 1983. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1983-06-16 / 24. szám
4. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, June 16. 1983. VESZÉLYBEN A NEMZETKÖZI PENZRENDSZER Lusztig Imre riportja: 1982. augusztus 20-an Mexico bejelentette, hogy képtelen visszafizetni a bankárok, a Nemzetközi Valuta Alap, az International Bank által folyósított kölcsönöket. Ez volt a nemzetközi pénzrendszer válságának elsÓ hulláma. Ezt^ követően Brazília, Argentina, Chile, Nigeria, Venezuela, Colombia és számos más fejlődő és szocialista állam került hasonló helyzetbe. Pár hónappal ezelőtt az volt a nemzetközi bankárok véleménye, hogy a kérdés megoldható a kölcsönök visszafizetésének elhalasztásával. Most, amikor minden adós állam uj kölcsönök folyósítását kéri, hogy nemzetgazdaságát megmentse az összeomlástól, pánikszerű hangulat észlelhető a bankárok körében. "Elérkezett a nemzetközi pénzrendszer második válsága" - mondja Norman Bailey, az USA Nemzeti Biztonsági Tanácsának igazgatója. A bankárok számos megoldhatatlan problémával állnak szemben. Ha pozitívan válaszolnak az adós államok kérésére és újabb kölcsönöket folyósítanak, akkor nem marad elég pénz az ipari országok belső befektetéseire és ez hátráltatja az ipari fellendülést. Másrészt a Nemzetközi Valuta Alap csupán azzal a feltétellel ad hitelt, ha a hitelt felvevő ország hajlandó csökkenteni behozatalát, emelni kivitelét és korlátozni a társadalmi juttatásokat. A jelenlegi nemzetközi gazdasági helyzetben kivétel nélkül minden állam arra törekszik, hogy csökkentse a behozatalt, emelje a kivitelt. Ilyen körülmények között az eladósodott országok képtelenek eladni nyersanyagukat és képtelenek fizetni, illetve törleszteni a felvett kölcsön után járó kamatot. Minden adós állam azt kéri a kölcsönzőktől, hogy adjanak különleges engedményeket. Igen ám, de ha Mexico, Brazília, vagy Chile megkapja az engedményeket, akkor más országok is elvárják ugyanazt. Brazíliának jelenleg 90 milliárd dollár adóssaga van. Gazdasági helyzete olyan válságos, hogy haladéktalanul újabb 4.4 milliard dolláros kölcsönre van szüksége. Mexico újabb két milliárd dollárt kér. Jesus Silva Herzog, Mexico pénzügyminisztere ezt mondja: "A két milliárd dollár újabb kölcsön lehetővé tenne, hogy nemzetgazdaságunkat rendbehozzuk, feltéve, ha az olaj ára nem csökken és nem sújtja szárazság az országot. Ellenkező esetben, újabb kölcsönre lesz szükségünk." Újabb kölcsönt kíván felvenni szinte minden fejlődő ország. Albert Fishlow, a Berkeley Egyetem professzora felteszi a kérdést: "Honnan jön majd az a sok pénz?" A Bank for International Settlemens már adott azonnali kölcsönt Magyarországnak, Jugoszláviának, Mexiconak, Brazíliának és Argentínának. Ez az intézmény nem hajlandó újabb kölcsönöket folyósítani. A Nemzetközi Valuta Alap (IMF) kölcsön- alapja kimerült. "Erre az intézményre úgy tekintenek, mint a nemzetközi pénzpiac alappillérére" - mondja Bailey, a Nemzeti Biztonsági Tanács igazgatója. "Ha a bizalom meginog ezen intézmény iránt - folytatta - akkor annak beláthatatlan következményei lehetnek." . Peter Kénén, a Princeton Egyetem közgazdásza ezt mondja: "A Nemzetközi Valuta Alap tarthatatlan helyzetbe került. Ha egy válságban lévő országnak több kedvezményt ad, akkor minden ország hasonló kedvezményt követel. Ha viszont a társadalmi juttatások megszigorítására kényszeríti az adós országot, akkor annak komoly következményei lehetnek." Ezzel egyidőben a bankárok úgy nyilatkoztak, hogy már eljutottak a hitelnyújtás határáig. A Lloyds Bank International Ltd. ilyen értelemben nyilatkozott 26 adós ország közül 13-at illetően. A dilemma abban all, hogy ha nem nyújtanak újabb kölcsönt, egyes országok csődbe mennek, ha viszont folyósítják a kölcsönt, akkor az végzetes következményekkel járhat. YORKVILLE-BEN IS A magyarlakta Yorkville negyed sem mentes az éhezőktől. A Holy Trinity Egyház két szükségkonyhát állított fel. Az egyik a First Ave és 91. utcánál, a másik a 88. utcánál, a Gracie Mansionhoz (a polgármester háza) működik. "Ha a város e vidéken, ahol az emberek jólétben élnek, szüksegkonyhákra bukkanunk, milyen lehet a helyzet a város szegény negyedeiben?" - teszi fel a kérde'st Gretchen Buchenholtz, az Egyház direktora. A múlt évben a nyomorgók száma 14%-ra emelkedett. Többen éltek nyomorban, mint 1967 óta bármikor. A szövetségi kormány statisztikája szerint 32 millió személy él nyomorban. Ezenkívül 12 millió csak egy hajszálnyira van a nyomor színvonala felett. A kongresszus 1967-ben törvénybe iktatta az élelmiszerjegyrendszert, amit azonban a Reagan kormány megnyirbált. Eddig már három milliárd dollárral csökkentették a költségvetést és Reagan újabb egy milliárd dollárt akar elvonni az élelmiszerjegyekre keltendő összegből. Ruth Messinger, New York Városi Tana- csanak tagja ezt mondja: "Az éhség New Yorkban katasztrofális." Messinger támogatja Carol Bellamy, a Városi Tanács elnökének javaslatát: "Fel kell állítani egy külön hivatalt, amely lépéseket tesz a város éhezőinek élelmezésére." Kathy Goldman, a Community Food Resources Center egyik dolgozója ezt mondja: "A magán kezdeményezés csupán annyit segítene az éhezőkön, mint egy sebtapasz a rákbetegen." WASHINGTON, D.C. Az amerikai családok közel egyharmada (29 százalék) volt kitéve a múlt év folyamán bűnös erőszaknak. A t kimutatás egy százalékos csökkenésről számol be az előző évhez viszonyítva. Rablás, nemi erőszak, orvtámadás (mugging) a városokban élő családok 1396-ának tagjait érintette. Harc az életért í Se szeri, se száma a koz, az emberiség, az ország jólétéért küzdő szervezeteknek, amelyek létrejöttek országszerte, az ország majd minden tájékán. Különböző célokért küzdenek, egyesek az erdők, a környezet védelméért, mások a két párttól független politikai összefogásért; az Őrült fegyverkezési hajsza, a háború veszélye ellen; a béke, az emberiség fennmaradásáért. Említésre méltó ezek között a Quakerek, hivatalos néven American Friends Service Committee, kiadványuk a "New Manhattan Project"; a SANE, a több mint 20 éves múltra tekintő atomfegyver, és háború- ellenes szervezet. A NMP májusi száma képet ad az USA katonai tevékenységéről a Csendes-Óceán ezernyi szigetén. Az 1945. augusztus 6-án Hirosimára ledobott atombomba volt a kezdete ennek az imperialista térhódításnak. A Marshall-szigetek USA katonai kormányzója 1946-ban bejelentette a sziget lakosságának, hogy tudósok kísérleteket fognak folytatni nukleáris fegyverekkel "az emberiség érdekében, hogy véget vessenek minden háborúnak* Az igy folytatott 66 robbantás során, a 40-es és 50-es évek alatt, egyes szigetek eltűntek a térképről. A Marshall-szigetek lakói kísérleti nyulakká váltak. A világ legnagyobb korall-szigete, Kwajalein lakosságát kitelepítették 1964-ben, hogy a sziget célpont lehessen hosszútávu rakéták Califor- niából való kilövéséhez. Ez csak két példája az USA katonai terjeszkedésének a Csendes-óceánban, és másutt is. Az igy kitelepített lakosság leírhatatlan nyomorban sínylődik más szigeteken. Ez képezi alapját annak a mozgalomnak amely nukleárismentes zónának akarja nyilvánítani a Csendes—óceánt. , . r \i , : - -- i ! ' ) A SANE legutóbbi kiadványa felhívja az ország lakosságát a nuleáris fegyverzeti tervek elleni tiltakozásra. Ezek egyre közelebb hozzák egy világkatasztrófa veszélyét. Reagan most neutron robbanó fejeket kíván gyártásba helyezni, amelyek csak embereket pusztítanak, de tárgyakban csak kevés kárt okoznak. Minderre a kormány előirányzott 1.6 billió (trillió) dollárt. Hogy ez mennyi? írjunk le 1.6-ot és utána tizenegy nullát. Vagy másképpen, ha Krisztus születése óta minden nap félreteszünk egy millió dollárt, az mára még felét sem teszi ki ennek a csillagászati méretű összegnek. Ezért kell Reagan szerint, megvonni a segítséget minden szociális juttatástól. Reagan rém-mese világában, erre nem egy igazi veszélyt elleni védelemért van szükség. Ezt óriás hadiszállítók szükségletei indokolják. Ezek a hadiszállítók megbeszélésre találkoznak, gyakran zárt ajtók mögött, a Pentagon vezéreivel, ahol megtárgyalják kölcsönös szükségleteiket és jövendő terveiket. Ezek a hadiszállítók és a Pentagon vezérek jól ismerik egymást és igényeiket. Ezek forgó-ajtó mintájára járnak ki és be vállalati igazgatóságból a Pentagonba és viszont. Például, Caspar Weinberger, a jelen hadügyminiszter (pardon, védelmi-miniszter) azelőtt a califomiai Bechtel Group, Inc. fó-ügyésze volt. Ugyanennek a Bechtel vállalatnak igazgatóságából került George Shultz a külügyminiszteri székbe. Alexander Haig, volt külügyminiszter, a Connecticut-i United Technologies nagy hadiszállító vállalat igazgatóságából jött. A Bechtel Corp. világméretű építési és mérnöki vállalat, most egy 9.3 milliárd dolláros megbízást nyert az MX kifejlesztésére. És ez csak három személy példája. Az utolsó tiz ev folyamán 1900 személy ingázott a Pentagon és a NASA és 8 nagyvállalat között. Vágó Oszkár. A "másik Amerika” (folytatás az 1. oldalról) jelentve, hogy 6 pedig nem fogja a katonai kiadásokat egy centtel sem csökkenteni, nem utal át abból a városoknak számottevő összeget. Miközben a konferencia az éhezésről tárgyalt, a new yorki Daily News junius 11—i kiadásában beszámolt arról, hogy a városban az utóbbi hónapokban több, mint 100 uj népkonyha nyílt, de ez még mindig nem elég ahhoz, hogy az éhezők rohamosan növekvő táborát legalább napi egyszeri étkezéssel ellássa.
