Amerikai Magyar Szó, 1983. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1983-06-02 / 22. szám

AMERIKAI Ára 25 cent Ért. as 2nd Class Matter Dee. 31. 1952. under the' Act of March 2, 1879. at the P.O. of N.Y.,N.Y. Vol. XXXVII. No. 22. Thursday, June 2. 1983. OLVASÓINKHOZ! Már csak nehány hét választ el bennün­ket lapfenntartási kampányunk junius végi zárónapjától! Meghajtjuk az elisme­rés zászlaját New Jersey és Ohio állami olvasóink előtt, akik 210, illetve 107 százalékra betöltötték kvótájukat! Amikor ezt tesszük, elismerésünket fejezzük ki a kampány legsúlyosabb terhét vivő öt nagy csoportunk, a new yorki, califomiai, michigani, floridai és canadai olvasótáborunknak is, akik - ha nem is töltötték még be a kvó­tát -, de mivel kvótájuk sokszorta nagyobb a kisebb államokénál, minden elismerést kiérdemlő teljesítményt nyújtottak, ha százalékarányban nem is közelítették meg a fenti két állam olvasóinak teljesítményét. A New Jersey-i és Ohio-i olvasóinkat kérjük, ne nyugodjanak babérjaikon. Ha tehetik, nyúljanak azon olvasótábo­runk hóna alá, akik különböző okokból lemaradtak a lapfenntartás nemes versenyében. Elsősorban Connecticut­ra és Pennsylvániára gondolunk, ame­lyek bizony gyengén szerepelnek, bár tudjuk, hogy ottani olvasóink épp úgy értékelik és szeretik a lapunkat, mint bármely más állam magyarsága. Reméljük, hogy a kampány hátra­lévő heteiben mindent meg fognak tenni olvasóink lapunk biztosítása érdekeben, miként ők és elődeik meg­tettek mindent, immár 81 esztendeje. Hálás elismerésünk minden olvasónk­nak, aki kivette és kiveszi részét a lapunk fenntartásából. f r » i A KAMPANY ALLASA I | Kampánykvóták Eddig bejött % New York állam $ 8.000.- $5.964.- 74 California 7.000.- 3.974.- 57 Florida 5.000.- 2.950.- 59 Michigan 3.000.- 2.486.- 83 IHinois-htdiana 1.000.- 494.- 49 Ohio 500.- 532.- 107 New Jersey 500.- 1.079.- 210 Pennsylvania 500.- 238.- 47 Connecticut 500.- 70.- 14 Kanada 2.500.- 1.729.- 70 Vegyes államok 1.500.- 557.- 37 $ 30.000.- $20.073.­A meri kai Magyar Szó 130 E 16th St. New York, N.Y. 10003 Tisztelt Szerkesztőség: Csatolni kívánom hozzájárulásomat lapunk fenntartására $...............összegben. Kérem írják azt a..........................állami kvótára. Név:................................................................ Cim:............................................................... AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC. 130 E 16th St. New York,N.Y.10003. Tel: (212) 254-0397 CSÚCSTALÁLKOZÓ t "Állapodjunk meg abban, hogy nem fogunk a kelet és nyugat közti kereske­delemről tárgyalni" - hangzik a William- burg-i konferenciát kommentáló mellékelt szellemes politikai karikatúra első szaka­sza. “Állapodjunk meg abban is, hogy nem tárgyalunk a kamatlábról és a deficitről" - hang­zik a második. "Ne beszéljünk a valuták csereértékéről sem. így azután jelenthet­jük majd, hogy minden­ben megegyezünk." Ha kissé eltúlzott formában is, de e szati­rikus rajz készitoje nagyjából helyesen vázolta a hét vezető tókésállam Williams­burg, Virginiában lezajlott csúcstalálko­zóját. Ez volt immár a kilencedik 1975 óta. Egyiket sem vette körül ekkora titokza­tosság, egyik sem folyt le ekkora elszige­teltség körülményei között. Reagan elle­nezte, hogy napirendet adjanak a konferen­cián tárgyalásra kerülő témákról. A konfe­rencián résztvevő hét kormány, illetve államfő mindegyikének más és más célja volt. Reagan elnök az amerikai nagyipar és bankvilág képviseletében azt szerette volna, hogy a résztvevők beleegyezzenek a nemzetközi kereskedelem "liberalizálá­sába", ami alatt természetesen azt érti, hogy csökkentsék a vamot, hogy az ameri­kai cégek többet tudjanak exportálni. A franciák szeretnék, ha az amerikai kor­mány csökkentené a fennálló magas kamat­lábat, mert az az USA-ba csábítja a kül­földi tőkefelesleget, ahelyett, hogy az Franciaországban és más európai orszá­gokban kerülne befektetésre. Mrs. Thatcher a reputációját akarta növelni a konferen­cián való részvétellel, pártja előnyére a közelgő angliai választáson. Reagan amellett meg akarta győzni Khol német kancellárt a Pershing 2. felállításának szükségességéről. Kohl nem meri ezt meg­ígérni, mert julius elején Andropovval való találkozásra kész'ül és Reaganék konfrontá- ciós politikájának teljes támogatása kudarc­ra ítélné küldetését. Nyugat-Németország- nak épp úgy, mint minden más európai államnak csaknem életkérdés a szovjettel és más kelet-európai országgal való keres­kedelem. Amikor Reagan ellenzi ezt, tuda­tosan igyekszik gyengíteni az amerikai nagyüzlet vetélytársait. Bar Shultz emlí­tést tett róla, a mind a hét állam fölött Damokles kardjaként lógó óriási munka- nélküliségről vagy csak felületesen vagy egyáltalán nem lesz szó. "A munkanélküliség - írja Lars Erik Nelson, a new yorki Daily News washing­toni tudósítója - egyelőre nincs napiren­den. De nem igén fog szó esni a tÓke-ex- port egyre fokozódó mozgékonyságáról, sem a multinacionális cégek azon képes­ségéről, hogy habozás és lelkiismeret­iül dalás nélkül zárjanak le üzemeket az Egyesült Államokban, ha valamelyik kül­földi országban egy-ket százalékkal nagyobb profitot tudnak kisajtolni üzemeik áthelye­zésével." A hét államban, konzervatív becslés sze­rint, 22 millió a munkanélküliek száma. Ennek ellenére, Reagan elnök olyan záró- jelentést akart a résztvevőkkel elfogadtat­ni, amely megállapítaná, hogy szerte a világon megkezdődött a gazdasági fellendü­lés. WILLIAMSBURG, VA. A csúcstalálkozó végén kiadott jelentés megállapítja, hogy a hét kormányfő már "tisztán látja" a gazda­sági helyzet javulásának, jeleit, de további lépésekre van szükség a vámok, az infláció, a kamatláb és a deficitcsökkentés elérése érdekében. Shultz külügyminiszter hangoz­tatta, hogy a Szovjetunióval szemben el­foglalt egységes álláspontjuk üzenet úgy a szovjetnek, mint Nyugat-Európa béke- szerető népeinek. WASHINGTON, D.C. Az USA hádibázist létesített a Salva­dorral szomszé­dos Hondurasban salvadori katonák kiképzésére. Nyil­ván használni fog­ják a nicaraguai ellenforradalmárok tá­mogatására is. • Reagan elnök meneszteni készül a jelen­legi salvadori követet, Deane Hintont, miként menesztette "nem elég erélyes" magatartása miatt a latin-amerikai ügye­ket intéző helyettes külügyminisztert, Thomas Enderst.

Next

/
Oldalképek
Tartalom