Amerikai Magyar Szó, 1983. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1983-05-19 / 20. szám

Thursday, May 19. 1983. AMERIKAI MAGYAR SZO 9. A nemreg elhunyt nagy hazánkfia, Illyés Gyula tiszteletére megkezdjük egyik leg­híresebb és világszerte - ismert művének, a Puszták Népé-nek kivonatos közlését. Utolérhetetlen művészettel, mélységes átérzéssel festette le Illyés e csodálatos művében azt, hogy miként élt a magyar zsellérség a "régi jé időkben", a Horthy- korszakban es azt megelőzően a Ferenc Jozsef-i időkben. Hívjuk fel e sorozatra magyar ismerőse­ink, barátaink figyelmét. Vidéken születtem és nevelkedtem, de a falvak életéről sokáig alig tudtam töb­bet, mint ha városban pillantottam volna meg a napvilágot. A parasztok lelkivilágát jó ideig csak hallomásból ismertem. Pusz­tán születtem és ott is laktam serdülő kamasz koromig. Puszta magyarul nemcsak azt a regénye­sen szabad, tengervégtelenség legelőt jelen­ti, melyen Petőfi méneseinek körme dobog, a dunántúli magyar nyelvben ezt egyáltalán nem jelenti, abból az egyszerű okból, mert ott ilyenek nincsenek. A Dunán tül a nagy­birtokok közepén épült s néha egész falu számba menő cselédlakások, istállók, fésze­rek és magtárak együttesét jelenti, melyet azért nem lehet tanyának nevezni, . mert a tanyán csak egy-két család él, ezeken meg néha száz-kétszáz is. A dunántúli pusztán van iskola, van templom, vagy legalább kápolna, rendszerint a kastély egyik szárnyához ragasztva. Van tehat kastély is, hatalmas, gyönyörű park köze­pén tennisz-pályával, mesterséges tóval, gyümölcsössel és fejedelmi allékkal es mindezek körül remekbe kovácsolt magas vaskerítéssel, sőt körülötte kegyeletes emlékként várárokszerü pocsolyával. A kastély után a legdíszesebb, sőt néha még annál is tekintélyesebb épület az ököristálló. Aztán a gazdatiszt lakása, melyet nem tudni, milyen hagyományból majd minde­nütt ciprusok és fenyők öveznek. A gazda­tiszt házánál valamivel kevésbé díszes az ispán lakása. Ennél is kevésbé díszes a fögépészé. Az utóbbiak is legtöbbször még különálló épületek. A cselédek háza (és nem zselléreké, mert a zsellér már a közeli faluba szorult, a szolgálatból ki­kopott cselédet és napszámost jelenti) egyáltalában nem díszes. A cselédek egy tető alatt , hosszú földszintes házakban laknak, akár a kültelki proletárok, lakásai­kat csak vékony fal választja el egymástól. A hosszú tömeglakások beosztása olyan, hogy két-két szoba közé esik egy szabad tüzhelyü közös konyha. A század elején kelt törvény értelmében egy szobában csak egy család lakhat. Ezt sok helyen már be is tartják. De akad elég hely, ahol nem tartják be. BelsŐ-Somogyban nem egy cselédházat láttam, melyen még ké­mény sem volt, a közös konyhából a füst az ajtón Ömlött ki s a szobákban több csa­lád lakott együtt. Amiről helyes képet csak úgy alkothatunk, ha meggondoljuk, hogy a cselédek elég szaporák, körükben egy család általában hat-hét, sőt nem rit­kán még ma is tiz-tizenkét lelket jelent. Az istállók és fészerek között találomra elhelyezett cselédházak előtt és mögött pár lépésre (hogy vigyázhassanak rajuk), sorakoznak a cselédek konvencióban enge­délyezett disznainak és tyúkjainak ólai, melyek az etnográfusok megállapítása szerint még ma is az azsiai Őshaza építé­szeti elvei szerint épülnek, néhány dúcból, tapasztott sárból és szalmából. Legtöbb pusztán három-négy ilyen végtelen hosszú cselédház van, külön az ókorhajtóknak, azaz a béreseknek és külön a kocsisoknak, akik a pusztai társadalom hagyományai szerint osztály szempontjából felette áll­nak a béreseknek, noha sem jövedelmük, sem munkájuk nem különb. A legalacsonyabb osztály csodálatosan nem a kanászoké, ahogy a falu példája szerint várni lehetne, hanem a dohányföldieké. Magyarország művelhető területeinek csaknem felét a puszták cselédjei mivelik. Erkölcsben, szokásban, világfelfogásban, de még járásban és karjának mozgatásában is ez a népréteg minden másiktól élesen különbö'zik. Még a falvak mögött is eldug­va és elzárva, tökéletes elszigeteltségben él. Egész napi, sőt vasárnapi elfoglaltsága miatt a pusztát szinte sohasem hagyja el, lakhelyén hozzáférni pedig a nagy távol­ság, a rossz utak, a különleges hazai viszo­nyok miatt, de e nép Ősi bizalmatlansága miatt is nehezebb vállalkozás, ahogy gyak­ran emlegettem, mint egy középafrikai törzs tanulmányozása. Az irodalomban is csak a háborút követő évek folyamán kezdtek szerepelni. Valami furcsa, áporo- dott, de mégis erötadö közösségben élnek, anyagilag és szellemileg egyaránt, mely közösség nem egy vonásában inkább hason­lítható a gyári munkásság külön összetarto­zásához, semmint a falvakéhoz. Persze azért lényegében attól is elüt. Egyéni, külön vilá^ ez is, lakóinak nemcsak szókin­cse, de meg álomvilága is teljesen egyedül­álló, ami természetes is. Emlékszem a döbbenetszerü, szivdobog- tató álmélkodásra, amely elurhödott rajtam s hetekig hatalmában tartott, mikor nyolc- kilenc éves koromban legelőször faluba kerültem. Szűnni nem akaró csodálatba es rémületbe ejtett, hogy uccák vannak, szabályosan egymás mellé épített házak és közöttük uccák, meg piacok, melyek rendeltetését nem bírtam felfogni s melyek­re még hetek múlva is csak fenyegetéssel és kézenfogva tudtak kikényszeríteni, úgy elképesztett az Őrült forgalom, melyet azon a szűk területen a kocsik, emberek, tehenek és gyerekek műveltek. Eladdig nem láttam két házat, melyet valami cél­zattal egyvonalba raktak s most nem tud­tam betelni ezzel a rengeteg házzal, ezzel az ijesztő renddel és összezsufoltsággal. A börtönfolyosók szabályossága, fegyelme és titokzatossága hat oly nyomasztólag a lélekre, ahogy azok az utcák hatottak ram, keritéseikkel, kapuikkal és a kápuk mögött lapuló házakkal. S mivel ez a falu épp német falu volt, a tolnamegyei Varsad (hová szüleim németszótanulásra adtak cserébe), sokáig abban a hitben éltem, hogy mindez nemet találmány, ők hozták be hozzánk, amiben, mint tudjuk, nagyjá­ból igazam is volt. Hogy a német szó nehezen fogott rajtam, abban bizonyára nagy szerepe volt a szorongásnak, melyet ez a bortönsze- rüség ébresztett bennem, de amelybe ezen­kívül még más, valami riadozó csodálkozás is vegyült. Említettem, hogy otthon csak a kastély volt bekerítve, itt még csak azt teszem hozzá, amit az imént a dolog termé­szetessége és magátólértödése miatt feled­tem ki, hogy a kerítés közelében a puszta lakóinak larma és ének s nem tudom mily<~ i ősi rendelkezés értelmében a dohányzás élvezete nélkül kellett elhaladniok. E ren­delkezések persze főleg az ifjúság állandó fegyelmezésével és gyakori fenyítésével maradtak tiszteletben. Gyermeki lelkem a kerítés fogalmának e járulékaihoz még a kutyát is társította. Kutyát ugyanis a cselédeknek csak különös engedéllyel és indokkal volt szabad tartaniok, egyrészt azért, hogy kárt ne tegyenek az uradalom­nak már elképzelni sem tudom, milyen értékeiben, mióta az őzek nem mereszked­nek a puszta közelébe, másrészt pedig azért, hogy a kastélyban nyüzsgő fajtisztá­kat lealacsonyító viszonyra ne csábítsák. Érthető, hogy ott a faluban, a szigorúan bekerített és ráadásul még vicsorgó ebek őrizte házak láttán az a képzelmem támadt, hogy azokban mindmegannyi gróf, büszke és megközelíthetetlen, tréfát nem ismerő rátarti uraság lakik, amiben, különben, mint később kiderült, szintén igazam volt. FOLYTATJUK A DETROITI PETŐFIKOR 11141 Dorchester St. Apt. 116. South- gate, Mich. Miklós György titkár-pénz- tárnok. A lappal kapcsolatos mindenféle ügyben forduljanak bizalommal Miklós György lapkezelőhöz. Telefon: 287-2856 HOL KAPHATÓ A MAGYAR SZÓ? Delray Party Store, 7900 W Jefferson, Detroit NYÁRI KIRÁNDULÁS DETROITBAN A Petőfi Kör nyári kosaras kirándulást rendez 1983. julius 17-én, vasárnap d.e. 11 órától d.u. 5-ig az Allen Park-i Cham­paign Parkban, Champaign és Pelham Road sarkán. A Petőfi Kör tagságát és barátait szívesen várjuk. A Rendezőség Fenntartó Gárda Bálint Tulák (Toronto,Ont.) $ 20.- Jéhn Ferenc által: L.A. Munkás Otthon & Női Kör $ 100.-1 Mogor Joseph naptár $ 5.- floridai kvótára $ 20.- Nagy Louis $ 5.- Gyurko Vera $ 27.- ang. könyv $ 5.- Jánosi Ferenc $ 25.- J.Frankin $ 150.- Szabó Ale­xander $ 25.- Paul Helen $ 10.- Toma Kon­stantin $ 10.- Nagy Louis (Windsor,Ont.) $ 25.- Gabor Gergő $ 20.- ang. könyv $5.- Gamauf Terus & Gus Weinstock Lajos 80. születésnapjára $ 10.- Miklós György által: Jozsa István & Mary $ 5.- naptárokért $ 12.- ang. könyvekért $ 8.- Valentine Jó­zsef $ 10.- Ács Róza $ 1.- naptár $ 4.- Mrs.Andy Barta férje emlékére $ 20.- Hip- ler Helen naptár $ 4.-ad. $ 3.- Petőfi Kör a kvótára $ 2000.- Vágó Béla (Toronto,Ont.) naptár $ 5.- Fishman Duci Sc Sarn, Weinstock Lajos 80. születésnapja tiszteletére $ 100.- Gaál Ilonka őri Mary emlékére $ 5.- Bécsi Elmer & Rose naptár $ 5.- ang. könyv $ 5.- Kash Frank (Islington,Ont.) a kanadai kvótára $ 25.- Gencsi Johanna és Kun Mary (Lethbridge, Alta.) kanadai kvótára $ 100.- Szakács Rose (Lethbridge, Alta.) $ 5.­naptár $ 5.- Weiss Martin naptár $ 4.- vágó Albert (Simcoe, Ont.) $ 15.- angol könyv $ 5.- Weinstock Jenő $ 20. GENF. Megkezdődtek a kozéphatótávolsá- gu nukleáris rakéták korlátozását célzó tárgyalások. A nyugati hatalmak 468 GLCM és 104 Pershing II. tipusu rakétát akarnak Nyugat-Európában elhelyezni. Andropov, szovjet miniszterelnök ezzel szemben a nukleáris fegyverek gyártásának befagyasz­tását es az összes nukleáris fegyverek és rakéták fokozatos eltávolítását javasol­ja. Ä Pué^tak. Népe

Next

/
Oldalképek
Tartalom