Amerikai Magyar Szó, 1983. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1983-01-13 / 2. szám
2 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Jan. 13. 1983. (OJnabóiná ijjá/c ... . -................: NEHÉZ AZ ÉLET OHIO. Elnézésüket kérem, hogy annyira elmaradtunk előfizetésünk megújításával. Férjemmel együtt 264 dollárt kapunk egy hónapra. 240 dollár a lakbér, ezenkívül ott van a telefon, a villany. Csak nézünk egymásra szegény 85 éves férjemmel, hogy mit csináljunk ezzel a 14 dollárral? De a villany- és telefonszámlát elvállalta a leányom, hogy Ók kifizetik, többet nem bír, mert & is egyedül keres a családban és csak négy dollár az órabére. Két gyermekük van, egy 12 éves kislány és egy 8 éves kisfiú, s ok is nagyon nehezen tudnak kijönni. A leányom egy öregotthonban dolgozik, ahol nem fizetnek nagyon jól. A vöm szeptember óta csak két napot dolgozik hetenként, mert egyetemre jár továbbképezni magát. Én nem kapok semmiféle biztosítást, sokat betegeskedem és a férjem járásképtelen. Egyedüli bátorítóak és szórakoztatónk két év óta ez a kis lap volt és amikor azt mondtam férjemnek, hogy talán kénytelenek leszünk lemondani, elfordult és könnyezett. így azután úgy döntöttem, a leányommal együtt, hogy hacsak dolláronként is, de törleszteni fogjuk az előfizetésünket. Itt jegyzem meg, hogy legújabban még a lakbért is felemelték és az élelmiszerjegyet 20 dollárral csökkentették, úgyhogy most már csak 54 dollárt kapunk havonta személyenként. Ez borzasztó kevés, különösen egy cukorbetegnek, akinek gyakran kell ennie. Nagyon sok szép és jó cikket olvastam a mi kedves kis újságunkban, de külön meg kell említenem azt a cikket, amelynek az volt a címe, hogy a "NÖk Szivéből." Olyan szivbemarkoló volt ez az irás, hogy ilyet talán még sohasem olvastam. Azóta én felolvasom azt mindenkinek, akivel elbeszélgetek, de odaadni senkinek sem adtam. Most még csak annyit, hogy kívánom, az Isten azt kényszerítse ra, hogy abból az összegből éljen meg, amennyit miránk, szegény emberekre állapítottak meg. Szávai a tömegirtásra van pénz, de eleiemre nincs. Mrs. L S. CALIFORNIA. Megkaptam az angol könyvet. Egyelőre még csak nagyjából néztem át, de, máris kijelenthetem, hogy a "NEMES LANG” valóban nemes könyv. Nanásy Imre JACKSON HEIGHTS, N.Y. Szerintem a szerkesztő összetéveszti az allegóriát a filagóriával, Kossuthot a vasúttal. Dr. Tóth Miklósnak (Magyar Szó, dec.) igaza van: Amerikában nincs miniszter a kormányban, csak államtitkár. A miniszter az egy pap. A szerkesztő védekezése, illetve lec- kéztetése (wise guy) csimborasszőja a demagógiának, mert igenis a Secretary of Agriculture a helyes kifejezés. Pacem in Terris! Boldog uj évet kívánok úgy a szerkesztőnek, mint az egész magyarságnak. S.P. (S.P. kedves olvasónknak viszont kívánunk boldog uj evet és remélünk tőle gyakori kritikus levelet. Az örök éberség nemcsak a szabadságnak, hanem egy jó lap szerkesztésének is az ára. Pacem in Terris!) SZEREZZEN EGY ÜJ OLVASÓT Január 13-19. 14. Albert Schweitzer, kiváló humanista zeneművész születése 1875. 15. Martin Luther Kingj Jr. születése 1929. 200.000 vinyliapri munkás sztrájkja a UE szakszervezet vezetésével, 1946. Kolozsvári Grandpierre Emil iró születése 1907. 17. Franklin Benjamin amerikai államférfi és feltaláló születése 1706. 19. Edgar Allan Poe, kiváló amerikai költő születése 1809. "Nesze semmi,fogd meg jól“ Az amerikai bankok nagy lármával kürtőitek világgá egy uj csekkrendszer bevezetését, amely után "példátlanul" magas kamatot fizethetnek. E javaslat jól hangzik, de valójában nem más, mint "nesze semmi, fogd meg jól!" Az első feltétel: minimálisan 2.500 dollárnak kell a csekkszámlán maradni. Második feltetel: ha a csekkszámla csupán egy dollárral kevesebb a $ 2.500-nál, a kamat 5.2 százalékra csökken. Harmadik feltétel: miután a bankok e csekkszámlán tartott Összeg 12 százalékát tartalékban kell, hogy tartsák, minden dollárból csak 88 centet adhatnak kölcsön és mivel a bankok haszonra dolgoznak, ezt azzal ellensúlyozzák, hogy minden csekkért 12-15 centet számítanak. Egyes bankok viszont az első három csekkért semmit sem számítanak, de ezen felül minden csekkért 50 centet. WASHINGTON, D.C. A független teher- autbvállalatok sztrájkba lépnek jan. 31-én, tiltakozásul a benzinre kivetett gallonon- kénti 5 centes adó miatt. Arra a kérdésre, hogy a sztrájk meddig tarthat, Michael Parkhurst, az Independent Truckers Association elnöke ezt mondta: "Addig tart, amig a kongresszus vissza nem vonja az 5 centes adóemelést." AMERIKAI . ma™ szó USPS 023-980 ISSN 0194-7990 Published weekly, exc. last week in July and 1st . 2 weeks In August by Hungarian Word,Ine. 130 E 1« St. New York, N.Y. 10003. Ent. as 2nd Class Matter, Doc. 31. 1952 undor the Act of dMarcb 21.1879, at the P.O. of New York, N.Y.^ Szerkeszti a Szerkesztő Bizottság El&flzetési jirak az Egyesült Államokban egy évre $ 18.-félévre $10.— ■ Kaipdaboe és minden més külföldi országban egy évre $ 20.- félévre $ 12.Fostmaster Send address changes to; Hungarian Wordene. 130 E 16 St. New York, N.Y. 10003. ’TKé'ívdAá A kubai kérdéssel foglalkozó kongresz- szusi albizottság előtt Enders, a külügyminiszter helyettes azt a kijelentést tette, hogy "Kuba gazdasági törpe, amely évek óta képtelen népe anyagi jólétét előmozdítani." Az Egyesült Nemzetek hivatalos kiadványa mást mond. ók megállapították, hogy Kuba népe legalább olyan jól táplálkozik, mint Mexicoé és 30%-kaI jobban, mint Salvador, Guatemala és Honduras népe. Emellett a CIA 1981-es hivatalos kiadványa szerint Kuba népének 96%-a tud Írni, olvasni, ugyanolyan hanyada, mint az USA- nak, a másik három ország 35%-ához viszonyítva. A várható korhatár 70 év, a másik három ország 50 évével szemben. A lakosságnak kevesebb, mint 10%-a él elhanyagolt lakásokban Kubában, ugyanannyi, mint az Egyesült Államokban! Enders ur jól tenné, ha jobban tanulmányozná saját kormánya hivatalos kiadványait az igazi kubai helyzetről. Bertram Stiller, a N.Y.Times- ban (1982.dec.24.) "Miután az Egyesült Államok biztonsága megköveteli a fegyverkezés ellenőrzését, a nemzetnek feli kell készülnie kitartó tárgyalásokra a Szovjetunióval, elsősorban a legfenyegetőbb fegyverek, a stratégiaiak ügyében, amelyekkel úgy a Szovjetunióban, mint az Egyesült Államokban minden célpontot el lehet érni." Cyrus Vance, volt külügyminiszter és Robert E. Hunter, a National Security Council volt tagja, a N.Y.Times-ban 1982.dec.27. "Az a gondolat, hogy áz adminisztráció által javasolt 'polgári védelem' milliók eletét mentheti meg atomháború esetén, nem más, mint badarság. "En mar régen feladtam a próbálkozást, hogy megértsem olyan emberek eszejárá- sát, mint Reagan, Weinberger és társaságuk, akik szakadatlanul féligazságokkal, dőreségekkel, vagy kimondott valótlanságokkal, u.n. 'sebezhetőségi ablakokkal', szovjet agresszivitással, fölenymargóval, stb. hozakodnak elő. Csupán megismétlik azt, amivel 30-40 év óta házalnak. Kevésbé értem meg olyan emberek nyilatkozatát, mint Herman Kahn." _ P.S. Symonds, mérnökprofesszor Brown University. "Ben Gurion figyelmeztetett bennünket, hogy óyakodjunk attól, hogy a hadsereg vegye át sorsunk irányítását. Ez sajnos megtörtént. A magam részéről most már csak az amerikai adófizetőkhöz intézem kérdésemet: Miért adjátok nekünk olyan bőkezűen a kötelet, amellyel felakaszthatjuk magunkat." Mattityahu Peled, az izraeli vezérkar volt tagja, ie- ruzsálemi egyetemi tanár, a N.Y.Times-ban, 1982.dec. 27. SAN ^SALVADOR. "Nem mondok le tisztségemről" - mondja San Salvador hadügyminisztere, Jose Guillermo Garcia. Ocha ezredes az ország északi részében állomásozó 1.200 fényi gyalogoskatona vezetője, követeli Garcia elmozdítását.
