Amerikai Magyar Szó, 1983. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1983-05-19 / 20. szám
6. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, May 19. 1983. Winter Gyula Írása: ßaadn, | Mint minden évben/ az idén is ] résztvettem a new yorki bazáron. Napokkal előtte már készülni kell a hirdetett napra. Ezek a vásári napok gyermekkoromat idézik fel bennem. Már bizonyára sokan elfelejtették az 1924-30-as évek nehéz korszakát, amikor nagy munkanélküliség volt Magyarországon. Édesapám évekig nem kapott munkát. Mint kisiskolás, tanítás előtt minden reggel vittem a pozsonyi kifliket a nagyvásárcsarnok (Vámház körúti oldalához, eladni. Édesanyám reggel 3 órakor kezdte sütni azokat. Albérleti egyszobás lakasban laktunk, a IX. kér. Ferenc krt. 27. számú házban, ahol csak petróleumlámpa világított. A kiflik eladásából tartották fenn • i , f i magukat szüleim. Édesanyám később, édesapám bátyja segítségével megtanulta a kézimunka-előnyomast, amit a megvásárló kihimzett. így kerültünk ki a piacokra. Már reggel 5 órakor segítettem a sátrat felállítani, a ponyvát feltenni, ami nagy munka volt. Ki kellett csomagolni a nagy dobozokat, mielőtt elmentem az iskolába. A tanitas végeztével visszamentem a piacra bepakolni. Minden nap más-más kerület- be. A mi bazáraink felelevenítik nehez gyermekkoromat. Visszaidézik az alkudozásokat, a vevő és eladó közti vitát, a régmúlt időket, amikor is abban a nagyon szegény világban nagyon nehéz volt eladni, de venni is. Egy ilyen bazár alkalmával minden eszembe jut: a lókupec, a cigányok, a lopások. A mostani bazár még egy különös élményt is nyújtott. Három (fiatal a földre telepedve tette tisztába a pici utánpótlást.. (Nem mintha nem lett volna elég üres hely az asztaloknál) Sajnos, hogy az idő megint nem kedvezett. Hiszen az is csodával határos, hogy annyian eljöttek erre az aruval bőven megrakott bazárra. De majd a következő vásárra jobb lesz az idő. Á reményt nem adjuk fel. IGAZA VOLT COOLIDGE-NAK? (folytatás a 4. oldalról) nak adjuk át. Nem kell majd többé azon aggódni, hogy valami hiú elnök, helyet akarva biztosítani magának a történelemben, vagy férfiasságának bizonyítására, nukleáris háborúba kezd. A nukleáris zsarolás nem valami jó módszer a részvény- társaságok egymásba olvasztására. A végső cél talán az lehet, hogy visszatérünk a régi rendszerre, amikor a háború célja hadizsákmány volt. Ha zsákmányért vívnának háborúkat, megszűnne a kezdeményezés nukleáris fegyverek használatára, mert nem lenne értelme elpusztítani a zsákmányt, amiért a háború folyik. Ezzel azonban már az utópiát közelitjük meg. Mindenekelőtt az alapvető elvekre kell Visszatérnünk. Mint Calvin Coolidge mondotta, "The business of America is business." Ha ezt elfogadjuk, elfelejtjük a sok badarságot a domino-elméletr'ól Közép-Amerika- ban és visszatérhetünk az alapvető dolgokra, a banánra. ÚJÍTSA MEG ELŐFIZETÉSÉT Göcze Tibor: "A gép forog, s az alkotó pihen "- MAGYARORSZÁGI RIPORT 1983-as esztendő Madách év. 1983. január 21-én volt születésének 160. évfordulója és ugyancsak ez évben lesz az Ember tragédiája bemutatásának 100. évfordulója. A Nógrád megyében alakult Madách Emlék- bizottság ezen kettős alkalomból Madách- dijat adományozott Szabó József nyugalmazott evangélikus püspöknek, irodalomtörténésznek, a győri Xantus János Muzeum főmunkatársának, a Madách-gyüjtemény gondozójának. Ebből az alkalomból kerestem fel győri lakásán és beszélgettünk a Múzeumról. Madách időszerűségét bizonyítja a tragédia. Ebben Madách felveti azt a kérdést, mi az élet értelme, és van-e egyáltalán az emberi életnek értelme? Válasza utolsó mondatában hangzik el: - "Mondtam: Ember küzdj, és bízva bízzál!" Meg vagyok arról győződve, hogy sok-sok siker vár még rá úgy az irodalomban, mint a színpadon. Az Ember Tragédiájának négyezer- száznegyvenegy sor, harmincnégyezer- hatszázhusz szó, százhetvenezer-huszon- nyolc betű a terjedelme. Ismeretes, hogy a Tragédia legfőbb gondozója Arany János volt. Madách felhatalmazta Aranyt a valóban szükséges javítások elvégzésére. Ez nagy bizalom volt Madách részéről, hogy a költőkirály kezébe adta a müve kéziratát. 1864-1964-es felirattal, majd 1982-ben, a Szépirodalmi Könyvkiadó gondozásában, a szöveget pedig Szabó József gondozásában, kiadták az Ember Tragédiáját. Ebben többek között ez olvasható: "Hibátlan es tökéletes Tragédia-kiadásunk sohasem volt. Tudjuk, ez sem az. De a szöveghelyre- állitó fáradozások szerény tiszteletadás Madách emlékének, születése másfélszázados évfordulóján. - Szabó József." Szabó József elmondta, hogy a Tragédia első kiadása 1861-ben jelent meg. A Xantus Múzeumban lévő kézirat, (másolat. Az eredeti a Magyar Tudományos Akadémián van. Körbejárjuk a Madách-gyüjtemenyt, amely nyolcezer darabból áll. Könyvek, folyóiratok, szobrok stb., de a legértékesebb a Tragédia. Hogy felelevenítsük: Madách müve 15 színből áll, vagyis: 1./ Meny- nyekben. 2./ Paradicsomban. 3./ A pálmafák vidéke. A paradicsomon kívül. 4./ Egyiptomban. 5./ Athén-ben. 6./ Rómában. 7./ Konstantinápolyban. 8./ Prágában. 9./ Párizsban. 10./ Prágában. 11./ Londonban. 12./ a Falanszter-ben. 13./ az ÍJr-ben. (Adám Luciferhez: "Őrjöngő röptűnk, mondd, hova vezet?") 14./ Hóval, jéggel borított vidéken. 15./ Pálmaiak vidékén. Szabó József ny. püspök urat múltjáról es a gyűjteményről kérdezem és lassan kialakul a kép.-1902. április 2-án születtem, Vas megyében egy kis faluban, Alsómesteriben. Pa- rasztszülók gyermeke vagyok. Ezután kerültem Sopronba az Evangélikus Líceumba, majd a Teológiára. A Líceumban Hollósy Kálmán kiváló tanárunk nemcsak azért volt elismert tanár, mert sokat tudott, de ahhoz is nagyon értett, hogy rákapatta az osztályt a magyar irodalomra, történetesen engemet Madách-ra. Kötelező olvasmány volt az Ember Tragédiája. Nekem ez volt az érettségi tételem is. A szolgálatot Győrben kezdtem, s innét kerültem Nógrád-megyébe, Balassagyarmatra, ez volt Madách megyéje. Ott Mikszáth és Madách világa vett körül. Ott voltam püspök. Minden Madách-ot gyűjtöttem, de elsősorban irodalmi hagyatékát. Amikor nyugdíjba mentem, gyűjteményemet _ felajánlottam GyŐr megyének, és igy került azutan a Xantus Múzeumba, s igy gondozom azóta is. Az Ember Tragédiájának minden fordítása meg van. Legutóbb örmény fordításának kéziratát kaptam meg. Mondhatom, ez nemcsak az ország, hanem a világ legnagyobb Madách- gyűjteménye. Kölcsönzés itt nálunk nincs, de helyben elolvashatja a látogató. Napi 4 órát vagyok a Múzeumban. Örömmel mondom, az ország minden részéből jönnek a látogatók. Minden érdeklődőt szívesen latok. Szabó József ny. püspök ur engemet is boldogan kalauzol. Magyaráz és hangosan olvassa a Madách idézeteket: "Engem vezess te, kétes szellemor, Az uj világba, mely fejlődni fog, Ha egy nagy ember eszméit megérti, S szabad szót ad, a rejlő gondolatnak, Ledült romoknak átkozott porán." "A nép szava fényitő üstökös, Feltűnik olykor - elhalványul. Kigunyolják, - de egyszer visszatér S kihányja a Földet sarkaiból." Köszönöm a beszélgetést és további munkájához jó egészséget és sok sikert kívánok.
