Amerikai Magyar Szó, 1983. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1983-04-21 / 16. szám
Thursday, April 21. 1983. AMERIKAI MAGYAR SZO 7. EMLÉKEZÉS TENNESSEE WILLIAMS-RE “AMERIKA FELFEDEZÉSE” (Minden ellenkező híresztelés ellenére, igy zajlott le.) 'Hogy hívják?' 'Kolumbusz Kristóf.' 'Mit akar itt?' (( 'Őfelsége I. Izabella spanyol királynő parancsára fel kell fedeznem magukat..., de mintha egy kicsit eltévedtem volna... Nem mondaná meg, hol vagyok?' Az ismeretlen, akinek a testét fejebúb- jától sarkáig gyönyörű színes tollak díszítették, úgy nevetett, hogy a hasát fogta... ( 'Micsoda? Eltévedt? Na szép kis felfedező! Es én mondjam meg, hol van? Hahahahahaha!' 'Ne nevessen! Már tudom! Indiában vagyok. Ez itt India!' ( 'Fityiszt!' - mondta a másik, elárulva, hogy magyar ismerősei is vannak. 'Meg hogy India?! Hahahahahaha! Ennek a maga fatális tévedésének köszönhetjük majd, hogy a világ indiánoknak fog hívni minket! Úgy legyen Chicksawchocktawcaddo a nevem, mint ahogy ez igen kínos lesz ránk nézve! Ki nem állhatom magát, ha tudni akarja!' Toppantott moccasinjával és megfordult, mintha menni akarna, de meggondolta.... 'Egyébként, ha azt gondolja, hogy elhiszem a mesét felfedeztetésünkröl, akkor téved! Maga egészen mást akar itt!' 'Na mit?' 'Krumplit! A maga királynője krumplit akar enni es az maguknak nincs. Innen akar vinni!' 'ügy van! Innen viszek, de nemcsak krumplit! Mást is!' 'Mit??!!' 'Kukoricát és dohányt!' Chicksawchocktaw - becenevén Caddo azt hitte, szétpukkad mérgében. Úgy gondolta, a legjobb, ha eltűnik, különben agyoncsapja a kellemetlen idegent és akkor megváltozik a világ folyása, azt meg nem vehette a lelkére. Inkább megy.... El is tűnt, de Kolumbusz utánakiáltott.... t 'Igenis, elviszek mindent, ami kell nekem! És vegye tudomásul, hogy maguk fel vannak fedezve.... ÁLTALAM!!!!!' Nagyot toppantott spanyol csizmájával és elhatározta, alszik egyet a bosszúságra, amit neki ez a Chicksaw....... or what's his name (!) okozott. Leheveredett egy árnyas fa alá és mély alomba merült.... A következő pillanatban ott állt királynője előtt. 'Felség, megjöttem' - mondta és mélyen meghajolt. 'Látom' - mondta Izabella bizalmatlanul nézegetve a lábai elé kiürített három zsák tartalmát, amikről nem tudta, mire jók. Ott volt szép rendben a krumpli, a kukorica es a dohány. Csupa ismeretlen holmi.... Izabella arra gondolt, hogy ez bizony nem sok azért a teménytelen pénzért, amit Kolumbusz elpucolt.... '^z minden?' - kérdezte hidegen. '0 nem, felség!' Kolumbusz újra mélyen meghajolt es amikor kiegyenesedett, bő köpenye ráncai közül egy daliás indián mászott ki, egy hamisítatlan rézbörü, akin a tollain kívül az égvilágon semmi nem volt.... 'OLE!' kurjantott a királynő, ragyogó szemmel nézve az ajándékot es elfelejtkezve a protokolról, örömében tapsolni kezdett.... * (így volt! Aki nem hiszi, járjon utána!) Terra Nuova (A.B.) New York egyik szállodájában márciusban meghalt Tennessee Williams, világhírű amerikai drámaíró, költő,novellista. Meghatározó, hogy ki, hol született. A század amerikai drámaíróinak egyik legjelesebbike, Tennessee Williams sem tudott - immár befejeződött - pályáján sohasem szabadulni attól, hogy a déli Mississippi állam Columbus nevű varosában látta meg a napvilágot 1914-ben. A Dél meghatározó eleme, temaja lett életművének, s <3 e kötöttséget - igazi íróként, költőként - mindhalálig emelt fővel vállalta is. Vállalta a déli kisvárosokat, a kivárosok ernbereit, a vidéki sors kilátástalanságat, az "igazi élettől" távol eső helyszínek figuráinak egymásbagabalyodott, egymást marcangoló életét. Valójában ez a kötöttség tette igazán naggyá, ettől lett jelentős drámaírójává századunknak, ettől s ez által vált világirodalmi fontosságú jelenséggé. , , , , Jóllehet Williams es nemzedeke szamara, a negyvenes években szárnyat bontott amerikai irdgeneráció számára már a nagy elődök megtisztították a terepet. Az első világháború utáni "elveszett nemzedékek? amelyhez a Párizsban éló Gertrud Stein köréhez tartozó- Ernest Hemingway is oda sorolható volt, mar könyörtelenül leszámolt az igazságos, heroikus korlátlan lehetőségeket nyújtó, szabadsagbajnoka Amerika illúziójával, ök nyitották meg az utat a többi között Williams előtt is az ember, az emberi lélek, a lélek szenvedésének, kínjainak, gyöngeségeinek ábrázolása felé. Tennessee Williams - miként drámairó nagyság-társa, Arthur Miller, vagy az iró Úgyszólván minden második nap lehet találkozni az osztrák autópályákon ámok- vezetŐvel. Olyan vezetővel, aki az autópályára ráhajtáskor vagy egy pihenőből kihajtáskor rossz irányba indul el. A nemzetközi statisztikák szerint azonban azoknak a száma is ijesztően magas, akik megfordulnak az autópályán, mert egy kijáratot elmulasztottak. Vannak aztán öngyilkosjelöltek is, mások pedig bátorságuk próbájának tekintik, hogy fordított irányban vágtassanak végig az autópályán. Az osztrák közlekedésbiztonsági felügyelőségben Hans Wimmer tavaly 150 ámokvezetési esetet jegyzett fel, az előző evekben hasonló szamok adódtak. Hozzávetőleg egyharmadu- kat kapták el a csendőrök. A többiek nyomtalanul eltűntek Ausztria 1046 kilométeres autópálya hálózatában. Az ámokvezetés 5-10 százalékában súlyos baleset a következmény. Egy éve például két ember halt meg, öten pedig súlyosan megsebesültek, amikor egy lengyel Ybbsnél a felhajtást elvétette, es a Salzburg fele vezető pályára tért rá, s Bécs irányában indult el. Mielőtt meg tevedeset észrevehette volna, mar frontális összeütközésre került sor. ., / i » i Az NSZK kozlekedesbiztonsagi tanacsa- nak nemzetközi kutatási eredményei az ámokvezetés okait kiderítették. (Egyébként a 7666 kilométer hosszú nyugatnémet autópalya-hálózaton egy fél ev alatt 700 ámokvezetöt észleltek.) Az esetek 34 százalékát pánikszerű visszafordulás okozza, 27 százalékban a pihenőből indulnak el rossz irányban az ámokvezetők,13 százalék rosszul hajt fel a pályára, 12 százalék nem tud eligazodni az építkezési munkaSteinbeck - a megnyomorodott embert emelhette irodalmi hőssé es mutathatta meg a lelek melyen élő, de mind tragikusabban tovatűnő vágyat a tisztaság, a szépség, az igazi ÉLET után. Ez a vágy - s beteljesülésének lehetelenü- lese - az elsft, igazán nagy sikert hozott Williams-drámában mindvégig ott vibrál; a szót, a fogalmat címében is őrző A vágy villamosá-ban. S szétfeszíti a későbbi, világszerte szívesen játszott drámai hőseinek életét is, megsavanyitja, megrontja, önmagából fordítja ki a Macska a forró bádogtetőn, vagy az Ifjúság edes madara szereplőinek jellemét. Jellegzetesen déli emberek ezek a hösök, Del szülötte Blanche Dubois, Brick, Chance éppúgy, mint Alexandra del Lago, ám déliségük Williams tollán egyetemes jelentőségűvé tágult. Kora Amerikájának értékvesztési folyamatairól beszél színműveiben az iró, a valami megfoghatatlan után kapaszkodó ember magárahagyatott- ság’aról. És szól a lélek leépüléséről, az értékekbe vetett hit feladásáról, a reménytelenségről. Az új, az izgalmas amerikai színházat teremtök táborába tartozott. Miller, O'Neil s a fiatalabb nemzedékhez tartozó Edward Albee meglehet alaposabb analízist adott, pontosabban mert, messzebbre is ment mint o. Az ötvenes, a hatvanas évek eufórikus Amerikájában, azonban Williams drámái valami nagyon fontosra, lázitóan tragikus vonásra hívták fel a figyelmet: olyan nemzedékekre, amelyek nem háborúban, hanem békeidőben pusztultak el. Olyan emberekre, akik - szentnek tudott eszményeiket elveszítvén, a létezés peremére sodródva - az ónrombolás tragikus hőseivé lesznek. helyeken a pályaváltoztatási táblák kozott. Nincs "tipikus ámokvezetó". Egy kölni vizsgálat ugyan azt mutatta ki, ho^y ott a 25 évesnél fiatalabbak és a túlságosán idősek közül az arányuknál nagyobb számban adódnak ámokvezetók, de ezt a megállapítást megcáfolták más elemzések. j .» i, «» i Ahol viszont egybevágnák a kulonbozo vizsgálatok adatai: az ámokvezetók 80 százaléka az éjszakai órákban okoz izgalmat. Amikor egy ment'ótelefonon bejelentés érkezik arról, hogy valaki az ellenkező irányban halad, akkor megkezdődik a verseny- futás az idővel, pattanásig feszülnek az idegek. . Stockner százados: "Nyomban elrendeljük hogy a rádióban be mondják, ez körülbelül két perc alatt meg is történik. Ezzel egyid&ben kirobogunk a helyszínre, ha lehetséges, akkor az ámokvezetővel szemben. Hangosan beszélőn figyelmeztetjük a vezetőket, hogy térjenek a jobboldali külső sávba és ne kezdjenek előzésbe. Ha a másik sávban eredünk az ámokvezetó nyomába, megpróbáljuk utolérni és hangosan beszélőn megállásra kényszeríteni. A forgalmat aztán leállítjuk, mig meg nem fordul." Stockner százados visszaemlékezik egy esetre, amikor a déli autópályán jelentettek ámokvezetöt. Sebensteinnél hajtott fel rossz irányba a pályára. A csendőrség autója utolérte, és kilométereken át mellette haladt. De hiába villogtak rá, hasztalan szólt a hangosan beszélő, nem állt meg. Csak Traiskirchennel stoppolt le, a középső sávban, kiszállt és rohant egy W.C.-t keresni... Ami azonban ott éppen nem volt... Súlyosan részegnek találták. AD. Ámokfutás az autópályán
