Amerikai Magyar Szó, 1983. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1983-04-14 / 15. szám
Thursday, April 14. 1983. AMERIKAI MAGYAR SZO 7. Kovács József: Egy történelem-könyvről A RAKÉTÁK TÖRTÉNETE Az űrkutatás és a nagy hatótávolságú rakéták, a rakétafegyverekről folyó tárgyalások időszakában kevés szó esik a kezdetekről. Másfél száz éve, a XIX-század hozott nagy fejlődést - az akkor csak taktikai fegyverként alkalmazott - hadi röppentyűk megszerkesztésében. Az 1848-49-es magyar szabadság- harc idején is harcba vetették a rakétalöve- geket és 1849 februárjában a nagyváradi gyár Bem Erdélyben harcoló seregét kezdte felszerelni rakétákkal, 3,6 és 7 fontos lőve- gekkel. Indiában már a XIV. században harcoltak rakétákkal Timur mongol fejedelem csapatai ellen. A rakéták egy részét pengeszeru végződéssel látták el. A XVIII. században az Indiát és Kelet-Indiát meghódító európaiak is szereztek kellemetlen tapasztalatokat a röppentyűkkel. Előbb a franciák (Chevalier, 1798), majd az angolok is kutatómunkához láttak és végül az angol William Congreve alkotta meg az első korszerű, a rakétát tüzérségi robbanófejjel egyesítő röppentyűt. Először Boulogne-t támadták - kevés sikerrel - az angol hajókról rakétával. 1813— ban a lipcsei csatában viszont már nagy fejetlenséget okoztak a lángot fúvó szörnyetegek a lovasság között. Vincenz Augustin osztrák vezérkari őrnagy tökéletesítette tovább a Habsburg-birodalom számára a rakétákat. A kor szintjén kiváló fegyver gyártása természetesen titkos volt; amikor a forradalom után az önálló magyar hadsereg felállítására került sor, a magyar kormány diplomáciái utón, és külföldről behívandó tüzijáték-készitók segítségével kívánta megoldani a rakéta- gyártást. Mozer Sándor, aki eredetileg tűzmester volt az osztrák röppentyükarban, 1848 októberében jelentkezett a kormánynál önálló tervével. Mintegy hatheti kísérletezés után mutatta be fegyverét a katonai bizottság előtt. Mozert és két munkatársát tűzerhadnaggyá neveztek ki. A Mozer-féle fegyver kezelése es előállítása egyszerűbb volt, mint az osztrákoké, hatótávolsága 1650 méter volt. A budai fegyvergyárat azonban Windischrátz előnyomulása miatt át kellett telepíteni Nagyváradra. Két hét múlva azonban már ott is megindult a termeles és februártól Bem harcba is vethette a folyamatosan érkező lővegeket. Magyar tudósküldöttség az USA-ban Kulcsár Kálmán akadémikusnak, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettesének vezetésével küldöttség utazott az Egyesült Államokba, hogy részt vegyen a Magyar Tudományos Akadémia és az amerikai Humán Tudományos Társaságok Tanácsa vegyes bizottságának második ülésén. Az eszmecserén értékelik az elmúlt három év közös kutatási tevékenységét, valamint megtárgyalják és aláírják az 1983-1985. évekre szóló munkatervet. A bizottság egyik tagja Kovács József, lapunk illusztris budapesti külmunkatársa. Kínai delegációk Budapesten Michael Parks, a Los Angeles Times pekingi tudósítója jelenti, hogy az utóbbi hónapokban több tucat kínai közgazdász, társadalomtudós és újságíró tett látogatást Magyarországon. Céljuk a magyar gazdasági reform tanulmányozása. Kínában, állítja Parks, nagy érdeklődéssel figyelik Magyar- ország gazdasági előrehaladását. "Az ember, ha nem emlékezik múltjára, amelynek segítségével újra meghatározhatja helyét a világban, az ember, aki nélkülözi népének történelmi tapasztalatait, kívül marad a történelmi perspektíván, és csak a mának képes élni." Puskás Julianna,Kivándorló magyarok az Egyesült Államokban 1880-1940 (Budapest, Akadémiai Kiadó,1982) cimü könyvének olvastán nem véletlenül jutottak eszembe Csingiz Ajtmatov, szovjet iro Az évszázadnál hosszabb ez a nap cimü regényének bevezető szavai. Amit az iró az egyes emberrel kapcsolatban elmond, fokozottabban érvényes minden népcsoportra, sőt nemzetre. Mert a történelmi múlt ismerete, vagy más szóval az önismeret, segít eligazodni a múlt és jelen eseményei között, és kaput nyit a jövőre. Az elmondottakkal talán már azt is l , „ i . erzekeltettem, milyen nagy jelentőségűnek tartom Puskás Julianna könyvét a történelmi szakirodalomban. Mint ahogyan maga a szerző nem csupán a szakemberek számára irta munkáját, hanem a történelmi múlt iránt érdeklődő egyszerű olvasókhoz is szólni kívánt, ebben a rövid ismertetésben én sem akarok elmélyedni a szakmai kérdések megvitatásában. Egyetérthetünk a szerzővel: magyar-Amerika története nem romantikával és dicsőséggel, hanem nehéz fizikai munkával, verítékkel és néha vérrel telitett. A századforduló éveinek elvándorló tömegei a szükségtől hajtva, jobb és reménytelje- sebb jövőt keresve áldozták erejüket Amerika gazdagságának építésében. A korabeli sokszor romantikus szemlélettel szemben valóban múlhatatlan szükség volt rá, hogy realista módon tárjuk föl a kivándorlás indítékait, azoknak a vonzó es taszító, valamint a szülőföldhöz visszatartó erőknek szövevényes egymásra hatását, amelyből az egyestől az általános felé haladva fel lehet építeni a kivándorlás elvi sémáját, tipológiáját. És ezek az indítékok nemcsak és kiváltkép nem kizárólagosan gazdasági eredetűek, mert mi sem lenne egyszerűbb, mint azt állítani, hogy a vagyonszerzés csábította a Kárpát-medence lakóinak - ideértve most magyarokat, szlovákokat, románokat, németeket - százezreit a tengeren túlra. Mennyi egyéni trágédia, az emberi méltóságot bántó megaláztatás játszhatott még közre ahhoz, hogy e vándortömegek engedjenek a jólét ígéretének. A szerző a magyarorszagi kivándorlás történetét nem önmagában- vizsgálja, hanem a történeti szakirodalomban fellelhető hatalmas anyag felhasználásával beilleszti azt az európai elvándorlás általánosabb folyamatába, es kimutatja azokat a sajátos es közös jegyeket, amelyek a nyugat- és kelet-európai elvándorlás típusát meghatározzák. Ennélfogva munkája egyszerre lesz történeti és tipológiai. E bevezetésnek szánt fejezet után tér rá magának a magyarországi kivándorlásnak a tárgyalására. Foglalkozik a kivándorlás számszerű adataival, demográfiai és gazdasági hatásaival, a kivándorlás okaival, a körülötte keltett propagandával es üzlettel, amelyet szembesít a kor általános gondolkodásával. Ezzel párhuzamosan felvázolja az Egyesült Államok politikáját, különös tekintettel azokra a vonásokra, amelyekkel a keleteurőpai "nem( kívánatos" elemek előtt igyekeztek a határokat már korán lezárni. | A következő fejezetben a szerző a magyarság letelepedésének kérdéseit tárgyalja, es ezekkel Összefüggésben vázolja fel azoknak az etnikai intézményeknek - társadalmi, kulturális és politikai szervezetek, egyházak, újságok - történetét, amelyek kóré a közösség élete szerveződött Ezeknek az intézményeknek a története voltaképpen a kivándorlás nagy ellentmondása, hiszen végeredményben mindegyike a véglegesség igényével valósulhatott csak meg; szemben azzal a sokszor deklarált és sokszor elfogadott állítással, hogy a kivándorlás, legalábbis a többség számáraj csak átmeneti helyváltoztatást jelentett. Mindenesetre tény, hogy a huszas évek elejére , amikortól végleges letelepedésről és integrálódásról beszélhetünk, az amerikai magyarság intézményei már két- három évtizedes múltra tekinthettek vissza. Az integrálódás egyszerre született a gazdasági kényszerből és az Önfenntartás igényéből: mind az egyesületek, mind az egyházak csak úgy vállalkozhattak az etnikai tudat fenntartására, ha kaput nyitottak a nagyobb amerikai közösség fele, azaz szakítottak korábbi bezárkózottsá^ukkal. A húszas-harmincas évek nemzedékének életét tragikusan árnyékolta be a kettős kötődés, a kötődés a szülőföldhöz es a választott országhoz, amely sokszor állította választás elé az egyes embereket és a csoportokat. Az amerikai magyarság története nem lezárt folyamat, és mindaddig érdeklődésre tarthat számot, ameddig az elvándoroltak leszármazottai keresik gyökereiket származásuk helyét, hogy azoknak ismeretében egyértelműbben válaszolhassanak a kik vagyunk, honnan jöttünk, merre tartunk hármas kérdésére. Ezáltal válik érthetőbbé a bevándorlók harmadik nemzedékbeli leszármazottainak megújuló etnikai tudata, akiket pedig legfeljebb csak távoli emlekképek kötnek a régi hazához. Ezekhez a nemzedékekhez is szól Puskás Julianna könyve. MANILA. Több szász rendőr erőszakkal eltávolította a hajléktalanokat az elfoglalt házakból. Sokan megsérültek, másokat letartóztattak. A kilakoltatást kővetően a házakat lerombolták. • BUFFALO, NY. Az Anaconda rézvállalat hirdetést tett közzé a lapokban, 26 szakképzett es 20 betánitott munkás felvételére. A hirdetésre 10.000 munkanélküli jelentkezett. r——-------í I Csoóri Sándor: Nomádnapló ' $4.60 | Faludy György: Összegyűjtött versei 22.— * II.Rákóczi Ferenc: Vallomások, emlékiratok ®* Emlékiratai $ 16.90 Kiáltványa 3.30 NyirÖ József: Székelyek 8 — Zöld csillag $ 10.— Kopjafák 6.— Úz Bence $ 10.— íme az emberek 12.-» Halhatatlan élet - 12.— Szalay Lajos: Hatvan rajza ■' 4.— Cs. Szabó László: Vérző fantomok 12.— Vaszary Gabor: Ketten Párizs ellen 12.— A nő a pokolban is az úr $ 10.- Pók 12. •Edésanyánk'Ó $10.— Kapható: PÜSK! - CORVIN Hungarian Books & Records. 1596 2nd.*Ave. New York N.Y. 10028 telefon: 212-879-8893
