Amerikai Magyar Szó, 1983. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1983-04-14 / 15. szám

4. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, April 14. 1983. A REAGANIZMUS ÁRA Az Institute for Policy Studies munkatár­sa, Michael Parenti, hiteles forrásokból eredő statisztikai adatokat állított össze az amerikai nép széles rétegeinek lesújtó helyzetéről. Megrendítő képet ad az ameri­kai felet olyan oldaláról, amelyet a hírköz­lő szervek többnyire elhallgatnak. Tanul­mányából a következőket közöljük. Sok nyomor es szívtelenség van az or­szágban. Számos esetben hallani éhezőkről, szenvedőkről, kétségbeesettekről és ezt nem lehet mind a "reaganomics"-nak tu­lajdonítani. Ilyesmi már nagyon régen fenn­áll. A társadalmi patológia épp úgy része társadalmunknak, mint a bűnözés, a nyo­mor és a kapitalizmus. A konzervatívok nagyban hangoztatják, milyen nagyszerű, boldog, jómódú ország­ban felünk. Csak egy valami ér fel honsze- retetük nagyságával: az a közömbösség, amit a haza lakosai iránt éreznek. A ki- lakoltatottak elkeseredett panaszai szá­mukra csak az elégedetlenkedők sirámai­nak hangzanak. Hazafiatlannak Ítélik azo­kat, akik kritizálják a fennálló helyzetet és aggódnak honfitársaik sorsáért. Minden okunk megvan az aggodalomra. A meglévő hivatalos statisztikák ijesztő tragédiákra és társadalmi patológiára mu­tatnak. Az adatok a sok millió áldozat listáját tartalmazzák. Nézzük a következő példákat. Évente 27 ezren lesznek öngyilkosok es a gazdaság leromlásával ez a szám nö­vekszik. Ötezren tesznek kísérletet ön- gyilkosságra. 26 ezren halnak meg evente házi balesetekben és 23 ezren valnak gyil­kosság áldozataivá. 2500-an halnak meg fegyveres balesetekben és 85 ezren sérülnek meg fegyveres támadásokban. A bűnözés áldozatainak száma evente 13 millió, beleértve nemi erőszakot, rab­lótámadást, gyújtogatást és ezekből kifo­lyólag évente 5 millió 500 ezret tartóztat­nak le. A megyei, állami és szövetségi bör­tönökben 550 ezren vannak és ez minden héten 300-al növekszik. Tíz millió súlyos alkoholista es számuk gyarapszik. 450 ezer heroinnak, 9 millió 450 ezer kokainnak a rabja és 31 millió 450 ezer használ mariuhanát évente. Hat amerikai közül egy használ rendszeresen hangulatszabályozó gyógyszertr többségük­ben nők. A gyógyszergyárosok ezzel óriási Összegeket keresnek. Két millió nem kór­házban lévő személy kap évente olyan erőteljes csillapítót, amelyet "vegyi kény- szerzubbony"-nak neveznek. Pszichoaktiv gyógyszerek következtében évente Ötezren halnak meg és 600-1000 személyen hajtanak vegre evente lobotomia (az agy egy részé­nek eltávolítása) sebészetet. 255 ezer elmebeteget, vagy szellemileg visszamaradott személyt bocsátanak el minden évben a kórházakból, akiknek több­ségé ápolootthonokban, nyomormenhelyeken van,vagy az utcán kószál. Sebészek évente két millió szükségtelen operációt végez­nek. 35 millió személynek van valamilyen szellemi vagy fizikai fogyatékossága, arány­talan nagy számban a szegények között. A fogyatékosságok nagy részét meg lehetett volna akadályozni, ha idejében kezelik, vagy ha az illeték jobb körülmények közötl élhettek volna. , Több, mint 500 ezer gyermeket tartanak arvaházban, javító intézetben, vagy felnöt". börtönökben. A legtöbbet enyhe kihágásokért ítélték el, egyesek ártatlanok és mások súlyos bűnöket követtek el, de a legtöbben nyomorgó családokból kerülnek ki. 4 millió gyermek n'ó fel évente gyógyiható, de elha­nyagolt tanulásképtelenségben. A 9 millió segélyen lévő gyermeknek több, mint fele rosszul táplált. Ezek közül sok agykároso­dásban szenved, szülés előtti rosszul-táp- láltság miatt. Évente 28 millió nőt ér fizikai támadás es 5 millió dolgozó sérül meg, 14 ezer dolgozó hal meg évente a munkahelyen. Múlt év decemberben a munkanélküliek száma 12 milliót tett ki. Professzor Parenti a kővetkezőket álla­pítja még meg: A többi országokhoz hason­lítva, nem vagyunk első helyen, mint sokan gondolják. A gyermekhalandóság az US-ben rosszabb, mint 13 más országban. A 20 eves amerikai férfiak várható életkora a 36. helyen áll a világ országai között. Ennek a statisztikának még külön tragé­diája, hogy a legtöbb betegség és sérülés nem elkerülhetetlen velejárója az emberi életnek, hanem az emberi élet helyett a profitot fontosabbnak tartó társadalmi és gazdasági rendszer következménye. felszámolására, a közép-amerikai országok helyzetének javítására, a határmenti villongások felszámoláséra. A bizottság amerikai tagjai között talál­juk a következőket: Cyrus R. Vance,, volt külügyminiszter, David C. Jones, nvug.tá- bornok, volt vezérkari főnök, David Rocke­feller, a Chase Manhattan Bank igazgatója, Henry Cisneros, San Antonio polgármes­tere, Rev. Theodore M.Hesburgh, a Notre Dame Egyetem elnöke, Elliot L. Richard­son, volt hadügyminiszter, Ralph P. David­son, a Time, Inc. igazgatója, Frank Shakes­peare, az RKO General elnöke, Roberto C. Goizueta, a Coca-Cola Comp. igazga­tója és Edmund D. Muskie, volt külügymi­niszter. A jelentes latin-amerikai alairoi között vannak Argentina, Mexico, Costa Rica, Panama, Chile és Peru megbízottai. A riportot elküldik Reagan elnöknek. TERJESSZE LAPUNKAT i KORUNK PROBLÉMÁI ADÓFIZETŐK Ezúttal adófizetőkről, helyesebben adót nem fizetőkről szólok. A dolog megértésé-* hez tisztába kell jönnünk azzal, hogy mi is az adó? Az emberi társadalom, közös ügyeinek elintézésére, létrehozta a kormá­nyokat. De az ügyintézők megélhetésére és az ügyintézés költségeire a pénzt a társadalomnak kell előteremtenie. Ez az ADÓ, kiváltképp a JÖVEDELMI ADÓ. Az adó tehát egy szolgáltatásért való megfi­zetés és aki ez alól kivonja magát, az a közösség többi tagját károsítja meg. A kritikus kérdés igy nem is az, hogy fizes- sünk-e adót, vagy nem, hanem hogy mire költi a kormány az igy begyült pénzt? így kerül a figyelem azokra, akik nem fizet­nek adót, vagy nem eleget. Ezzel foglalkozik a TIME magazin márc. 28-i száma hosszú cikkben. "Milliók csalnak" . * , t cim alatt. Vannak, akik bevallják az adó alapját képező jövedelmüket, a törvény előírásainak megfelelően; ezek a kis-és a szerény keresetűek, es ez a túlnyomó többség. Az ilyen keresetek olyan szűk határt szabnak meg a csalás lehetőségei­nek, hogy arról kár is beszélni. (Az idézetek az alábbiakban különböző adóhivatali fő­tisztek megjegyzései.) Az igazi és jelentős méretű adócsalások a nagy és magas jöve­delműek, valamint a nagyvállalatok részé­ről történnek. A törvény ehhez tágas kor­látokat nyújt. "Ezek közül sokan azt vall­ják, hogy jövedelmük felét templomuknak adják, mely templom nem a vallást szol­gálja, hanem az adókibuvást." Mások nem megtörtént jótékonysági adakozásokat vallanak be, vagy műtárgy-ajándékozást, felfújt értékben. Mennyiségileg a legjelen­tősebb jövedelmek be-nem-vallása, jövedel­meknek a könyvekbe való be nem jegyzé­se, vagy pedig adóbevallásoknak egyszerű­en be nem nyújtása. Ilyen eset például az RCA vezérigazgatója, Anthony Con­rad, | aki 30 évi szolgálat után $ 250.000 fizetést kapott; 1976-ban kiderült, hogy öt éven át nem nyújtott be adóbevallást. A szövetségi adóhivatal (IRS) becslese szerint az április 15-én esedekes 750 milli­árd dollár adóból 100 millió dollár nem fog bejönni. "Megváltozott Amerika nézete a II. világháború óta. Nem tekintik többé társadalomellenesnek ádót nem fizetni." Egy jól ismert kozvélemenykutato intézet azt találta, ho^y 36 % szerint az adócsa­lás egyre általánosabb lesz. "A tény az, hogy a magas jövedelműek, ^orvosok, ügyvé­dek, háztulajdonosok, tőzsdespekulánsok és masok képezik az adókérülök oroszlán- részét." Az adótörvények bonyolult halmaza hoz­zájárul a helyzethez. A kormány által üz­leti ösztökélésnek szánt adókedvezmények csak kibúvókat és visszaéléseket kínálnak. A szerény keresetű adófizetőket kis ősz- szegek miatt zaklatják, mig kevés figyel­met szentelnek a gazdagok adócsalásainak. Egy californiai egyetemi tanár-pszichiáter igy mondja: "Az adócsalás a társadalmi létra egyik foka. Az emberek szégyenük magukat, ha tül sok adót fizetnek, mintha az a butaságnak lenne a jele. Többe nem elfogadott, hogy tisztességes ember megfi­zeti az adóját. A kulturális környezet tá­mogatja az adó nemfizetést. Emberek büszkélkednek vele, mint valami érdemrend­del." Mindennek hátterében ott van, ( hogy az adófizetők nem hiszik, hogy az adórend­szer méltányos és igazságos és az, hogy nem értenek egyet azzal, ahogyan a kormány elkölti az adóból bejött összeget. Vágó Oszkár építő javaslat Howard H. Baker, szenátor, a szenátus elnöke sajtónyilatkozatban nyilvánosságra hozta, hogy egyre több szenátor aggódik az USA nicaraguai szerepe miatt. Ma már tagadhatatlan, hogy a CIA titokban és nyíltan is támogatja a nicaraguai kormány megdöntésére törekvő fegyveres erőket. Az USA e tevékenysége megszegi a kong­resszus által elfogadott Boland-javaslatot, amely kimondottan megtiltja,hogy a CIA bármilyen támogatást nyújtson olyan moz­galomnak, amely a nicaraguai kormány megdöntésére törekszik. Ezt az aggodalmat fejezi ki az a bizott­ság, amely a Smithsonian Intézmény égisze alatt tüzetesen tanulmányozta a közép­amerikai helyzetet és arra a következtetés­re jutott, hogy a közép-amerikai országoknak a gazdasági, társadalmi és politikai problé­máit csakis úgy lehet megoldani, ha szószólóik, valamint az USA, a Szovjetunió és Kuba megbízottai közös konferenciára jönnek össze és egyezményre jutnak, milyen lépéseket kell tenni a polgárháborúk

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom