Amerikai Magyar Szó, 1983. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1983-01-13 / 2. szám

Thursday, Jan. 13. 1983. ai.i__ MEDIKUSOK AZ ATOMFEGYVEREK ELLEN (folytatás az 1. oldalról) ban, beleértve a kelet-európai országokat és a Szovjetuniót. Egy európai atomháború még egy korlátozott, kis háború is - világkatasztrófát jelent. Mi kidolgoztunk néhány lehetőséget Európa szempontjából: egy korlátozott háború csupán 650 célpont­tal és egyenként átlagosan csak egy mega­ton robbanóerovel, azaz összesen 650 mega­ton hatással az európai civilizáció végét jelentené. A normális nyugati szél eseté­ben Belgium, Hollandia és az NSZK északi részének nagyobbik fele 1500 rém értékű fali out sugárzást kapna. Ehhez tudni kell, hogy már 600 rém halálos az ember számá­ra. A nevezett terület további része leg­alább 150 rém értékű sugárzásban részesül. Az nem jelent közvetlen halált, csupán a későbbiekben a sugárzás által okozott betegségek, rák és egyebek nyomán. Egy másik lehetőség, valamivel jelentősebb atomháború esetében: 1000 célpont, ósz­szesen 1000 megaton. Az Kelet- és Nyugat- Európaban 170 millió halottal és 150 millió sebesülttel járna. Egy ilyen katasztrófánál orvosi segítség csak utópia. S akkor még nem beszélünk minden következményről, amik kiszámíthatatlanok: a környezet el­pusztulása, az ipari és mezőgazdasági ter­melés, az élelmiszerellátás pusztulása, a kommunikációs eszközök kiesése stb. HUMO: Tudnak-e segíteni a medikusok egy nagyon korlátozott nukleáris háború esetében, tegyük fel legfeljebb két-három könnyű atombombával számolva? Dr. Chivian: Szó se lehet róla. Emlékez­zünk vissza Hirosimára, ahol olyan "kicsi", 12 kilotonna értékű bombát dobtak le. Tíz négyzetkilométernyi terület teljesen elpusztult, 70.000 ember azonnal meghalt, a további öt hónap során még 130.000, majd az azt követő ót év alatt 60.000, különböző sugárzási betegségek következtében. Ott az orvostudomány teljesen tehetetlen. Képzeljük el, hogy csupán egy atombombát dobnak le valahol: hogyan segítsék a világ összes orvosai és kórházai a több tízezer sebesültet? Az Egyesült Államokban ösz- szesen 2.000 ágy van a súlyos égési sebek­ben szenvedő betegek számára. Kettőezer! Az égési osztály nagyon speciális és rette­netesen drága: a súlyos égési eseteket éjjel-nappal ápolni kell, gyakran operálni, könnyen szükségük lehet 100 vérplazma adagra... hadd emlékezetessek a Teneri- fe-i nagy repulőgépszerencsétlenségre 80 súlyosan égett beteggel: egyenesen pánik volt minden égési osztállyal rendel­kező nagy kórházban. A mérhetetlen pusztulás es szenvedés egyetlen lehetséges ellenszere a megelő­zés. A medikusok nemzetközi szervezete, az IPPNW ezért véli mindennél fontosabb­nak arra törekedni, hogy ne legyen atom­háború. OSSINING, N.Y. Végétért az 500 B-cellá- ban elhelyezett foglyok lázadása. Két napon át fogva tartottak 17 bÖrtónort. A foglyok követelték az átmeneti foglyok gyorsabb elhelyezését, a túlzsúfoltság megszünteté­sét, a táplálóbb élelmet, jobb postaszolgá­latot, a többszöri látogatást, foglalkozta­tást és intenzivebb szórakoztatást. A 17 fo^vatartott bortőnor nem szenve­dett testi sérülést. Cuomo kormányzó a foglyok koveteleset méltányosnak tekintette. BELGRAD. A jugoszláv kormány szükség- intézkedéseket vezet be, amelyek lényege­sen leszállítják az életszínvonalat. A gazda­sági válságot kívánják megoldani e lépéssel. Máthé Rezső: A BÉKE-ÉV VÉGÉN Az elrettentés egyensúlya az elmúlt évben is őrizte a vilógbékét: a két föhata- lom nem szállt szembe fegyveresen egy­mással, bar egyikük a Dulles-i taktikának - elmenni a háború szegélyéig - követé­sében mesternek bizonyult. A "containment" (körülzárás), a "rollback" (visszapergetés), a Truman-doktrina - a világ minden részén szembeszállni a , baloldal erősödésével-évei után most inkább a Szovjetunió gazda­sági gyengítésére es katonai erejének túl­szárnyalására törekedett a vetélytárs. 30 évvel ezelőtt a NATO, CENTO, SEATO, ANZUS szövetségek vették körül vasgyürü- vel az USSR-t, most meg akarták akasztani külkereskedelmét és pénzügyi csődbe ker­getni azzal, hogy az USA példátlan fegyver­kezésevei lépést kell tartania. Ugyancsak példátlan propagandahadjáratot folytattak ellene, elhitetni akarván a világgal, hogy a Szovjetunió "tulfegyverkezett", erőseb­ben, mint ahogy arra honvédelem céljából szüksége volt (csak az USA-nak kell magát védenie Németországban, Norvégiában, Japánban, Ausztráliában, Ománban, Thai­földén és sok más helyütt). Az USA uralko­dik a világtengereken, nagyrészt a két Amerikán, szövetségben van Nyugat-Európá- val, ezernyi támaszpontja van külföldön mégis a Szovjetunió világhatalmával ijesztgetik az emberiséget. Egyidejűleg olyan gyengének mondjak azt, hogy szerintük csak kis nyomás kell összeomlasztásaig, vagy legalább ahhoz, hogy az ott uralkodó rendszer megbukjék. Amig rémitették a közvéleményt, hogy az "oroszok" bevonulnak Lengyelországba, Iránba, Kambodzsába, Libanonba, gúnyol­ták "gyávaságát", mert sehova sem vonult be, kivéve Afganisztánba, a vele határos Kina, Pakisztán és az USA által fenyege­tett államba. De a Szovjetuniónak a saját határát sem szabad vedenie, nem úgy, mint az USA-nak, amely 15 évig védeke­zett Indokinában. De hát szerencsére a világbéke kitartott a múlt évben. Voltak kisebb összecsapások miképpen immár 3 éve Irak és Irán között, a Falkland-szigeteknél Anglia és Argenti­na között; folyt az "elfeledett háború" a Szaharában, Izrael "békeháboruja" Liba­nonban, a "vérontás megakadályozására", az ismeretes sikerrel, Dél-Afrika gyilkos rajtaütései Angolára, Mozambikra, Leso- tóra, azzal az ürüggyel, hogy ott fekete szabadságharcosok kaptak menedéket. És belháboruk a Fülóp-szigeteken,’ Liba­nonban, Salvadorban, Guatemalában es másutt. A világsajtó nagyrészében divatos mind­ezekért az Egyesült Nemzeteket kritizálni és hibáztatni, mint felesleges, szófecsérlö szervezetet, amely nem képes az egyes államokban olyan helyzetet teremteni, amely a háborúk okát megszüntetné és a már harcolókat nem tudja a harc meg­szüntetésére rávenni. De ez csak mellé­beszélés, mert az ENSZ nem lehet jobb, mint tagjainak összessége és ha azok nem szavazzák meg a szükséges akciókat, az ENSZ tehetetlen. Aki az ENSZ-előtti ügyekre figyel, láthat­ja, hogy egy nagyhatalom, a Biztonsági Tanácsban birt vétójogával élve számta­lanszor akadályozza a vitás kérdések, az abuzusok, az elnyomó politika elleni fellé­pést; ez a hatalom nagyrészt felelős a világpolitika nyugtalanságáért és veszélyei­ért. Ha nem lehet elérni, hogy Dél-Afriká- ban a 80%-os fekete többség emberi jogai­nak örvendhessen, ez azért van, mert az USA - gyakran NATO-beli szövetségesei­vel együtt - nem túri, hogy a fehér kisebb­ségi kormányt kényszerítsék az ENSZ köve­teléseinek teljesítésére. És viszont, ha a középamerikai diktatúrák mészárlásait nem lehet legalább megfékezni, ez is főkép­pen azért van, mert az USA - amely meg­torlást alkalmaz, ha egy szocialista állam­ban ellenzéki személyeket letartóztatnak a tízezreket gyilkoló diktátorokat az emberi jogok bajnokainak minősíti. Ha az USA a Nicaraguát 40 éven át elnyomó és kizsákmányoló Somozja-clan zsoldosait fegyverzi, hogy Nicaraguában a hatalmat visszaszerezzék, akkor látni kell, hogy a világpolitika é^ető kérdéseit megoldani és a nukleáris háború veszélyét megszün­tetni nem lehet addig, amig az Egyesült Államok népe nem választ magának egy józanabb és mérsékeltebb vezetőséget. Munkás-szolidaritás Hetven napja sztrájkol Pennsylvania California nevű városkájában 74 elemi iskolai tanító. Azért sztrájkolnak, mert az Iskola Tanács egy év óta megtagadta követeléseik teljesítését. A tanítók jelenleg évi 12.000 dollár kez­dő fizetést kapnak, ami kevesebb, mint New Yorkban egy portás fizetése. A tanítók évi 2-3 ezer dolláros fizetésemelést követel­nek, ezenkívül ragaszkodnak ahhoz, hogy munkászerződésük biztosítsa állásukat es hogy az Iskola Tanács ne bocsáthasson el egyetlen tanítót sem a szakszervezet beleegyezése nélkül. Az Iskola Tanács sztrájktörőkkel és bírói tiltóparanccsal próbálja letörni a sztrájkot. A környék szervezett bányászai, autómunká­sai, acél- és elektromos üzemeinek dolgo­zói szolidaritást vállaltak a tanítókkal. A négy szakszervezet tagjai csatlakoztak a sztrájkőrséghez és igy sikerült a sztrájk­törőket távoltartani. Gerald Cowen, a tanítók szakszervezetének elnöke minden éjjel börtönbe kell, hogy menjen, miután a tanítók megszegték a bírói tiltóparancsot. Az ipari munkások szolidaritása na^y lelkesedést váltott ki a tanítókból és remé­lik, hogy a sztrájkjuk a megérdemelt győze­lemmel fog végződni. CIO országos elnökét, aki ezt mondta: "Ha nem teszünk megfelelő intézkedése­ket a munkanélküliek munkába állítására és gondjaik azonnali enyhítésére, nagyon komoly helyzettel állunk szemben." Ezek az elbocsátások az uj év első hónap­jának első felében történtek, de a hivata­los kormányközeg, a Munkaügyi Hivatal már decemberben 11 százalékos munka- nélküliségről jelentett. TÖMEGELBOCSATASOK Az Anaconda Rézvállalat, az ország legnagyobb réztermelője lezárja Butte-i üzemet és 700 bányász veszíti el munká­ját. A Volkswagen ~ USA 1.500 munkást me­neszt. A Harvester, az Amax, a Public Service of Indiana szintén tömeges elbocsá­tásokat jelentett be. A munkanélküliek millióinak helyzete állandóan rosszabb lesz, ami aggasztja Lane Kirkland, AFL-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom