Amerikai Magyar Szó, 1983. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1983-03-24 / 12. szám
4. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, March 24. 1983. “PUSZTULJANAK A GYENGÉK!” Érdekes cikk jelent meg a Lutheran Community Services lapja, a "Prime of Life" márciusi számában. A fenti cim alatt írott cikket kissé összevonva alább közöljük. "Az a politika, amit Ronald Reagan elnökségének első két évében folytatott, egyre jobban rámutat az ideológiára, amely tudatosan, vagy öntudatlanul befolyásolja határozatait. Ez nem más, mint Herbert Spencernek és William Graham Sumnernek TÁRSADALMI DARVINIZMUS-a, olyan teológia, amely szerint a társadalom a legéletképesebb fennmaradásának elve szerint kormányozza önmagát." (Ez, az egyik legnevesebb európai hírlapból (Sűd-Deutsche Zeitung) idézett rövid paragrafus, hasonló véleményeket visszhangzik, mint amelyek az amerikai sajtóban jelentek meg és nagyban megerősíti a gyanút, hogy van valami ok arra, hogy Reagan politikáját "Társadalmi Darviniz- mus"-nak nevezik. Az elnök költségvetés - csökkentései valóban a szegényeket, a gyengéket és az öregeket büntetik meg: leszállítják a gyermektáplálás, élelembélyeg, nyugdíj, társadalmi- biztosítás, Medicare juttatásokat és a .Keringő hírek szerint az utóbbit csakis "katasztrofális" betegségre vonatkozó egészségi biztosításra javasolják átváltoztatni. Ennek a katasztrófának az lenne az eredménye, hogy az időskorúak kénytelenek lennének korházi kezelésük költségeiből naponként az első harminc dollárt saját zsebükből kifizetni, ami 2500 vagy 3000 dollárt is kitehet, mielőtt a Medicare megfizetné az u.n. "katasztrofális" költségeket. A költségvetés engedélyezési (voucher) rendszert is bevezetne a Medicare-re, ami az első lépés volna az egész rendszer szétbomlasztására. Az a gyanú, hogy ezt a javaslatot meg is szavazzák. A TÁRSADALMI DARVINIZMUS-t, a közhittel ellentétben, nem Charles Darwin dolgozta ki, hanem Herbert Spencer angol filozófus, hat évvel azelőtt, hogy Darwin a természetes kiválasztódási elmeletet nyomtatásban kiadta. Spencer legbuzgóbb tanítványa William Graham Sumner, Yale-professzor volt, aki Spencer teóriáit 1914-ben kezdte publikálni és terjeszteni. így hát (Spencer és Sumner alapozta (meg a TÁRSADALMI DARVINIZMUS TEORIAJÁ-t, amely mindkettőjük szerint a FENNMARADÁS TEÓRIÁJA volt. "Manapság olvasva Spencert és Sumnert, - irta Herbert von Borch, volt washingtoni tudósitő, a cikk Írója - az ember olyan hangokat hall a múltból, melyeket csak Ronald Reagan mer visszhangozni a 20. szazad második feleben." Az elnök a munkanélküli biztosítást "kéregetés előrefizetett vakációjáénak titulálja és azt mondja, hogy a progresszív jövedelmi adóztatást "Kari Marx találta ki" és az a véleménye, hogy ha "a tantermekből kikergetjük a kormányt, helyet adunk ott az Istennek." Spencer reményt látott az ipari forradalom kezdetén Angliában fennálló szörnyű állapotokban, amikor azt mondotta, hogy a szenvedés előreviszi az emberi fajt: a szegénység nyomása megkívánja a legéletképesebb fennmaradását és a gyengék elhalását, ö még azt is hitte, hogy az emberek versengenek a fennmaradásért es akik nem bírják, elhullanak, mig a legéletképesebbek fennmaradnak. "Amikor az állam segítséget nyújt polgárainak, hogy nyomorukat enyhítse-— irta Spencer -, ezzel elveszíti eredeti rendeltetését és meggyenjpti a szabadságot, aminek érdekében létrehozták." Ezalatt azt érti - magyarázza Mr. von Borch - »hogy "beteg dolgozókat, özvegyeket és árvákat sorsukra kell hagyni." Spencer még hozzátette, hogy "ezek a fájdalmas veszteségek a legnagyobb áldások - ugyanazok az áldások, melyek miatt az öröklött betegségben lévő gyermekek korán meghalnak és a leggyengébbek a járványok áldozataivá lesznek... Mikor az állam elvesz azoktól, akik sikerre jutottak, hogy a nincsteleneknek adja, ezzel megszegi kötelességét." Minden kétségen kívül lesznek olvasók, akik nehezen tudják majd azonosítani Mr. Reagan politikáját alapítójával, Herbert Spencerrel. Mégis, ezzel vádolták meg az elnököt nem egyszer és a mai nehéz viszonyok között, be kell ismernünk, hogy a tettek és eredményeik hangosabban beszélnek, mint a legszebb szavak. Azt is tudomásul kell vennünk, hogy Spencer filozófus volt és nem politikus, ezért nem látta szükségesnek, hogy teóriáit és nézeteit diplomatikus és emberséges nyelvezettel fejezze ki. Spencer nyelvén beszél az Uj Jobboldal, amelynek segítségével Reagan 1980-ban győzött, mikor a mai U.S.-t az "elkényeztetett gyengék jóléti államá"-nak nevezi. Ennek a cikknek a megírása ugyanakkor történik, amikor az első jelentéseket adják ki az elnök 1984. évi költségvetéséről, ami ( még kegyetlenebből igazságtalan a szegényekkel, a gyengékkel és az öregekkel szemben. "Embertelenség azt gondolni, hogy a szegények még több csökkentést tudnak elviselni" - mondotta Geraldine A. Ferraro, Queens-i demokrata képviselőnő. ELNÖKI TANÁCSADÓ Reagan elnök pár hónappal ezelőtt kinevezte kebelbarátját, Thomas Reed-et a Nemzetvédelmi Tanácsba. John Dingel (Dem.Mich.) képviselő a napokban kiderítette, hogy Thomas Reed, tudomást szerezvén egy rokonától, aki a Standard Oil Vállalat alkalmazottja, hogy a vállalat megvásárolja az Amex, Inc.-t, 3000 dollárt fektetett be Amex részvényekbe. Ezeket másnap 427.000 dollár profittal eladta. Mindez 1981. decemberében történt. A Security and Exchange Commission azonban tudomást szerzett a tó'rvényelle- nes lépésről és eljárást indított Thomas Reed ellen, aki kénytelen volt visszafizetni a törvényszegéssel szerzett közel fél millió dollárt. Dingel képviselő rámutatott arra, hogy, amikor Thomas Reed kiállította a tanácsadói tisztség elnyeréséhez szükséges kérdő - ivet, egy szóval sem utalt az 1981-es törvénytelenségre és arra sem, hogy bűnösnek találták és érdemileg "lopott" pénzt kellett visszafizetnie. Amikor mindez kiderült, képviselők, szenátorok követelték Reed elmozdítását. A nyomás egyre nőtt, Reed helyzete tarthatatlanná vált. Larry Speaks, a Fehér Ház sajtómegbizottja közzétette, hogy mivel Thomas Reed megbízatása a Biztonsági Tanácsban áprilisban lejár, nem fogják azt megújítani. Reagan elnök azonnal kijelentette, hogy Reed továbbra is megmarad tanácsadói tisztségében! Vajon George Washington, Abraham Lincoln, vagy Roosevelt elnökök is ezt tették volna, hasonló helyzetben? I KORUNK PROBLÉMÁI | KORRUPCIÓ Már hetek óta elsó-oldali hir az E.P.A., Environment Protection Agency. (Környezet Védelmi Hivatal) körül felmerült "zűrzavar", bonyodalom. A kormányhoz hű körök igyekeznek úgy leplezni a "zűrzavart", mintha az csak adminisztratív, ügyintézési kérdés lenne. Holott a valóság az, hogy ebben az ügyben alapvetően korrupcióról van szó. Korrupciónak kell nevezni egy egyén, vagy egyének csoportjának hivatalbeli eljárását, amellyel saját, vagy érdekbarátainak, fóleg anyagi előnyeit szolgálja, és ez nem az elsÓ eset a Reagan-kormány- zat működése során: Donovan, munkaügyi miniszter ellen emeltek vádakat, miszerint összejátszott építőipari szakszervezetek vezetőivel, a munkások kárára; Watt belügyminisztert azzal vádolják, hogy állami birtokban lévő területeket potom áron ad el érdekeltségeknek. Természetesen, a kormány mindent megtesz, hogy ezeket a vádakat elsimítsa, szőnyeg alá söpörje. De az EPA ügyében nem egyszerűen anyagi érdekekről van szó, hanem térségek lakosságának megmérge zéséről, vagyis mérgeket tartalmazó ipari hulladékok biztonságos, ill. azt hiányoló, a lakosság részére ártalmas, elhelyezéséről. Itt most nem részletekről akarok szólni, hanem arról, hogy miért látunk ilyen korrupciót a Reagan kormány alatt? Elemi dolgokkal kell kezdeni, vállalkozások, - ipari, vagy kereskedelmi - csak akkor történnek, ha az a vállalkozás hasznot ígér. Haszon nélkül nincs vállalkozás. Ipar és kereskedelem nem jótékonyságból él A vállalkozás minden áron a lehető legnagyobb hasznot igyekszik elérni, e célból pedig igyekszik minden mellőzhető költséget kiküszöbölni, legyen az munkabércsökkentés, biztonsági berendezések, világítás, levegőszennyezés1 csökkentése, stb., és ide tartozik a hulladékok elhelyezése is. Hol lép ebbe a kepbe Reagan elnök? A két párt közti különbség - elméletben - abban áll, hogy mig a Demokrata Párt erős központi kormányzatot kíván, amely képes hatalmát az ország ellenőrzésére irányítani, addig a Republikánus Párt olyan kormányzatot kíván, amely a központi hatalom gyakorlását a minimumra csökkenti: tehát minimumra csökkenti a vállalkozások szabályozását, a 'laissez- faire' (ráhagyás) elve alapján, tehát nem avatkozik bele a vállalkozások működésébe. így értelmezhető, hogy a Reagan kormány minden tagja a tőkés világ felső rétegéből került ki, és hivataluk bevégezte után ugyanoda térnek vissza. Weinberger es Shultz a califomiai Bechtel világ-nagyvállalat igazgatóságából, Haig volt külügyminiszter a connecticuti United Technologies elsőrendű hadiszállító igazgatóságából, stb. Korántsem következtessék ebből azt, hogy a Demokrata Párt angyalokból áll. Mindkettő a tőkés világ érdekeit képviseli, de ha mérték és mennyiség szempontjából tekintjük, a különbség a kettő között jelentős. Korrupció mindig volt és mindig lesz, a különbség abban van, hogy milyen méretű és milyen elterjedt, és ez adja meg a jellegét. Minden társadalomban vannak és lesznek gyenge egyéniségek, akik gyengék az egyéni előnyök csábításának ellenállásában. Jelentős szerepe van ebben a társadalmi és politikai környezetnek. Alapvetően jó ember hitelét nem rontja meg néhány kis hiba, de hibák következetes sora kitaszítja a legjobbat is. Vágó Oszkár
