Amerikai Magyar Szó, 1983. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1983-03-03 / 9. szám
4. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, March 3. 1983. ATARIi “Nagyon sajnáljuk Amint tudjuk, az Atari Vállalat az ország egyik legnagyobb komputer és televíziós játékgyártója. Világviszonylatban 11.000 munkást foglalkoztat, ebből 7 ezret itt az Egyesült Államokban, a többit külföldön, főleg a távol-keleten. Tíz évvel ezelőtt Atari kis vállalat volt, de az elmúlt tiz év folyamán az ország egyik legnagyobb komputer-vállalatáva fejlődött. Az elmúlt évben két milliárd dollár volt a bevétele. Élet-halál harcot folytat a Texas Instrument Vállalattal, különösen a nagyközönség részére gyártott komputerek terén. A komputerek árát állandóan csökkentik. Ezt a problémát kívánja az Atari vezetősége megoldani olyan módon, hogy LEZÁRJA SAN JOSE, CAL.-I ÜZEMET ÉS ÁTHELYEZI A KOMPUTEREK GYÁRTÁSÁT A TÁVOL-KELETRE, valószínűleg HONGKONGBA. Ezzel 1.700 munkása válik munkanélkülivé. Gondolkozzunk el egy percig. Itt van egy vállalat, amely hallatlan profitra tett szert az elmúlt tiz évben. A munkások által gyártott komputerek hozták létre a hatalmas profitot, amit a vállalat most arra használ fel, hogy egy távoli országban gyárat építsen, felszerelje azt a legmodernebb gépekkel és a munkásokat egykét dolláros órabérrel alkalmazza, csupán azért, hogy még több profitot halmozzon fel. Mi történik az elbocsátott munkásokkal és családjukkal? Nagylelkűen adnak majd nekik végkielégítést, kapnak munkanélküli biztosítást. De mi lesz, amikor a végkielégítést felélték és a munkanélküli biztosítás lejárt? Az Atari tulajdonosai sajnálatukat fejezték ki, amikor nyilvánosságra hozták döntésüket. Krokodilkönnyeket hullatnak, de könyörtelenül munkanélküliségre kárhoztatják azokat, akiknek munkájából milli- árdokat kerestek. Egyre több vállalat követi az Atari példáját. Csoda tehát, ha a munkások rájönnek arra az igazságra, amit egy nagyszakállu( közgazdász több, mint száz évvel ezelőtt mondott: "Világ dolgozói egyesüljetek! Csupán a világ minden részében élő dolgozók szoros együttműködése ellensúlyozhatja ezt a részükre olyan életbevágó problémát. CSAK HÁROM CENTBE KERÜLT VOLNA A Ford Autó Vállalat 13 éven át hibás sebességváltóval ellátott autókat gyártott. A Ralph Nader vezette "Center for Auto Safety" időről időre követelte, hogy a szövetségi kormány rendelje vissza az 1966- 1979 között gyártott autókat és a vállalat javítsa ki a hibás alkatrészt, ami abból állt, hogy a sebességváltó a parkoló állásból magától hátráló állásba ment át. A Szövetségi Biztonsági Hivatal jelentése szerint az egyik szerencsétlenség igy történt: Egy 18 hónapos gyermek volt szülei autójában az ülésre szerelt "bölcső"-bent az autó a ház parkolójából hátrafelé indult, miután a sebességváltó automatikusan hátráló állásba zökkent. A megrémült anya késón vette észre, hogy az autó a ház menti tóba zuhant, gyermekével. Ez a Wisconsinban történt szerencsetlenség csak egyike volt annak a sok szerencsétlenségnek, amelyet a hibás sebességváltó okozott. Az eddigi adatok szerint 1.500-an megsebesültek és több, mint százan életüket vesztették a hiba miatt. A Texas-i Fellebbezési Bíróság szerint "a Ford vállalat tudatában volt az autók hibájának és rendbehozhatta volna, autónként 3 centes költséggel!" A vállalat szerint 10 dollárba kerül egy- egy autó megjavítása. 26 millió autó sebességváltója hibás. Több százan bírói eljárást indítottak a vállalat ellen és már eddig több, mint 20 millió dollár kártérítést kellett Fordnak fizetnie. Ki hinné, hogy a Ford kocsi gyönyörű felszíne milyen veszélyes hibát takar? AFL-CIO JAVASLAT A GAZDASÁGI VÁLSÁG MEGOLDÁSÁRA! A gazdasági válság immár évek óta tart. Eddig a republikánus Reagan-kormány és az ellenzékben lévő Demokrata Párt még nem nyújtott be átfogó programot a válság megoldására. Az AFL-CIO Bal Harbor, Floridában most gyülésezŐ Végrehajtó Bizottsága javaslatot dolgozott ki, melynek életbe léptetése volna az első megfelelő lépés a válság megoldására. A javaslat főbb pontjai: A szövetségi kormány azonnal szavazzon meg 22.5 milliárd dollárt középületek építésére, rendbehozására, viz- és szennycsatornák, utak, hidak karbantartására, a tömeg- közlekedés újjáépítésére, a munkanélküliek szakmai kiképzésére, a munkanélküli járulék fedezésére, lakások építésére, a szegények orvosi és kórházi költségeinek fedezésére. Az 1984-es évre az AFL-CIO vezetői 46 milliárd dollár előirányzását javasolják, hasonló célokra. E hatalmas összeg egy részét a hadikiadások csökkentéséből fedezzék. Jelenleg mind a demokrata, mind a republikánus párti törvényhozók tartózkodnak a szakszervezet képviselői által javasolt program támogatásától. Magatartásukat csak úgy lehet megváltoztatni, ha a dolgozók milliói határozottan követelik a javaslat életbeléptetését. WASHINGTON KÉPVISELŐ CHICAGO POLGÁRMESTERJELÖLTJE CHICAGO, HL Hárman pályáztak a Demokrata Párt polgármesterjelölésén: Jane M. Byrne, a jelenlegi polgármester, Harold Washington, országos képviselő és Richard M. Daley, a volt polgármester fia. Harold Washington (fekete) képviselő győzött: 419.266 szavazatot kapott, Byrne 386.456 és Daley 343.506 szavazatával szemben. A jelek szerint az április 12-i választásból Washington fog győztesen kikerülni. 1931. óta a Demokrata Párt jelöltje került e tisztségbe, melynek gépezete Byrne polgár- mestert támogatta. A város lakói azonban elegedetlenek voltak, ami hathatósabbnak bizonyult, mint a polgármester rendelkezésére álló gépezet és pénz. LONDON. Győzelemmel végződött a vízművek munkásainak öt hetes sztrájkja. A munkások tiz százalékos béremelést kapnak. Kudarc vagy siker? ■■ A háború után, az ország ujjá-épitésé- nek közepette, újabb gazdasági gondok nehezültek a szovjet gazdaság vállára. Alig csendesedtek el az ágyuk, az atombomba egyeduralmának biztonságában, Truman elnök elindította az USA szovjetellenes külpolitikáját, amely mind a mai napig irányítja az USA külpolitikáját. Ennek kiinduló pontja volt Truman és Churchill találkozója Fulton, Mo.-ban, 1946-ban, amikor Churchill meghirdette a "hidegháborút" a SzU ellen. Megindult a fegyverkezési hajsza, különösen a nukleáris fegyverekben, amelynek kimondott célja a "szovjet fenyegetés" ("soviet threat") elleni védekezés. Hogy az ezt a politikát folytató vezetők valóban egy majdani nukleáris háborúra készülnek-e, azt most nem kívánom taglalni. Sokkal valószínűbbnek tartom, hogy az igazi cél a SzU-t hasonló anyag, pénz- és munkaerő pocsékolásra kényszeríteni és ezzel annak gazdaságát hátráltatni, aláásni és össze roppantam, és igy, esetleg megdönteni. Ebben kudarcot fognak vallani, mert a SzU bármilyen áron is, de nem fog behódolni ennek az igyekezetnek, amint azt már ma is láthatjuk. De amit szintén láthatunk, az az, hogy az USA és szövetségesei maguk roppannak össze ezen örült politika következtében. Aki másnak vermet ás, maga esik bele! Ez a történelmi háttere a SzU gazdasága kiértékelésének. Most lássuk a földrajzi körülményeket. A SzU területe mérhetetlen mennyiségű természeti kincsekkel van megáldva, de e kincsek feltárása és kiaknázása nagy nehézségekbe ütközik. Egyike ezeknek, mint már említettem, az elégtelen vasút és közúti hálózat. Ennek feljavítása nem kis feladat, amit hajrá-hopp meg lehetne oldani. Ennek tulajdonítható a mezőgazdasági termékek nem kielégítő országos elosztása. Klimatikus viszonyok miatt a mezőgazdasági termelés zömmel az ország déli részeire szorítkozik. Ez az egyik megoldásra váró nehézség. Az ország jelentős északi része a hideg miatt nem alkalmas nagyméretű élelemtermelésre. Kutató tudósok mélyreható munkája kimutatta, hogy Szibéria földje óriási mennyiségű értékes természeti kincset rejt magába: kőszén, kőolaj, földgáz, ipari gyémánt, arany és más színes fémek, stb. Ezek kitermelése és elszállítása az Örök-fagy világában egy másik rendkívül nehéz feladat. Ezt a célt szolgálja a befejezéshez közeledő, a Transsziberiai vasúttal párhuzamos, második nyugat-keleti vasútvonal, a Bajkál-Amur, népszerű néven BAM építése. Ez meg fogja könnyíteni a Szibériában kitermelt anyagok elszállítását. A legnagyobb leküzdendő ellenség Szibériában a "permafrost", a soha el nem olvadó felszíni jég, a jégpáncéllá fagyott terjedelmes mocsarak. Ipari és lakóház létesítményeket úgy kell építeni, hogy a felszín meg ne olvadjon, mert az megzavarná a vidék ekoszféráját. A házakat lábakra építik, hogy a ház ne legyen érintkezésben a talajjal. A lakásokat háromszoros ablakokkal építik. Az iparokban, a bányákban különleges eljárásokat kell alkalmazni a hideg miatt. A különbér és a feladat, a kalandvágy csábítja a fiatalokat Szibériába; sokan nem maradnak ott sokáig; de sokan megházasodnak és letelepednek, a semmiből épített uj városokban. Iskolákat, egyetemeket, intézeteket létesítenek az ottani problémák kutatására. Ilyen körülmények között, a statisztikai adatokat számszerűen összehasonlítani hibás. A valóság az, hogy mig a SzU, súlyos nehézségek ellenére, felfelé ívelő haladást mutat, addig az USA és más nyugati kapitalista országok csökkenő irányban mozognak. Vágó Oszkár