Amerikai Magyar Szó, 1983. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1983-03-03 / 9. szám

4. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, March 3. 1983. ATARIi “Nagyon sajnáljuk Amint tudjuk, az Atari Vállalat az ország egyik legnagyobb komputer és televíziós játékgyártója. Világviszonylatban 11.000 munkást foglalkoztat, ebből 7 ezret itt az Egyesült Államokban, a többit külföl­dön, főleg a távol-keleten. Tíz évvel ezelőtt Atari kis vállalat volt, de az elmúlt tiz év folyamán az ország egyik legnagyobb komputer-vállalatáva fejlődött. Az elmúlt évben két milliárd dollár volt a bevétele. Élet-halál harcot folytat a Texas Instrument Vállalattal, különösen a nagyközönség részére gyár­tott komputerek terén. A komputerek árát állandóan csökkentik. Ezt a problémát kívánja az Atari vezető­sége megoldani olyan módon, hogy LEZÁR­JA SAN JOSE, CAL.-I ÜZEMET ÉS ÁTHE­LYEZI A KOMPUTEREK GYÁRTÁSÁT A TÁVOL-KELETRE, valószínűleg HONG­KONGBA. Ezzel 1.700 munkása válik mun­kanélkülivé. Gondolkozzunk el egy percig. Itt van egy vállalat, amely hallatlan profitra tett szert az elmúlt tiz évben. A munkások által gyártott komputerek hozták létre a hatalmas profitot, amit a vállalat most arra használ fel, hogy egy távoli ország­ban gyárat építsen, felszerelje azt a leg­modernebb gépekkel és a munkásokat egy­két dolláros órabérrel alkalmazza, csupán azért, hogy még több profitot halmozzon fel. Mi történik az elbocsátott munkásokkal és családjukkal? Nagylelkűen adnak majd nekik végkielégítést, kapnak munkanélküli biztosítást. De mi lesz, amikor a végkielé­gítést felélték és a munkanélküli biztosítás lejárt? Az Atari tulajdonosai sajnálatukat fejezték ki, amikor nyilvánosságra hozták döntésüket. Krokodilkönnyeket hullatnak, de könyörtelenül munkanélküliségre kár­hoztatják azokat, akiknek munkájából milli- árdokat kerestek. Egyre több vállalat követi az Atari példáját. Csoda tehát, ha a munká­sok rájönnek arra az igazságra, amit egy nagyszakállu( közgazdász több, mint száz évvel ezelőtt mondott: "Világ dolgozói egyesüljetek! Csupán a világ minden részében élő dol­gozók szoros együttműködése ellensúlyoz­hatja ezt a részükre olyan életbevágó prob­lémát. CSAK HÁROM CENTBE KERÜLT VOLNA A Ford Autó Vállalat 13 éven át hibás sebességváltóval ellátott autókat gyártott. A Ralph Nader vezette "Center for Auto Safety" időről időre követelte, hogy a szö­vetségi kormány rendelje vissza az 1966- 1979 között gyártott autókat és a vállalat javítsa ki a hibás alkatrészt, ami abból állt, hogy a sebességváltó a parkoló állás­ból magától hátráló állásba ment át. A Szövetségi Biztonsági Hivatal jelentése szerint az egyik szerencsétlenség igy tör­tént: Egy 18 hónapos gyermek volt szülei autójában az ülésre szerelt "bölcső"-bent az autó a ház parkolójából hátrafelé indult, miután a sebességváltó automatikusan hátráló állásba zökkent. A megrémült anya késón vette észre, hogy az autó a ház menti tóba zuhant, gyermekével. Ez a Wisconsin­ban történt szerencsetlenség csak egyike volt annak a sok szerencsétlenségnek, ame­lyet a hibás sebességváltó okozott. Az eddigi adatok szerint 1.500-an meg­sebesültek és több, mint százan életüket vesztették a hiba miatt. A Texas-i Fellebbezési Bíróság szerint "a Ford vállalat tudatában volt az autók hibájának és rendbehozhatta volna, autón­ként 3 centes költséggel!" A vállalat szerint 10 dollárba kerül egy- egy autó megjavítása. 26 millió autó sebes­ségváltója hibás. Több százan bírói eljá­rást indítottak a vállalat ellen és már ed­dig több, mint 20 millió dollár kártérítést kellett Fordnak fizetnie. Ki hinné, hogy a Ford kocsi gyönyörű felszíne milyen veszélyes hibát takar? AFL-CIO JAVASLAT A GAZDASÁGI VÁLSÁG MEGOLDÁSÁRA! A gazdasági válság immár évek óta tart. Eddig a republikánus Reagan-kormány és az ellenzékben lévő Demokrata Párt még nem nyújtott be átfogó programot a válság megoldására. Az AFL-CIO Bal Harbor, Floridában most gyülésezŐ Végrehajtó Bizottsága javasla­tot dolgozott ki, melynek életbe lépteté­se volna az első megfelelő lépés a válság megoldására. A javaslat főbb pontjai: A szövetségi kormány azonnal szavazzon meg 22.5 milliárd dollárt középületek építé­sére, rendbehozására, viz- és szennycsator­nák, utak, hidak karbantartására, a tömeg- közlekedés újjáépítésére, a munkanélküli­ek szakmai kiképzésére, a munkanélküli járulék fedezésére, lakások építésére, a szegények orvosi és kórházi költségeinek fedezésére. Az 1984-es évre az AFL-CIO vezetői 46 milliárd dollár előirányzását javasolják, hasonló célokra. E hatalmas összeg egy részét a hadikiadások csökkentéséből fedez­zék. Jelenleg mind a demokrata, mind a repub­likánus párti törvényhozók tartózkodnak a szakszervezet képviselői által javasolt program támogatásától. Magatartásukat csak úgy lehet megváltoztatni, ha a dolgo­zók milliói határozottan követelik a javas­lat életbeléptetését. WASHINGTON KÉPVISELŐ CHICAGO POLGÁRMESTERJELÖLTJE CHICAGO, HL Hárman pályáztak a Demok­rata Párt polgármesterjelölésén: Jane M. Byrne, a jelenlegi polgármester, Harold Washington, országos képviselő és Richard M. Daley, a volt polgármester fia. Harold Washington (fekete) képviselő győzött: 419.266 szavazatot kapott, Byrne 386.456 és Daley 343.506 szavazatával szemben. A jelek szerint az április 12-i választásból Washington fog győztesen kikerülni. 1931. óta a Demokrata Párt jelöltje került e tisztségbe, melynek gépezete Byrne polgár- mestert támogatta. A város lakói azonban elegedetlenek voltak, ami hathatósabbnak bizonyult, mint a polgármester rendelkezé­sére álló gépezet és pénz. LONDON. Győzelemmel végződött a vízmű­vek munkásainak öt hetes sztrájkja. A munkások tiz százalékos béremelést kapnak. Kudarc vagy siker? ■■ A háború után, az ország ujjá-épitésé- nek közepette, újabb gazdasági gondok nehezültek a szovjet gazdaság vállára. Alig csendesedtek el az ágyuk, az atom­bomba egyeduralmának biztonságában, Truman elnök elindította az USA szovjet­ellenes külpolitikáját, amely mind a mai napig irányítja az USA külpolitikáját. En­nek kiinduló pontja volt Truman és Churchill találkozója Fulton, Mo.-ban, 1946-ban, amikor Churchill meghirdette a "hideghá­borút" a SzU ellen. Megindult a fegyverke­zési hajsza, különösen a nukleáris fegyve­rekben, amelynek kimondott célja a "szov­jet fenyegetés" ("soviet threat") elleni védekezés. Hogy az ezt a politikát folytató vezetők valóban egy majdani nukleáris háborúra készülnek-e, azt most nem kívá­nom taglalni. Sokkal valószínűbbnek tartom, hogy az igazi cél a SzU-t hasonló anyag, pénz- és munkaerő pocsékolásra kényszerí­teni és ezzel annak gazdaságát hátráltatni, aláásni és össze roppantam, és igy, esetleg megdönteni. Ebben kudarcot fognak valla­ni, mert a SzU bármilyen áron is, de nem fog behódolni ennek az igyekezetnek, amint azt már ma is láthatjuk. De amit szintén láthatunk, az az, hogy az USA és szövetsé­gesei maguk roppannak össze ezen örült politika következtében. Aki másnak vermet ás, maga esik bele! Ez a történelmi hátte­re a SzU gazdasága kiértékelésének. Most lássuk a földrajzi körülményeket. A SzU területe mérhetetlen mennyiségű természeti kincsekkel van megáldva, de e kincsek feltárása és kiaknázása nagy nehézségekbe ütközik. Egyike ezeknek, mint már említettem, az elégtelen vasút és közúti hálózat. Ennek feljavítása nem kis feladat, amit hajrá-hopp meg lehetne oldani. Ennek tulajdonítható a mezőgazda­sági termékek nem kielégítő országos el­osztása. Klimatikus viszonyok miatt a mezőgazdasági termelés zömmel az ország déli részeire szorítkozik. Ez az egyik meg­oldásra váró nehézség. Az ország jelentős északi része a hideg miatt nem alkalmas nagyméretű élelemtermelésre. Kutató tudósok mélyreható munkája kimutatta, hogy Szibéria földje óriási mennyiségű értékes természeti kincset rejt magába: kőszén, kőolaj, földgáz, ipari gyémánt, arany és más színes fémek, stb. Ezek ki­termelése és elszállítása az Örök-fagy világában egy másik rendkívül nehéz fel­adat. Ezt a célt szolgálja a befejezéshez közeledő, a Transsziberiai vasúttal párhu­zamos, második nyugat-keleti vasútvonal, a Bajkál-Amur, népszerű néven BAM épí­tése. Ez meg fogja könnyíteni a Szibériá­ban kitermelt anyagok elszállítását. A legnagyobb leküzdendő ellenség Szibériá­ban a "permafrost", a soha el nem olvadó felszíni jég, a jégpáncéllá fagyott terjedel­mes mocsarak. Ipari és lakóház létesítmé­nyeket úgy kell építeni, hogy a felszín meg ne olvadjon, mert az megzavarná a vidék ekoszféráját. A házakat lábakra építik, hogy a ház ne legyen érintkezésben a talajjal. A lakásokat háromszoros abla­kokkal építik. Az iparokban, a bányákban különleges eljárásokat kell alkalmazni a hideg miatt. A különbér és a feladat, a kalandvágy csábítja a fiatalokat Szibériá­ba; sokan nem maradnak ott sokáig; de sokan megházasodnak és letelepednek, a semmiből épített uj városokban. Iskolá­kat, egyetemeket, intézeteket létesítenek az ottani problémák kutatására. Ilyen körülmények között, a statisztikai adatokat számszerűen összehasonlítani hibás. A valóság az, hogy mig a SzU, súlyos nehézségek ellenére, felfelé ívelő haladást mutat, addig az USA és más nyugati kapita­lista országok csökkenő irányban mozognak. Vágó Oszkár

Next

/
Oldalképek
Tartalom